Ismét bepörög az építőipar: ez állhat a háttérben

Júliusban 22.5%-kal nőtt az építőipar árhatástól megtisztított termelési volumene az előző év azonos időszakához képest, amiben az alacsony bázis is szerepet játszik. Épületek főcsoportban 21.1% volt a növekedés, az egyéb építmények esetében pedig 25.4%-kal volt magasabb a termelés, míg az előző hónaphoz képest, munkanaphatással kiigazítva 0.4% volt a csökkenés a teljesítményben - a változásokat 

Az építőipar összes megkötött havi új szerződése 47.3%-kal nőtt, épületek esetében új szerződést 129 milliárd forintért kötöttek a hónapban, a szerződésállomány pedig 1098 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 33%-os éves volumennövekedést jelent.

Egyéb építmények (infrastrukturális beruházások) kategóriában 142 milliárdnyi új szerződés került aláírásra, az állomány pedig 1406 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 10%-os éves rendelésállomány emelkedést jelent. Az építőipar idei legnagyobb kihívása az elszabaduló alapanyag ellátási és áremelkedési problémákkal való szembenézés, ami jelentős kínálati problémákat okoz az iparágban, aminek csúszások, kivitelezési viták és elhalasztott beruházások lehetnek a következményei a következő időszakban, miközben a kereslet továbbra is erős, mind magán, mind állami oldalról.

Az EBI Építésaktivitás alapján 2021 első félévében némi meglódulással 1398 milliárd forintnyi értékben kezdődtek meg kivitelezések, ami 20 illetve 18 százalékos növekedés az előző két év azonos időszakához képest. Várakozásunk szerint valamivel 10% feletti visszapattanás jöhet idén az iparágban, amiben némi bázishatás is szerepet játszik, de az anyaghiány és az elszabaduló költségek hatással lehetnek a második félév kibocsájtására.

A válság előtti 4500 milliárd forintos kibocsájtási szintet elérni próbáló építőipar helyreállásában az erős piaci kereslet mellett szerepe van az államilag támogatott lakásfelújításnak illetve a szerződésállományok alapján ismét élénkülni látszó, anticiklikus állami megrendeléseknek, így jelenleg a kínálati oldalon találhatóak erős problémák, amik erőteljesen inflációval párosulnak.

Eközben a lakáshitel kihelyezések továbbra is töretlenül emelkednek és új rekordokat érnek el hónapról hónapra, így inkább elsősorban a külföldi befektetői kereslet csökkent a hazai ingatlanpiacon, de ingatlanirodák tapasztalatai alapján ez a kereslet is visszatérni látszik, ha egyelőre kisebb volumenben is. A szoros határidőkhöz kötött 3 millió forintos felújítás támogatási program, a visszavezetett 5%-os újlakás ÁFA, a CSOK támogatások illetve az illetékmentesség is érdemben tovább fűti az ingatlanpiacot és az építőipari konjunktúrát idén és jövőre, mivel minden szereplő a minél gyorsabb kivitelezésben érdekelt.

Összességében a tavalyi pandémiás év után idén minden valószínűség szerint jobb éve lesz az építőiparnak a jelentős kínálati problémák, csúszások és az évek óta tartó erőteljesen bérinfláció folytatódása ellenére is, amikben az év vége felé némi enyhülést hozhat az építőipari alapanyagok „exportkorlátozása” is, ami a világpiaci árak mérsékelt ütemű normalizálódása mellett segíti a hazai árak elfogadhatóbb tartományba való visszatérését, ahogy szeptember folyamán erre már látszanak is példák iparági tapasztalatok alapján - zárja kommentárját a szakértő.