Sok magyar ezért ódzkodik még mindig a kártyás fizetéstől: hiába gyorsabb és biztonságosabb

Az országos reprezentatív mintavételre a főváros és a megyeszékhelyeken kívül élő felnőtt magyar lakosság körében került sor 2021. májusban. A célcsoport az alábbi módon tevődött össze: a fővárosi és a megyeszékhelyeken kívül élő 18 év feletti magyar lakosság („vidéki minta”), illetve a 6 kiválasztott városban (Balassagyarmat, Balatonfüred, Sátoraljaújhely, Sopron, Szentendre, Szentes) élő 18 év feletti magyar lakosság („városi minta”). A kutatás illeszkedik az EFISZ, a pandémia alatt indított kutatási sorozatába, amely a hazai felhasználók elektronikus fizetéssel kapcsolatos preferenciáit vizsgálja országos, nagyvárosi, ill. vidéki Magyarország bontásban.

A májusi kutatás során az EFISZ elsősorban a hazai vidéki lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos tájékozottságára és szükségleteire volt kíváncsi, valamint arra, hogy elektronikus fizetéskor a lakosság ezen része milyen tényezőket részesít előnyben a pandémiás helyzetben.

A kutatás összegzése alapján egyértelműen megállapítható, hogy a vidéki háztartások is az országos mintákhoz hasonlóan alkalmazzák az infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat, illetve jelentős hányaduk rendelkezik a szolgáltatások eléréséhez szükséges eszközökkel. Az internet-ellátottságnak köszönhetően jelentős azon idő is, amit a különféle internetes szolgáltatások igénybevételével töltenek a válaszadók.

A válaszadók közel kétharmada a mobiltelefonján keresztül internetezik – azonban az elektronikus vásárlási arányokban, vagy az elektronikus banki szolgáltatások igénybevételében még elmaradásban vannak az országos mintákhoz képest. Az elektronikus fizetéshez kapcsolódó QR-kód technológia terén még jelentős a lemaradás, körülbelül ötödük ismeri és használja ezt a lehetőséget, míg az NFC technológiát a többség nem ismeri.

A legismertebb fizetési lehetőségek a készpénzt követően a bankkártyás fizetés terminálnál-érintéssel, illetve lehúzással. Az utalás lehetőségét és a bankkártyás online fizetési lehetőségeket a többség szintén ismeri. A legkevésbé ismert elektronikus fizetési megoldások a vidéki mintában is a prepaid kártya és az alternatív szolgáltatók által kínált fizetési megoldások (pl.virtuális tárca).

Azon felhasználók, akik már megismerkedtek az elektronikus fizetéssel, azok többsége szívesen használja is ezeket. A legkedveltebb elektronikus fizetési mód a használók körében az érintéses fizetés bankkártyával. Erre a fizetés módra 45 százalék szerint az összes felsorolt pozitív tulajdonság jellemző.

Ugyanakkor az is egyértelműen megállapítható a kutatásból, hogy az elektronikus fizetési módok mellőzésének legfőbb oka a megszokás: megszokásból szeretünk még mindig készpénzzel fizetni. Ami talán bíztató, hogy már egyre többen követik a költségeket,  azaz egyre tudatosabbak a felhasználók, és már azt is figyelik, hogy a készpénzfelvétel költsége is jelentős tétel lehet.

Az elektronikus fizetés elterjedésében fontos elem a felhasználók megfelelő információkkal történő ellátása, tájékoztatása. A vidéki minta, igazodva az országos és nagyvárosi mintákhoz, szintén a családtól, barátoktól kapott információk jelentőségét emeli ki az új elektronikus fizetési lehetőségek megismerésében. A saját pénzügyi tudás értékelése közepes. Azzal, hogy leginkább családtagok segítségével igyekeznek fejleszteni pénzügyi tudásukat a válaszadók, egyértelműen megállapítható, hogy az elektronikus fizetési világgal kapcsolatos szolgáltatások további elterjesztéséhez fontos az ügyfelek bizalmának elnyerése.

A felhasználók többsége, 61 százaléka már használja saját bankjának elektronikus fizetési szolgáltatását. Körülbelül minden harmadik megkérdezett telekommunikációs, illetve közüzemi szolgáltató elektronikus fizetési lehetőségeit (is) igénybe veszi. A netbankot és a mobilbankot is elsősorban átutalásra, egyenleg megtekintésére használják. A felmérés alapján egyértelműen megállapítható, hogy a családokat érintő közüzemi és egyéb szolgáltatások megfelelő digitalizációjával ez az arány tovább javítható.

A járványügyi helyzet jelentősen segítette a digitális szolgáltatások, illetve az elektronikus fizetések terjedését. A felhasználók széles rétege ismerkedett meg az új lehetőségekkel, az egészségügyi szempontból is biztonságos fizetési módokkal. Ugyanakkor az is megállapítható a kutatási sorozat adataiból, hogy a szolgáltatóknak közösen kell dolgozni azért, hogy a felhasználók a pandémia lecsengése után már megszokásból, a digitálisan elérhető szolgáltatásokat vegyék igénybe.