Nincs több kérdés: már biztos, hamarosan rengeteg pénzt veszít Magyarország, a következmények súlyosak

A következő években a közép- és kelet-európai régió gazdasági kilátásait elsősorban az uniós források felhasználásának üteme és szerkezete határozza meg, nem pedig az általános konjunktúra. Bár a térség egésze elmarad az euróövezettől a támogatások lehívásában, az egyes országok között jelentős különbségek alakultak ki.

Magyarország különösen kedvezőtlen helyzetben van, mivel a jogállamisági viták következtében a kohéziós források harmadától és a helyreállítási alap forrásainak szinte egészétől el van zárva. Míg Franciaország az allokált RRF-támogatások 85 százalékát, Horvátország 71, Spanyolország 69, Csehország pedig 68 százalékát már megkapta, addig Magyarország mindössze 2 százalékos kifizetési aránynál tart.

Ez a lemaradás azért is aggasztó, mert a helyreállítási források 2026 májusáig használhatók fel - ha addig Magyarország nem fejezi be a vállalt projekteket, az összes forrást elveszítheti. A bank szerint Magyarország alapvetően a "gyorsabb" növekedési csoportba tartozhatna a régión belül, hiszen a belföldi kereslet fenntartja a növekedést, de ezt a képet rontja az uniós forrásokból finanszírozott beruházások elmaradása.

A kohéziós források esetében Magyarország 16 százalékos felhasználási aránnyal ugyan a mezőny felső harmadában van, de ez nem ellensúlyozza a helyreállítási források kiesését. Ráadásul a 21,7 milliárd eurónyi kohéziós keretből csak 12,5 milliárd euróhoz fér hozzá, és az n+2 szabály miatt 2024-ben már 1,1 milliárd eurót végleg elveszített.

A Société Générale szerint a régió növekedési motorja továbbra is a lakossági fogyasztás marad, de a beruházások szerepe 2026-2027-ben felértékelődik. Magyarország esetében ez a dinamika torzul: a fogyasztás fiskális eszközökkel történő élénkítése - különösen a választási kampányban - átmeneti növekedést hozhat, de a beruházások elmaradása korlátozza a potenciális növekedést.

A védelmi beruházások részben enyhíthetik ezt a hátrányt: az Európai Bizottság ReArm Europe kezdeményezése keretében Magyarország a 14,7 milliárd eurós hiteligényével Lengyelországgal és Romániával együtt a program fő kedvezményezettjei közé tartozhat. Fontos különbség azonban, hogy ezek a források hitelek, nem vissza nem térítendő támogatások.

A kockázatok között a bank kiemeli a munkaerőhiányt, az esetleges inflációs nyomást, valamint a geopolitikai bizonytalanságokat, amelyek különösen az exportorientált ágazatok számára jelentenek lefelé mutató kockázatot.