Minden második magyar gyermeket érinti ez a súlyos probléma: lépniük kell a szülőknek, mielőtt nagyobb baj történik

A lányok közel kétharmada, a fiúk több mint 40%-a tapasztal rendszeresen pszichoszomatikus panaszokat, ilyen például a fáradtság, az alvászavar, a fejfájás vagy az ingerlékenység. Kiemelendő, hogy a leggyakoribb probléma a tartós kimerültség, amely minden második gyermeket érint - derült ki az ELTE és a Heim Pál Gyermekkórház által végzett nagy, reprezentatív HBSC‑felmérésből (Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartását vizsgáló nemzetközi kutatás), mely az 5., 7., 9. és 11. osztályosokat vizsgálta.

Mindez összefüggésbe hozható a mai képernyő-központú és online térre épülő életmóddal, valamint a már korán megjelenő teljesítménykényszerrel, amelyek együttesen könnyen megbillenthetik a gyermekek lelki egyensúlyát. A K&H gyógyvarázs jövő gyógyítói díj nyertese, Dr. Bánszky Balázs, gyermek- és ifjúságpszichiáter rezidens kiemelte:

,A közösségi médiában látott „tökéletes” életekhez való folyamatos összehasonlítás csökkentheti az önértékelést, és szorongást vagy akár depressziós tü-neteket is okozhat. A klinikai tapasztalat azt mutatja, hogy ez más tényezők mellett súlyosabb esetekben evésza-varok, önveszélyeztető viselkedésformák kialakulásához is vezethet.

Hozzátette, hogy a sok képernyőhasználat az alvást is rontja, később alszanak el, a pihenés nem lesz elég mély, és másnap fáradtak, ingerlékenyek lehetnek, ami több kudarcélményhez vezethet. Épp ezért fontos a tudatos képernyőhasználat, például ésszerű időkorlátok, telefonmentes esték és olyan családi légkör, ahol a gyerekek az online élményeikről is beszélhetnek - hangsúlyozta.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyre mélyül a digitális válság Magyarországon: a fiatalok fizethetik meg a mobilfüggőség árát, sokak szülei teljesen tehetetlenek

A mobiltelefonok iskolai kitiltása csak a kezdet, a valódi probléma a digitális szocializáció mélyrétegeiben húzódik.

A szakértő szerint a gyerekek lelki egyensúlyát több dolog is segítheti: ilyen például a stabil és biztonságos szülő-gyermek kapcsolat, a kiszámítható napirend és a következetes szabályok. Fontosak a valódi, személyes (offline) kapcso-latok, a megfelelő mennyiségű alvás, valamint az is, hogy legyen lehetőségük mozogni és szabadon játszani. Emellett az is lényeges, hogy a gyerekek érezzék, mindig van valaki, akihez fordulhatnak. Ezek mind olyan tényezők, amelyek segítenek ellensúlyozni a negatív hatásokat.

A szülők is sokat tehetnek a gyerekek lelki jóllétéért a hétköznapokban. Fontos, hogy a családban legyen hely az érzelmek megnevezésére: ha a gyerekek megtanulják, hogy lehet beszélni a szomorúságról, haragról, félelemről vagy boldogságról, később könnyebben mernek segítséget kérni. A lelki fejlődést segíti az is, ha a gyerekek megtapasztalják, hogy a hibázás a fejlődés természetes része. Emellett sokat tanulhatnak abból, ahogyan a felnőttek kezelik saját nehézségeiket. Ha azt látják, hogy a felnőttek nyíltan beszélnek a problémáikról és megoldásokat keresnek, ez követhető mintát ad számukra.

,,A természetben töltött idő, a sport, a művészeti tevékenységek vagy a közös családi programok szintén hozzájárulnak a lelki egyensúlyhoz. Nem csupán a mennyiség, hanem a minőség is számít. Fontos, hogy a szülők valóban jelen legyenek a közös pillanatokban – játsszanak, beszélgessenek, nevessenek együtt - és olyan tevékenységeket végezzenek, amelyek mindenkinek örömet okoznak. Szintén lényeges, hogy a szülők az életkorhoz és a gyermek képességeihez igazodó elvárásokat állítsanak, így támogathatják a lelki egyensúly kialakulását.” - hangsúlyozta Dr. Bánszky Balázs.