Ezért torpant meg az oltási hajlandóság? Minden jel egy irányba mutat

Egészen döbbenetes módon ellentétes irányú összefüggés van a Covid halálozások száma és a beoltottak aránya között az ország egyes megyéiben. Ahol többen veszítették életüket a járványban, ott kevesebben vették fel a felkínált vakcinát. (viszont ez nem azért lehet, mert ahol kevesebben oltatták be magukat, ott a védettség hiányában többen meghaltak, mivel mire az oltások széles körben elérhetővé váltak, már mindenhol rengetegen haltak meg.) Az oltottság és a halálozás fordított arányossága arra utal, hogy lényegében nem a pandémia környezetünkben tapasztalt következményei alapján döntünk az oltásról - írja a G7.

Kiderült, jelentős eltérések vannak az ország egyes régiói között. Legnagyobb arányban a budapestiek, illetve a dunántúliak vették fel a vakcinákat, miközben e térségekhez képest egyes keleti megyékben közel tíz százalékponttal alacsonyabb az oltottak aránya. Mivel állhat viszont összefüggésben, hogy mennyien vették fel az oltást egy-egy megyében? Meglepő módon nem a halálos áldozatok arányával.

A Covid áldozatainak száma és az átoltottság között nemhogy nincs erős összefüggés, de kismértékben még ellentétes irányú is a mutatók mozgása. A fertőzésszámmal ugyan felfedezhető összefüggés: ahol több megbetegedést azonosítottak, ott többen is vették fel a vakcinát, de itt sem kiugróan erős a két mutató együttmozgása. Azaz úgy tűnik, hogy

alapvetően nem a járvány súlyosságán múlt, hogy hol mennyien oltakoztak.

Azokban a megyékben azonban, ahol magasabb az érettségizettek aránya, többen vették fel a vakcinát, és ez – az iskolázottság és az átoltottság közötti – összefüggés ráadásul kifejezetten erős. Ahogy a lakosság keresete és az oltottsági arány közötti is, igaz itt más jellemzők – például az iskolázottság – hatása is érvényesülhet közvetve, és magyarázhatja ezt az együttmozgást.

Az oltási hajlandóságot nemzetközi tapasztalatok szerint is meghatározza az emberek képzettsége: a koronavírus elleni vakcinák felvétele például az Egyesült Államokban és Kanadában is gyakoribb a magasabban iskolázottak körében, egy viszonylag friss olaszországi felmérés pedig arra mutat rá, hogy a jobban képzett szülők a gyermekeiknek (is) nagyobb valószínűséggel adatják be az oltásokat. Ez az összefüggés továbbá olyan, az iskolázottsággal kapcsolatban álló mutatókon keresztül is megmutatkozik, amelyek a helyi jövedelmi viszonyokra utalnak.

Ezek a tanulságok különösen fontosak most, amikor kezd körvonalazódni az oltakozni hajlandók tényleges végső aránya a magyar társadalomban, miközben a vírus legújabb, delta variánsa minden eddiginél nagyobb fenyegetést jelent az oltatlanok számára. A naponta beadott oltások száma a tavaszi szint töredékére csökkent az utóbbi hetekben, így Magyarország az első dózist felvevőket nézve már lekerült az uniós rangsor elejéről, és a mostani tendenciák alapján lassan ugyanez bekövetkezik a teljes oltás-soron túlesettek arányát nézve is.