Rendkívül súlyos, fertőző betegséget hurcolt be egy idegenvezető az országba: nehezen ismerték fel

A bécsi kórházban azonosított leprás beteg egy neves ausztriai turisztikai iroda 60 éves idegenvezetője, aki már két éve tapasztalt furcsa zsibbadást végtagjaiban, ami az idegvégződések gyulladására utalt. Ennek ellenére sokáig nem sikerült felismerni a betegséget, ami nem meglepő, hiszen a modern orvosképzésben már alig foglalkoznak ezzel a kórral - a mai egyetemi tankönyvek mindössze néhány sorban említik - közölte a Blikk.

A lepra tünetei között szerepelnek az arcot, orrot és szem környékét elcsúfító bőrelváltozások, dudorok, a bőr elszíneződése, valamint izomgyengeség. "A bőr érzékeny még az érintésre is, zsibbad, a sebek nem gyógyulnak, begyulladhatnak. Érintkezéssel, cseppfertőzéssel terjed, legalább öt év a lappangási idő. Bár ma már gyógyítható, ha későn veszik észre vaksággal, a végtagok bénulásával, idegkárosodással, az orrsövény eltűnésével, az arcbőr leválásával is járhat, régebben emiatt közösítették ki a betegeket" - magyarázta Szűcs András nyugdíjas háziorvos.

Észak-Amerika, Európa és Ausztrália területén több száz éve nem fordult elő tömeges megbetegedés, és a mai emberek 95 százaléka immunis a betegségre. A szakértők szerint járványszerű terjedésre nincs esély a fejlett országokban. "A tömeges fertőzés lehetetlen ilyen területen, ahol megfelelő a higiénia, ahol jól tápláltak az emberek, ahol jó az ivóvíz, ahol megfelelőek a napi tisztálkodási szokások, a civilizált területekről emiatt már évszázadok óta eltűnt a betegség" - fejtette ki Szűcs András.

Magyarország területén is előfordultak leprás megbetegedések a történelem során. A legkorábbi ismert esetet Abony közelében azonosították, egy 5700 évvel ezelőtt élt ember maradványain. A középkorban is jelen volt a betegség, amit az 1200-as évekből származó okiratok is bizonyítanak, amelyekben számos "poklos" vagy "lázár" helységnév szerepel - mindkettő a leprára utal. Az 1260-as években a Répce folyónál külön falut létesítettek a leprások számára, majd a török elleni harcokból hazatért katonák újabb fertőzéshullámot hoztak az országba.

A Nemzetközi Lepramisszió 1874 óta küzd a betegség ellen, jelenleg 33 ország vesz részt a munkában. Magyarország 1974 óta támogatja a szervezet erőfeszítéseit. "A lepra, ugyanúgy mint más fertőzés, megelőzhető lenne a mélységes szegénység és nyomor felszámolásával. Megelőző oltás még nincs ellene, de a kockázati tényezők – a szegénység, az alultápláltság, a rossz ivóvíz – okozta problémák megoldása után, az életszínvonal általános emelkedésével ez a betegség simán eltűnhet" - nyilatkozta Riskóné Fazekas Márta református lelkész, a Lepramisszió magyarországi vezetője.

Napjainkban globálisan naponta 700-800 új leprás megbetegedést diagnosztizálnak, ami azt jelenti, hogy körülbelül minden második percben azonosítanak egy új beteget. Az esetek egyötöde gyermekeket érint, a legveszélyeztetettebb területek India, Kongó, Mozambik és Brazília. Jelenleg mintegy hárommillió olyan ember él a világon, akik bár meggyógyultak, de maradandó károsodásokkal kell együtt élniük.

A Lepramisszió célja kórházak és menedékházak létesítése a betegek gyógyulásának elősegítésére, valamint higiéniai és élelmezési tanácsadás biztosítása az érintett területeken. A szervezet 2035-ig szeretné elérni, hogy ne legyen több új eset vagy ebből eredő mozgássérültség a korai kezelésnek köszönhetően, illetve megszűnjön a betegség miatti megbélyegzés.