Íme az ország luxustelepülései: itt élnek a leggazdagabb magyar családok

Mint arról "Ezek a legszegényebb települések itthon: hihetetlen, mennyiből tengődnek magyar családok" című cikkünkben a napokban beszámoltunk, jókora a szórás bérek tekintetében Magyarországon. A KSH legfrissebb jelentése szerint hiába jár 440 ezer forint felett a bruttó átlagfizetés, kereseti tizedek alapján 10-ből 6-7 magyar munkavállaló bére elmarad - többnyire bőven - ettől. Vagyis a jól kereső kevesek húzzák fel az átlagot.

Mindezt alátámasztja az is, hogy a KSH által közölt medián bér jelenleg 332 ezer forintra rúg. A társadalmi csoportok erőteljes jövedelmi polarizációját több kutatásban is aggasztónak tartják. Egyértelműen nyomon követhető ugyanis az a folyamat, hogy miközben a középosztály aránya évek óta csökken, addig a felső és felső-közép, illetve az alsó jövedelmi rétegek súlya növekszik a népességen belül.

A társadalmi rétegek elszakadása természetesen földrajzilag is nyomon követhető: az ország hét régiója közül továbbra is a Közép-Magyarországi régióban a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, itt éves szinten picit több mint 1 millió 577 ezer forintból gazdálkodhatnak a lakosok, ezzel szemben a Dél-Dunántúlon fejenként még az 1 millió 118 ezret sem éri el, amiből boldogulni kell(ene).

A differencia azonban ennél is markánsabb, ha a régiós bontás helyett államigazgatási járásonként vesszük górcső alá a jövedelmi viszonyokat. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) friss statisztikáit vizsgálva ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a leggazdagabb magyar településeken élők gyakorlatilag "dőzsölnek". A leggazdagabb településeken hozzávetőlegesen 2,5-szer nagyobb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a legszegényebb járásokban.

A komoly jövedelmi egyenlőtlenségeket látva amúgy az sem nagy meglepetés, hogy jóval alacsonyabb a munkanélküliségi ráta a gazdagabb járásokban. Egy adott hely jó életszínvonala ugyanis egyenesen arányos az ott élő munkavállaló lakosság arányával, tehát minél többen dolgoznak, annál magasabb a relatív jólét. A leggazdagabb járásokban ez többnyire 3 százalék alatti munkanélküliséget takar, de akad olyan járás is (a Csornai), ahol az 1 százalékot sem éri el ez a mutató (érdekesség, hogy a 2017-es adatsorban még 3 ilyen járás volt: a Csornai járás mellett a Téti és a Soproni járás). De nézzük, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ott a legszegényebb magyar családok.

Itt vannak a leggazdagabb települések Magyarországon

10. Pilisvörösvári járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 589 780 Ft/év/fő
• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 249 097 Ft/év/fő

9. Gödöllői járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 590 904 Ft/év/fő
• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 173 171 Ft/év/fő

8. Móri járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 600 162 Ft/év/fő
• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 996 832 Ft/év/fő

7. Komáromi járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 623 133 Ft/év/fő
• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 976 470 Ft/év/fő

6. Érdi járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 627 270 Ft/év/fő
• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 247 242 Ft/év/fő

5. Paksi járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 629 828 Ft/év/fő
• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 168 670 Ft/év/fő

4. Székesfehérvári járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 642 933 Ft/év/fő
• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 054 538 Ft/év/fő

3. Győri járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 673 407 Ft/év/fő
• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 229 271 Ft/év/fő

2. Dunakeszi járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 765 641 Ft/év/fő
• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 491 627 Ft/év/fő

1. Budakeszi járás

• Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 778 023 Ft/év/fő
• Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 654 331 Ft/év/fő