A dengue-lázat terjesztő szúnyogok már a Magyarországon portyáznak: idő kérdése, mikor jelentkezik az első beteg

"Itt nem az a kérdés, hogy megjelenik-e nálunk, vagy esetleg kialakulhat-e nálunk a dengue fertőzés, csak az a kérdés, hogy mikor. És ez elsősorban attól fog függni, hogy alakul a mi tigrisszúnyog-állományunk" – figyelmeztet Kurucz Kornélia, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának kutatója. Az ázsiai tigrisszúnyog, amely az 1970-es években jelent meg Európában, 2014-ben érte el Magyarországot, és azóta stabil populációkat alakított ki az országban.

A globális felmelegedés kedvező feltételeket teremt az invazív fajok számára hazánkban. "Ahogy melegszik a klíma, úgy egyre inkább válik alkalmassá akár szubtrópusi vagy mediterrán fajok számára Magyarország" – magyarázza Tholt Gergely, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos segédmunkatársa. Hozzáteszi, hogy a hosszan tartó nappali fagyok elmaradása minden rovarfaj számára előnyös életfeltételeket biztosít.

Az invazív szúnyogfajok terjedését a szakemberek a lakosság bevonásával követik nyomon a Szúnyogmonitor citizen science projekt keretében, amelyet a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont indított el. "Minden évben próbáljuk bővíteni azt, hogy mit csinálunk, mit vizsgálunk" – nyilatkozta Szentiványi Tamara, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa. A program az ázsiai tigrisszúnyog mellett a koreai szúnyog és a japán bozótszúnyog terjedését is monitorozza.

Az invazív rovarfajok nemcsak egészségügyi kockázatot jelentenek, hanem jelentős mezőgazdasági károkat is okozhatnak. Terjedésüket a klímaváltozás mellett a természetes élőhelyek visszaszorulása is elősegíti. "Egyre növekszik az ökológiai lábnyomunk, egyre kisebb területen vannak meg a természetes élőhelyek. Magyarországon egyszerűen azt lehet mondani, hogy olyan hatalmas mértékű agrárterület-használat van, és olyan mértékben szorulnak ki a természetes élőhelyek, főleg az agrártájnak a keretében, hogy ez egyfajta immunrendszer-gyengülést jelent" – hangsúlyozza Samu Ferenc, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos tanácsadója.

A Kiszáradó síkság, a Qubit és a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány podcastsorozatának harmadik epizódja négy magyar ökológus segítségével mutatja be az invazív rovarok jelentette veszélyeket, valamint a hatékonyabb és környezetbarátabb védekezési módszereket, amelyekben a szakértők szerint a lakosságnak is aktív szerepet kell vállalnia.