Ezek a Covidot kísérő újabb kór leggyakoribb tünetei: az oltás sem ad teljes védettséget

A vakcinák rohamgyors kifejlesztéséért és a felpörgő oltási programért joggal lehetünk hálásak. Segítségükkel a harmadik hullámból való kilábalás küszöbén állunk. Jól látszik ugyanis, hogy ahogy az oltási számok emelkednek Magyarországon, a megbetegedések és a halálesetek száma is egyre csökken. Úgy tűnik, a vakcinák többsége az új variánsok ellen is hatékony, de előfordulnak megbetegedések a második oltás felvétele után is.

Hazánkban a kormány a december 26. és április 20. közötti időszakról közölt adatokat arról, hogy azok közül, akiket beoltottak a koronavírus ellen vakcinákkal, hányan betegedtek és haltak meg. Ezek annak ellenére is sokat mondók, hogy nyilván akkoriban a második oltást felvevők száma még szignifkánsan alacsonyabb volt, mint most.

Mindenesetre a vizsgált időszakban összesen 5714-en kaptál el a kormány adatai szerint a koronavírust a 2. oltás után és közülük 273-an haltak bele az amiatt kialakult betegségbe. Április 20-ig egyébként 1 400 703 honfitársunk kapta meg a vakcina mindkét dózisát, így hozzávetőlegesen a mindkét oltást megkapók 0,4%-a kapta el a koronavírust és a beoltottak 0,02%-a halt bele a fertőzésbe.

Az Egyesült Államokban, ahol hazánkhoz hasonlóan a Pfizer vakcinával oltották a lakosság jelentős részét, az amerikai járványvédelmi központ egészen friss adatokat is közölt. Ezek szerint az USA-ban április 30-ig összesen 10,000 ilyen esetet jelentettek, amellett, hogy addigra 101 millió amerikai szerzett teljes átoltottságot. Ez százalékosan a magyarnál is jóval biztatóbb számot, az összes oltott 0,01%-át jelenti.

Azonban, mivel az ilyen fertőzések ennyire ritkák, a tudósoknak is szűk a terepe a vizsgálódásra. A legégetőbb kérdés pedig most az elméletileg védett emberek koronavírus fertőzésével kapcsolatban, hogy lehetnek-e náluk a betegségnek hosszú távú következményei. A HuffPost összeszedte, hogy mit lehet tudni eddig a kérdésről.

A legtöbb oltás utáni megbetegedés enyhe

A második oltás után két héttel megfertőződők többsége esetében a Covid által okozott megbetegedés lefolyása jellemzően viszonylag gyors és enyhe. A CDC (amerikai Járványvédelmi központ) áprilisi adatai szerint fertőzés az esetek 30%-ában tünetmentes volt.

Kórházba mindössze az így megfertőződők 10%-a került és a páciensek 2%-a hunyt el a betegség alatt. Az igazsághoz pedig az is hozzátartozik, hogy ezen betegek jelentős része sem a Covid miatt szorult kezelésre, illetve halt meg.

A szakértők ennek ellenére tartanak tőle, hogy bár a második oltás utáni fertőzéses esetek igen ritkák, annál azért gyakoribbak lehetnek, mint a jelenlegi számokból látszik. Cameron Wolfe, a Duke Orvosi Egyetem infektológusa szerint elsősorban azért lehetnek hiányosak az eddigi adatok, mert a magukat védettnek hívő embereket igen kis számban tesztelik koronavírusra.

Simán előfordulhatnak enyhe, vagy tünetmentes lefolyású megbetegedések, amikről nem is értesülünk.

- teszi hozzá

Ez a szakértők szerint továbbra is arra mutat, hogy a vakcinák hatásosak. A fő céljuk ugyanis az, hogy megelőzzék a súlyos megbetegedéseket és a halálozásokat. Emiatt a CDC májusban úgy döntött, nem is követi nyomon tovább az oltás utáni fertőzéses megbetegedéseket, csak azon ritka  eseteket rögzítik, amikor a beteg kórházba kerül, vagy meghal. Az amerikai Járványvédelmi központ álláspontja szerint ezzel több energiát tudnak szánni annak kutatására, hogy mi áll a súlyosabb esetek hátterében.

Ez a lépés azonban számos egészségügyi szakértő nemtetszését váltotta ki. Gátolhatja ugyanis az oltás utáni megbetegedések szélesebb spektrumának feltérképezését és annak kutatását, hogy az ilyen esetekben is fennállhatnak-e a fertőzés után hosszú távú szövődmények.

A szövődmények kockázatáról még nem tudunk eleget

A vírusfertőzésből felgyógyulva sokan nem fordulnak orvoshoz, ha a szövődmények tüneteit, vagy maradványtüneteket tapasztalnak, pedig gyakran egy vírusfertőzés lappangó, kezeletlen szövődménye sokkal súlyosabb gondokat okozhat hosszú távon, mint amilyen a betegség lefolyása volt.

Az ilyen úgynevezett "long haul Covid" tünetei közé tartozik a fáradékonyság, a gyakori szédülés és a nehézlégzés, de az állapot járhat szívizomgyulladással, fejfájással, feledékenységgel, depresszióval, a szaglás elvesztésével, visszatérő lázzal, hasmenéssel és fülzúgással is 

Hogy második oltás után megfertőződőknél ez mennyire gyakori, arról viszont sajnos egyelőre keveset tudunk. A szakértők mindenesetre egyelőre optimisták.

Azt remélik, az oltás utáni fertőzöttek jelentős részének nem kell majd számolnia az ilyen hosszú távú szövődményekkel. Wolfe elárulta, az eddigi tapasztalatok szerint a long haul Covid páciensek elenyésző része tartozik az oltás után megbetegedők közé.

Azon túl, hogy az oltakozás után kórházba kerültek és elhunytak száma igen alacsony, a felbukkanó esetek is általában enyhék és gyors lefolyásúak.

- mondja a szakértő

Mind a tünetek, mind a lefolyás enyhébb, folytatja, a hosszú távú szövődmények is ritkák. Példaként a néhány hete New York Yankees baseball csapatban kirobbant fertőzési hullámot említette, ami során a teljesen átoltott csapat több tagját és edzőiket is pozitívan tesztelték koronavírusra.

Mind jól vannak. A betegségük rövid lefolyású volt és egyedül megbírkóztak vele.

Az immunhiányos állapotban lévőkért az orvos viszont jobban aggódik. Egy kemoterápiás kezelés alatt lévő betegnek például az oltás ellenére is lehetnek tünetei, olykor igen súlyosak. Hiszen az immunválaszuk is jóval gyengébb a vakcinákra.

Az oltás segíthet a "long haul Covid"-ban szenvedőkön

A ellemzően közösségi médiás csoportokban futó, nem reprezentatív kutatások már korábban is rámutattak, hogy a hosszú Covidban szenvedők jelentős része kevesebb tünetet tapasztalt magán az oltás felvétele után. A koronavírus fertőzésen átesettek egyik nagy Facebook csoportjának egy februári kérdőíve szerint például a betegek 36%-a számolt be ilyen tapasztalatról.

Mostanra pedig úgy látszik ezt a hivatalos kutatások is kezdik alátámasztani. Egy kisebb, az Egyesült Királyságban végzett tanulmány szerint például a megkérdezett hosszú Covidosok fele érezte jobban magát az oltás után.

Még a szakértők számára sem teljesen világos, hogy mi okozhatja a hosszú távú szövődmények enyhülését, de egyre több kutatás indul ennek kiderítésére. Többek között a nemrégiben publikált brit kutatást végző csapat is egy hosszabb távú, célzott tanulmányt készül összeállítani a lehetséges okokkal kapcsolatban.

Bármi legyen az igazság, szükség lesz további kutatásokra 

Ha egyelőre nem is találtak egyértelmű összefüggést az oltás utáni fertőződés és a hosszú távú szövődmények között, ez a hosszú Covid olyan aspektusa, ami a tudósoktól további kutatómunkát igényel majd. A hosszú Covid pedig nem játék. Az abban szenvedőknek ugyanis igen kellemetlen, sokszor az életminőséget erősen rontó mellékhatásokkal kell szembenézniük, többek között akár súlyos kardiológiai szövődményekkel is.

Ez egy olyan jelenség, amit hosszú távon nyomon kell követnünk

-mondja a szakértő

Az hosszú Covidban szenvedő páciensekkel foglalkozó orvosok ezért remélik, hogy a probléma hamarosan megkapja a jelentősége szerint azt illető figyelmet. Az egészségügyi rendszerek mindenesetre úgy tűnik, kezdik felismerni a helyzet súlyosságát. Mint ismeretes Magyarországon is nyílt már a Covid hosszútávú hatásait kezelő klinika, sőt májusban elindult a post-COVID Szaglás Ambulancia is.