Erről kevesen tudnak: tízmilliós kártérítést is kaphatsz, ha ez történik veled az orvosnál

A hazai műhibaperek nagyságrendjét, számát azért nehéz felmérni, mert a magánszolgáltatók elleni eljárásokról semmit nem tudni, hasonlóképpen a 30 millió forint alatti műhibaperekhez. A kórházszövetség igazgatója, Répássy Árpád áprilisi kongresszusi előadása szerint, ha a január 1-jén folyamatban lévő közel 300 ügyben egyszerre ítéletet hirdetnének, az alperes kórházaknak egy összegben 11 milliárd forintot kellene kifizetniük kártérítés, vagy sérelemdíj címén, majd évente 10 milliárdot járadékként ezen ügyek nyomán.

A Pénzcentrum megkeresésére Varga-Orvos Zoltán ügyvéd elmondta: a hazai műhibaperek nagyságrendjére azért nincs pontos rálátás, mert a 30 millió forint alatti perek csak a járásbíróságokon indulhatnak, és ezek az ügyek nem kerülnek be az Országos Kórházi Főigazgatóság nyilvános adatbázisába. A törvény előírja az anonimitást, ez pedig óriási munkát jelentene az évi több száz kisebb ügyben a felperes, az alperes, a szakértő és más szereplők adatainak kötelező kitakarása miatt. A nagyságrend pontos felmérésében természetesen az sem segít, hogy a magánszolgáltatókról sincs gyakorlatilag semmilyen adat.

Ezzel szemben a 30 millió feletti ügyek a törvényszéken indulhatnak, esetükben a másodfok az ítélőtábla. Az adatbázis alapján ezekben az esetekben már tudhatjuk, hogy évente mintegy 100 ügy indult. Mivel a perek 3-5-7 évig is eltarthatnak, a gyakorlatban ez annyit jelent, hogy évente több száz ügy fut párhuzamosan.

A Pénzcentrumnak Simon Tamás egészségügyi szakjogász kiemelte: a 30 millió forintnyi perértéket meghaladó jogviták és egyes speciális perek kezelésére május utolsó napján létrejött a Központi Pertámogatási Rendszer. Ugyanakkor a határt leszállítaná 15-20 millió forintra, szerinte ez különösen az elején lenne fontos annak érdekében, hogy a rendszer működéséről minél szélesebb körű, minél részletesebb tapasztalatokat szerezhessünk.

Így működhet majd a Központi Pertámogatási Rendszer

A szakmai elképzelések szerint a rendszer jó egyezségre és nyertességre törekszik, az egyezségek alapját pedig mindig orvos-szakmai kérdések döntik majd el annak érdekében, hogy ne a jogvitát, hanem a nem kívánt eseményt lehessen megelőzni. Simon Tamás szerint a rendszer elsősorban az adatbázis létrehozását és kezelését jelentené, másodsorban pedig jogi, valamint orvos-szakértői supervisor tevékenységet. Az adatbázisban szerepelhetnek az adott területet érintő ítéletek, irányelvek, amelyek segítségnyújtást jelentenek a kórházak jogászainak és orvos-szakmai vezetőinek. A rendszer célja kettős, ha valóban történt mulasztás, minél előbb szülessen egyezség, hiszen elvileg az minden félnek jó. Ám ha ilyen mulasztás érdemben nem történt, akkor viszont az alperesi oldalon a perbeli képviselet sikereit, a védekezés mikéntjét, mielőbbi lezárását segítheti elő – mutatott rá.

A rendszer és annak jövőbeli kifutása érdekes lehet, hiszen a perek rendszerezése érdemben befolyásolja az egészségügyi szolgáltatások milyenségét. Sajnálatos, hogy a magánszolgáltatók ehhez a rendszerhez nem férnek hozzá és a szakmai felelősségbiztosítók bevonásával kapcsolatos álláspont sem ismeretes. Pedig, ha létrejön az egyezség, ahhoz a biztosítók hozzájárulása, támogatása is kell. A rendszer kiszélesítése, bővítése érdekében a magánszolgáltatók és biztosítók bevonása mindenképpen szerencsés lenne.

Ezek a leggyakoribb perek

Az áprilisi konferencián elhangzott: az Országos Kórházi Főigazgatóság által fenntartott intézményekben összesen 288 műhibaper volt folyamatban a tavalyi év utolsó napján. A perek többségét a sebészeti, ortopédsebészeti, traumatológiai és szülészeti ellátás kapcsán indították a szolgáltatókkal szemben. Bár a perek elindítását mindenkor megelőzi panasz, a perelőzményi adatok szerint az intézmények évente mindössze 30-40 egyezséget kötnek a panaszos betegekkel, megelőzve ezzel a jogi eljárás lefolytatását.

Simon Tamás szerint leggyakoribb ügyek a szülészeteken, a traumatológiákon, a sürgősségi ellátásokon, a sebészeteken történt kezelések okán indulnak. A leginkább kifogásolt magatartások - a bírói gyakorlat alapján - a felróható diagnosztikai tévedések, a hiányos, nem teljes körű tájékoztatások, az elvárható gondossággal ellentétes magatartások. Az alábbi százalékok nem felméréseken, hanem az általa tapasztaltakon alapulnak. Ezek szerint a perek mintegy 70%-a folyik fekvőbeteg ellátás miatt, 20%-a járóbeteg ellátás miatt, és a fennmaradó 10% háziorvosi alapellátás miatt.

Folyamatosan emelkednek a kártérítési összegek

Tavaly összesen 45 egyezség született, amelyek nyomán 150 millió forintot kellett kifizetniük az intézményeknek. Kártérítési és sérelemdíjra általában évente összesen 1,4-1,6 milliárd forintot fizettek ki a kórházak, ám ez emelkedett 2024-ben, tavaly ugyanis a korábbinál magasabb összegekben állapították meg a perköltségekre kiszabható díjakat.

Varga-Orvos Zoltán a Pénzcentrumnak elmondta: még a törvényszékeken indult, 30 millió feletti ügyek kapcsán sem lehet egészen pontos összegekről beszélni. Bár minden esetben az egészségügyi szolgáltató fizet, a biztosítási szerződésük felső határa 10-15 millió forint. Tehát ha van egy 70 milliós, elvesztett per, akkor végső soron az Országos Kórházi Főigazgatóságnál létrehozott alapból lehet fedezni a különbözetet.

Az orvosi műhibaperekben a bíróság vagyoni és nem vagyoni kártérítést (sérelemdíjat) ítél meg a károsult páciens és hozzátartozói részére. Az alábbi adatokból látszik, hogy a kisebb jelentőségűnek, kisebb értékűnek ítélt perek esetében is milyen kötelezések születhetnek. Rekord kártérítési+sérelemdíj összegek a magyar bíróságok gyakorlatában (a pontos összeg az ügy egyedi sajátosságaitól függ):

• Agykárosodás (oxigénhiány) 120 millió forint
• Down-szindróma 80 millió forint
• Szélütés (stroke) 30 millió forint
• Halál 100 millió forint
• Lábszártörés 20 millió forint
• Amputáció, bénulás 40 millió forint
• Impotencia 15 millió forint
• Inkontinencia 30 millió forint
• Vese elvesztése 20 millió forint

Simon Tamás kifejtette: figyelemreméltó az a tendencia, amely arról tanúskodik, hogy a károsulti és hozzátartozói, az egészséghez, élethez fűződő személyiségi jog megsértése miatti, az életminőség megváltozása miatti díjak összegei egyre magasabbak. A vagyoni kártérítési igények esetében a tényleges kiadási költségek megemelkedése maga után húz még jó pár más dolgot. Az összegeket az ápolás-gondozás, a háztartási kisegítő munka, az üzemanyag költségek, a gyógyszerek és egyéb kiadások emelkedése dobta meg és dobja meg. Például, a 24 órás ápolás-gondozás a különböző, ilyen feladatokat végző szolgáltatók árlistája szerint akár több millió forint is lehet. A díjakkal kapcsolatos fizetési kötelezettség megoszlik károkozó és biztosító között, ám előrelátható, ha kialakul is vita, az egyezség érdekében előbb-utóbb mindenkinek engednie kell az álláspontján.

Az elhúzódó perek kapcsán beszélni kell a késedelmi kamatról, annak mértéke jelenleg egyébként nem olyan kiemelkedő, mint több évvel ezelőtt. A várható eljárásjogi módosításoknak pozitív következménye lehet, hogy a szakértői vélemény megalkotásához valamennyi fél hozzájárulhat kérdéseivel, véleményével. Így nem magánszakértői, hanem érdemi szakértői vélemény születhet meg, mindez időben rövidítheti az eljárásokat, így a késedelmi kamat is csökkenhet.

Gyorsítanák a szakértői eljárásokat is

A Pénzcentrumnak az egészségügyi szakjogász kiemelte: a bírósági eljárásban gyorsabban járhatnak el a szakértők, ha a bíróság az eddiginél jobban szankcionálja a határidő mulasztásokat. Sajnos, egyre kevesebb szakértő és akadnak szakterületek, ahol szinte nincs is biztosítási szakértő. Lehetséges, hogy a szakértői díjak emelése is segíthetné a gyorsabb és hatékonyabb szakvélemények elkészítését, ám arra figyelemmel kell lenni, hogy van egy határ. Ez pedig akkor mutatja meg magát, amikor adott esetben a szakértői díjak már olyan magas költségeket jelenthetnek, hogy az érintettek, a perben állók nem, vagy alig tudják viselni.

Szakértői „sebességproblémák” felmerülnek még az úgynevezett közigazgatási felelősségnél, amikor a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vizsgálja ki, hogy történt-e szakmai szabályszegés. Ilyen esetekben a hatóság szakfelügyelő főorvost vesz igénybe. Ám ez gyakran ez több szakterületet is érint, és ezek sajnos ezek a vélemények is csak hónapok alatt készülnek el.

Harmadsorban, szintén „sebességproblémák” vannak a szakmai felelősségbiztosítók szakértői tekintetében. Szintén kevesek vannak és csupán hosszú hónapok alatt tudnak válaszolni arra a kérdésre, hogy történt-e mulasztás. Pedig a biztosító kizárólag véleményük felhasználásával tudja kialakítani szakmai álláspontját.

Az egészségügyi szolgáltatónak jobb a kft., a betegnek nem biztos

Az egészségügyi szolgáltatók szakmai felelőssége miatti perek a szolgáltató ellen folynak. A működési engedély alapján ez lehet természetes személy, egyéni vállalkozó. Kedvezőtlen ítélet esetén a teljes vagyonával felel. Lehet korlátlan felelősséggel bíró gazdasági társaság, betéti társaság beltagja. És lehet korlátolt felelősséggel rendelkező társaság, kft., amely csak a törzstőke erejéig felel.

Az egészségügyi szolgáltatónak valóban célszerű ebben a formában működnie, mert ez a végrehajtást egy szintig korlátozza. Ám ez a betegek számára hátrányos, hiába nyerik meg a marasztalási összeget, azt teljes mértékben nem tudják érvényesíteni – húzta alá a Pénzcentrumnak végezetül az egészségügyi szakjogász.