Fájó drágulás a magyar gyógyszertárakban: piszkos módszerre gyanakszik a hatóság, vizsgálat indult

A tegnapi nap folyamán beszámoltunk róla, hogy a GVH versenyfelügyeleti eljárása során megállapította, hogy a Norfmaflore-t forgalmazó Opella több állításával is jogsértést követett el, mert nem az engedélyezett alkalmazási előírások alapján mutatta be a termékeit. Ennek apropóján a Telex bővebben utánajárt a magyar gyógyszerpiac visszásságainak - említve a GVH által már feltárt ügyet is.

Mint írják, a magyar gyógyszerpiac az elmúlt öt évben átlagosan évi 9,1 százalékkal bővült, értéke 2025-re elérte a 3,8 milliárd eurót – derül ki a Pharmindex adataiból. A piac mintegy háromnegyedét a közvetlen lakossági vásárlások adják, a fennmaradó részt a kórházi és egyéb intézményi beszerzések. A növekedést döntően az áremelkedés hajtja, miközben az eladott dobozok száma lényegében stagnál.

Ezt jól érzékelteti, hogy a KSH adatai szerint 2020 és 2025 között jelentősen drágultak a vény nélkül kapható gyógyszerek. Egyes népszerű készítmények – például megfázás elleni szerek, orrspray-k, fájdalomcsillapítók – esetében a drágulás mértéke elérte a 40–50 százalékot. A vény nélküli piacon a felső légúti megbetegedésekre szánt készítmények, a fájdalomcsillapítók és a vitaminok teszik ki a legnagyobb hányadot.

EZ IS ÉRDEKELHET

Elszabadultak a patikai árak: ötezer gyógyszer támogatását vonták meg

Ugyanazon vényköteles gyógyszer ára patikánként akár háromszoros különbséget is mutathat, a drágább készítményeknél pedig harmincezer forintot is elérheti az eltérés.

A GVH-ügy tükrében a lap piaci forrásainál érdeklődött, akik a következőket hangsúlyozták:

Fogyasztóvédelmi szempontból kifejezetten indokolt, hogy a gyógyszer- és élelmiszerpiacon a hatóság szigorúan járjon el. Ezekben a szegmensekben különösen fontos, hogy a gyártói állítások igazoltak és megalapozottak legyenek, a fogyasztókat pedig ne vezessék félre túlzó vagy hamis ígéretekkel. Az ilyen tömegtermékek megvásárlására a vevők jellemzően kevés időt fordítanak, ezért tilos a néhány másodperces reklámokban olyan üzeneteket megfogalmazni, amelyek félrevezető képzettársításokat kelthetnek.

Átfogó ágazati vizsgálat a vény nélküli piacon

A másik, jelenleg is folyamatban lévő ügy jóval összetettebb. A GVH átfogó ágazati vizsgálatot indított a vény nélkül kapható gyógyszerek piacán. Az eljárásban érintett a Phoenix Pharma Zrt. gyógyszer-nagykereskedő, a Benu Magyarország Zrt. patikahálózat-üzemeltető, továbbá több gyógyszercég is, köztük az Opella, a Sanofi-Aventis Zrt. és a Haleon Hungary Kft.

A vizsgálat két fő szálon fut. Az egyik fókuszában a patikai polckép kialakítása áll – vagyis az, amit a fogyasztó a gyógyszerész mögött lát –, különös tekintettel a népszerű vény nélküli fájdalomcsillapítókra. A gyanú szerint a gyógyszer-nagykereskedők olyan patikai együttműködési rendszert hoztak létre, amely korlátozhatta a versenyt: kiszoríthatták a kiskereskedelmi forgalomból más gyártók és forgalmazók – esetleg kedvezőbb árú, azonos hatóanyagú – készítményeit.

A másik eljárási szál azt vizsgálja, hogy a Phoenix Pharmához és a Benu Magyarországhoz köthető patikák – amelyek országszerte több mint száz településen egyedüliként vannak jelen – nem szorítottak-e ki más gyógyszer-nagykereskedőket a helyi piacokról. Ezeken a településeken a két vállalat a hozzájuk köthető patikák működésének számos elemét – a beszerzést, az akciókat, az arculatot – jelentős mértékben meghatározza. A GVH szerint az erőfölénnyel való visszaélés a fogyasztók számára magasabb árakhoz vezethet.

Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke szerint a vizsgálatok célja a magyar fogyasztók védelme a drágulással szemben, valamint annak ellenőrzése, hogy a polckép- és termékelhelyezési gyakorlat korlátozza-e a versenyt.

A versenypiaci szakértő úgy látja, hogy az ágazati vizsgálat klasszikus versenyjogi (antitröszt) jellegű, üzenete pedig egyértelmű: a vertikális integráció nem mehet a fogyasztók kárára. A piaci szereplőknek lehet legitim okuk arra, hogy a vertikum több pontján együttműködjenek – akár gyártók és nagykereskedők, akár patikahálózatok és nagykereskedők között –, de ennek nem lehet célja a fogyasztók számára hátrányos piacszűkítés vagy versenykorlátozás.

Ugyanakkor ez "vékony jég": önmagában indokolt lehet, hogy egy patika a magasabb árrésű terméket helyezi szemmagasságba, hiszen ez az üzleti érdeke, és a fogyasztó sem szívesen hajol le vagy ágaskodik a polc előtt. Arra viszont ügyelni kell, hogy a vásárló a kedvezőbb árú kínálatról is tájékozódhasson – vagyis a fogyasztónak tudnia kell, ha ugyanazzal a hatóanyaggal létezik jóval olcsóbb alternatíva is.

A versenyjog alapelve, hogy a fogyasztót a vásárlási döntés teljes folyamata során végig védi a jogszabályi környezet. Egy patika tehát nem hivatkozhat arra védekezésként, hogy a vevő tájékozódhatott volna, ha elolvassa a részletes betegtájékoztatót vagy megkérdezi a gyógyszerészt. A hatóság célja, hogy a döntési folyamat minden szakaszában pontos és egyértelmű tájékoztatás érje a fogyasztót. Az azonban egy ágazati vizsgálat bejelentésének szakaszában még nem ítélhető meg, mennyire megalapozott a GVH gyanúja.