Közel a moratórium vége: komoly teher szakad hamarosan a magyar adósok nyakába

A Pénzcentrum jelen volt a Portfolio a koronavírus a hitelkockázatokra és a követeléskezelésre mért hatásaival foglalkozó  online rendezvényén, ahol elsőként Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójának, a koronavírus hitelpiacra gyakorolt hatásairól szóló előadását hallhatták az érdeklődők.

A koronavírus hatásai: gazdasági bizonytalanság és a várható lépések

Fábián Gergely előadása leginkább a moratórium témája köré épült. A közgazdász ismertette az MNB által a válság alatt, 40 000  fő lakossági ügyfél és több ezer cég bevonásával végzett felmérés eredményeit. A közgazdász elárulta,  látszik, hogy  az előző, 2008-as válsághoz képest a mostani máshogy zajlik.

 A moratóriumra térve kiemelte, jellemzően eladósodott vállalatok vették azt igénybe, a felszabaduló összeget  pedig elsősorban a munkavállalók bérének kifizetésére költötték. A lakosság körében is nagyobb részt a rászorulók éltek a moratóriummal, ugyanis az azt igénylők fele, 300 ezer forint alatti háztartási jövedelemmel rendelkezik. Eladósodottságuk is magasabb és arányaiban kisebb részük hitelképes, a teljes népességhez viszonyítva.  A segítségért folyamodó ügyfelek 44 százalékának csökkent a keresete, míg a  nem moratóriumosok esetében ez a szám 39%.

A moratórium lejárata után egyébként az adósok védelme érdekében a törlesztőrészlet nem nőhet, a futamidő hosszabbodik meg. Hat hónap moratórium átlagban mintegy 10 hónap futamidő növekedést fog jelenteni. Hozzátette:

A moratórium végén a sérülékeny adósok védelme érdekében megfontolandó lehet a fizetési kötelezettségek fokozatos visszaállítása és a reorganizációs keretrendszer további fejlesztése.

A követeléskezelés  jogi akadályai

Ezután Dr. Benke Zsófia, ügyvéd, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége szövetségi titkárának előadása következett, ahol a szakértő a szervezet, az egységes követeléskezelés jogi kidolgozására való törekvéseiről beszélt. A behajtói tevékenység hatékonyságának gátjaként említette, hogy az adósok gyakran nem a bejelentett lakcímükön tartózkodnak, ennek következményeként  a követelésről csak későn értesülnek.

A fő probléma szerinte, hogy a cégeknek nincs jogszabályi lehetősége kideríteni, az adós miért nem vette át az értesítőt. A megoldás az ügyvédnő szerint az lenne, ha a szállásadón kívül más, így a követeléskezelő is kezdeményezhetne  olyan eljárást, amiből kiderülne, az adós a bejelentett lakcímén lakik-e. A moratórium végéhez közeledve kiemelten fontos lenne az adósok jogkövető magatartásra való ösztönzése és a jogi keretek kibővítése, zárta gondolatait.

Élvonalbeli technológiák a követeléskezelésben

A konferencia későbbi előadásán Győrfi Gábor, a Qualco üzletfejlesztési igazgatója a követéskezelés folyamatának technológiai hátteréről beszélt. A szakértő ismertette hogy bár még nehéz számszerűsíteni, mi történik majd a válság után, látható, hogy a moratórium rányomta bélyegét az ügyfelek egy részének viselkedési/törlesztési szokásaira. Nagyon színes eszköztár áll a bankok rendelkezésére, hogyan mérjék fel ennek hatásait, de annyi biztos, egy erős technológiai háttér minden esetben indokolt.

Az őrületes nagyságú adathalmazok feldolgozása lehet majd a kulcsa, melyik pénzügyi szolgáltató hogyan boldogul a válság után.

Győrfi Gábor szerint az online követeléskezelési rendszereknek három kulcsterületére kell a jövőben koncentrálni. Egyik a modellező és döntéshozatali platform, másik az ügyfelekkel való direktebb és színvonalasabb kapcsolattartás, a harmadik pedig a feladatok automatizálása.

Cégadatok bevonása a lakossági szegmens kockázatkezelésébe

A következő előadó Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója volt, aki először az alkalmazotti létszámok alakulásáról beszélt a legnagyobb ágazatokban. Mint ismertette, jelenleg 2 millió 563 ezer 367 fő dolgozik társas vállalatoknál, akik fizetőképességében egyébként egyelőre nem tapasztalható az a fajta látens visszaesés, amitől a pénzintézetek tartanak.

Az alkalmazottak elbocsátása  viszont majdnem az összes szegmenst érintette. A válság egyedül az építőiparban eredményezett fokozott foglalkoztatást.

A cégtulajdonosok száma ezzel szemben emelkedett, amit a szakértő a kényszervállalkozások megjelenésével magyaráz. Mint az Dr. Csorba Hajnalka szerint ismeretes, a magyar vállalkozások likviditás tekintetében nem állnak a legjobban. A közeljövő legfontosabb feladata pedig szerinte annak felmérése lesz, mely cégeket lehet a likviditásuk javításával életben tartani és melyek, amiken ez már nem segít.