Ha már itt is megjelent, mi lesz Magyarországon? Pokoli lehet a helyzet, erre aztán készülhetünk

Veszélyes trópusi betegségeket terjesztő szúnyogfajok jelentek meg az Egyesült Királyságban – figyelmeztetett a brit Egészségbiztonsági Hivatal (UKHSA). A Heathrow repülőtér közelében egy teherfuvarozási raktárban az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti), míg az M20-as autópálya egyik pihenőhelyén az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) petéit azonosították. Mindkét faj képes olyan trópusi vírusok terjesztésére, mint a dengue-láz, a Zika-vírus vagy a Chikungunya-láz - írta meg a Daily Mail.

Bár a brit szakértők szerint egyelőre elszigetelt behurcolásokról van szó, a klímaváltozás miatt egyre nagyobb az esélye annak, hogy ezek az invazív fajok megtelepednek az országban. Dr. Cyril Caminade, a Liverpooli Egyetem kutatója szerint a melegedő éghajlat és az enyhébb telek kedvező feltételeket teremtenek a szúnyogok számára. A modellek szerint a tigrisszúnyogok 50 éven belül aktívak lehetnek London és Délkelet-Anglia nyári időszakában, és a század végére Anglia nagy részén elterjedhetnek.

Magyarországon sem ússzuk meg

Ha már a briteknél is megjelentek és fertőzhetnek is a kórokozó szúnyogok – egy olyan országban, ahol a nyári hőmérséklet ritkán haladja meg a 25 fokot –, akkor itthon, ahol a nyarak egyre hosszabbak és forróbbak, valóban komoly járványügyi kockázattal kell számolnunk.

Mint arról korábban beszámoltunk, a helyzet nem csak az Egyesült Királyságot érinti. Magyarországon már stabil populációkat alakított ki az ázsiai tigrisszúnyog, amely 2014-ben jelent meg hazánkban. A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának kutatója, Kurucz Kornélia szerint „itt nem az a kérdés, hogy megjelenik-e nálunk a dengue fertőzés, hanem az, hogy mikor”. A hazai klíma már most is kedvezőbb az invazív fajok számára, mint a brit – és a jövőben ez csak fokozódik.

A globális felmelegedés és az emberi tevékenység hatására egyre több invazív szúnyogfaj jelenik meg Magyarországon, ami komoly egészségügyi és mezőgazdasági kockázatokat hordoz.

A Szúnyogmonitor nevű citizen science projekt keretében a lakosság bevonásával követik nyomon a tigrisszúnyog, a koreai szúnyog és a japán bozótszúnyog terjedését. A kutatók szerint a természetes élőhelyek visszaszorulása, az agrárterületek térnyerése és a hosszan tartó nappali fagyok elmaradása mind hozzájárulnak az invazív fajok térnyeréséhez. Samu Ferenc, az Agrártudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója szerint ez „egyfajta ökológiai immunrendszer-gyengülést” jelent.

A szúnyogok által terjesztett betegségek közül a Chikungunya-vírus különösen aggasztó. A fertőzés emberről emberre nem terjed, csak szúnyogcsípés útján. A vírus főként Afrikában, Ázsiában és Amerikában fordul elő, de 2025-ben már Európában is regisztráltak helyi eseteket: Franciaországban 30-at, Olaszországban egyet. A francia Réunion szigetén több mint 54 ezer esetet jelentettek, Mayotte-on pedig 1 098-at. A Scientific American szerint a vírus globális terjedésének legvalószínűbb forgatókönyve az, hogy egy fertőzött személy repülőgépre száll, és egy olyan országba utazik, ahol a helyi szúnyogpopuláció tovább tudja terjeszteni a vírust.

A Chikungunya-láz tünetei jellemzően 4–8 nappal a fertőzött szúnyog csípése után jelentkeznek: hirtelen fellépő láz, súlyos ízületi fájdalom, izomfájdalom, fejfájás, hányinger, fáradtság és bőrkiütés. Bár a legtöbb beteg teljesen felépül, a szövődmények érinthetik a szemet, a szívet és az idegrendszert is. A fertőzésre nincs célzott kezelés, a tünetek enyhítése a cél.

A szakértők hangsúlyozzák: jelenleg nincs közvetlen közegészségügyi veszély Magyarországon, mivel a vírusok terjedéséhez tartósan magas, 28–30°C feletti hőmérsékletre lenne szükség több héten keresztül. Ugyanakkor a klímaváltozás, a globális utazás és az invazív fajok megtelepedése miatt a jövőben lokális járványkitörések is előfordulhatnak – nem világjárványról van szó, hanem egy újfajta kockázati térképről, amelyben a lakosság szerepe is kulcsfontosságú.