21 °C Budapest
Doctor sitting in her office talking to a patient. Senior female doctor talking with her patient in clinic.

Fontos változás jön az orvosi rendelőkben: erre számíthatnak a betegek

2021. április 27. 05:58

Mit „tanult” a hazai egészségügy, a gyógyszeripar, a magán egészségügyi szolgáltatók a járványból? És ebből mi marad velünk – valószínűleg – hosszabb távon is? Erre kereste a Pénzcentrum a választ az iparág prominensei segítségével.

A magyar egészségügyet nagyon legyengült állapotban érte a koronavírus járvány. A pár éve levezényelt államosítás akár jól is elsülhetett volna, de nem ez történt. Sem az intézmények vezetése, sem a betegek irányítása nem lett szervezetteb, egységesebb. Mindkettőhöz fájóan hiányoznak a szellemi erőfeszítések. Meggyengítették, és a minisztériumokba olvasztották, vagy egyenesen megszüntették a szakmai háttérintézményeket, ezáltal kiszámíthatatlanná vált a feladatmegosztás. Eltűnt például az a szakmai műhelymunka, amit az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ szakmai irányelvek kidolgozását segítő módszertani részlege végzett” – sorolja a hazai egészségügy – járványtól független - alapbetegségeit dr. Sinkó Eszter, egészségügyi közgazdász.

Az államosítással nem sikerült eliminálni a kórházi adósságokat, mivel nem szüntették meg a kiváltó okokat - teszi hozzá a szakember. Mint mondja, évről évre nagyobb az adósság, ami jelzi, stabilan alulfinanszírozott jó néhány tevékenység. E téren is hiányzik az a szervezet, amely ezt folyamatosan kontrollálná.  Az egészségügyi tárcának nincs önálló, miniszteri rangú vezetője, így az ágazat nem vesz részt a kormányszintű stratégiai gondolkodásban, ami azt jelzi, nincs fókuszban a terület.

"Kicsit már unalmas állandóan felemlegetni, de sok területről fájóan hiányzik a működtetéshez szükséges humán erőforrás, orvosok és szakdolgozók egyaránt. Ez egy állandó krízisállapot a rendszerben, aminek csak egy kifutása lehet: a beteg jelen körülmények közepette nem kapja meg a megfelelő ellátást. Emellett az intézmények higiénés viszonyai elkeserítőek, nagy a fertőzésveszély, itt sem működik a szakmai kontroll, nincs egységes program" - fogalmaz a szakember.

„De, hogy ne csak a – nagyon régóta tudott és nem orvosolt – problémákról beszéljünk: a pandémia miatt megerősödött a digitalizáció, a részben hazai, részben Európai Uniós forrásból létrehozott Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), az e-recept, az e-beutaló biztosan megmaradnak. Új csatornák épültek ki az orvos-beteg kommunikációban, így az internet használata, a távkonzultáció, a „zoom tanácsadás”  komoly, hosszabb távon is pozitív lehetőségeket nyit meg" - fogalmaz dr. Sinkó Eszter. Hozzáteszi:

A háziorvosi rendszerben is sok digitális eszköz van elterjedőben. Szerencsére ezt a folyamatot a kormányzat is támogatja. Az EESZT-ben rengeteg betegadat jelenik meg, itt a mesterséges intelligencia bekapcsolódása új távlatokat nyithat meg.

A közelmúltban megalapított Országos Kórházi Főigazgatóság széles hatáskört kapott, ami szintén pozitív változás jele lehet. Így az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kaphat az  ellátásszervezés. Egyelőre még kérdés, hogy ehhez mekkora felhatalmazást kap a kormányzattól. Komoly változást jelenthetnek a háziorvosok köré szerveződő praxisközösségek. Ennek két szintje van: a kollegiális, „light” verzió adatfigyelést- és  elemzést, közös értékelést, szakmai felügyeletet, háziorvosok közötti együttműködési háló kiépítését jelenti.  Motiváló erő, hogy a belépők megkapják a szakorvosi bérek 80%-át.

A következő szinten pályázatokkal „valódi” praxisközösség jönnek létre, kibővített  hatáskörrel. A szakvizsgával rendelkező háziorvosok szakorvosként is tevékenykedhetnek. A közösségbe egyéb, kiegészítő szakemberek, gyógytornászok, gyógytestnevelők, dietetikusok, pszichológusok is megjelennek, a betegért együtt dolgozó team-ek jönnek létre. A belépésükkel megjelenhetnek a régóta vágyott preventív szolgáltatások. A csatlakozó háziorvosok a szakorvosok bérének 100%-át kapják. A tervek szerint a valódi praxisközösségek már az év végéig létrejöhetnek. Ezzel kialakulhatnak a hatékony betegutak, a kezelések egymásra épülése, az egységesítés.   

A konzervatív gyógyszeripar belépett a 21 századba 

Több multinacionális gyógyszeripari vezető szerint komoly kihívás volt az első hullám idején, hogy globális cégként egy globális pandémiára kellett válaszolni, amikor hirtelen és ugrásszerűen nőtt meg az igény bizonyos gyógyszeres terápiák iránt.  Sokaknak a világban több kontinensen, számos gyártóhelyük van, széles beszállítói bázissal, amelyeket a lehető legrövidebb idő alatt kellett átszervezniük, kialakítaniuk a termékoptimalizálást, a priorizálást.  Ahol párhuzamosan több gyógyszer volt/van gyártás alatt, ott priorizálni kellett a folyamatokat, arra koncentrálni, amire a legnagyobb szükség van a pandémia során.

Az országok már az első hullám elején lezárták a határaikat, az áruk szabad mozgását korlátozó intézkedéseket hoztak. Ez nagy kihívás volt az iparág szereplői számára. „Pillanatok” alatt kellett átstrukturálni a globális ellátási láncaikat. Ez a probléma a gyógyszeriparban a generikus gyártókra hatványozottan érvényesült, hiszen számos generikus gyógyszer hatóanyagát, vagy fontos összetevőjét Kínában, vagy Indiában állítják elő.      

A gyógyszeripar egyik nagy kihívása a kutatás-fejlesztési folyamat hossza. Ez most a szemünk előtt rakétasebességre váltott. Az „átlagember” bele sem gondol, hogy az eddigi ipari átlagnak megfelelő 10-15 éves fejlesztési ciklus helyett 1 év alatt jelentek meg az új COVID-19 elleni vakcinák, köztük a teljesen új technológiával működő mRNS alapúak! Ez - túlzás nélkül - forradalmi változás, elképesztő tempó az iparágban.

Ezt a tudást érdemes átvinni a fejlesztés más területeire is. Digitális technológia lehetőségeit is felhasználva, immár a távolból is naprakészen lehet és kell követni a K+F folyamatot. Nemcsak gyorsabb, de sokkal hatékonyabb is így a metódus: a mostani eljárásokkal 10 ezer molekulából csupán néhány jut el az engedélyezéshez is szükségesfázis 3 vizsgálatokig. Ma már az alapkutatástól a humán klinikai vizsgálatokig alkalmazott IT technológiát felhasználva, a folyamatot kontrollálva ezek a számok drasztikusan megváltoznak.

A humán klinikai vizsgálatban részt vevő betegnek akár be sem kell mennie a klinikára, az orvos távolról is végezhet állapotfelmérést.     

Alapvetően változott meg az iparágban az engedélyező hatóságokkal való együttműködés is.  A vakcinafejlesztésben részt vevő társaságok esetében minden lépcsőnél bevonták az illetékes törzskönyvező hatóságot (FDA, EMA), akinek így naprakész információja volt a folyamatról. Érdemben tehetett javaslatokat, módosításokat kezdeményezhetett a vizsgálatok tervezésében. Így nem a fejlesztés végén kapott egy több ezer oldalas dokumentumot, ezért sokkal gyorsabban folytathatta le az engedélyezést.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 646 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 7,28%), de nem sokkal marad el ettől a Sberbank 40 150 forintos törlesztőt (THM 7,66%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Ezeket a tanulságokat mindenképpen érdemes megtartani a vírushelyzet után. A folyamat erőforrás igénye miatt nem biztos, hogy ez a metódus minden esetben működik, egymással párhuzamosan tucatnyi gyógyszerrel, de ha van egy ígéretes terápiás alternatíva, ahol nagyon jelentős a társadalmi igény, vagy korábban nem létezett hatásos terápiás alternatíva, akkor képesek lehetnek „közösen fejleszteni”.    

Jelentősen megváltozott a cégek és az egészségügyi szakemberek közötti kapcsolattartás is. A személyes orvoslátogatás, konferenciák egy része biztosan átkerül a digitális térbe. Ez a nyugati világban már régóta bevett gyakorlat, de most a mi régiónk orvosai is „megtanulták” a digitális világ előnyeit. A folyamatos személyes kapcsolattartás helyett hibrid kommunikáció, kapcsolattartás várható.

Ez jelentős hatékonyságnöveléssel jár. Az orvosok az igényeiknek megfelelő módon jutnak szakmai információhoz. Az orvoslátogatónak sem kell akár több száz  kilométert utaznia egy találkozó miatt, otthonról egy nap alatt több orvossal tud videochat-elni.

A járvány újra elültette a nyugati ember fejében, hogy vannak veszélyes vírusok, törhetnek ránk újabb fertőzések. Most kialakult az éberség a fejlett társadalmakban is.  A hatékony megelőzés, kezelés igénye rendkívül erős.

A magánegészségügy mint szelep

A Covid helyzet a magánegészségügyben - többek között - új termékek megjelenését hozta magával.  A cégek már az első hullámban napok alatt megjelentek például a tesztelés szolgáltatásokkal. Ahogy egyre több tapasztalatuk lett a vírus okozta megbetegedésekről és ezek hosszabb távú következményeiről, piacra kerültek az un. „post covid” csomagok, amelyek a – nagyon különböző - szövődmények kiszűrésével és azok gyógyításával foglalkoznak.

Megjelentek a szűrések a vállalati csomagokban is. Egyelőre nem tudni, de könnyen elképzelhető, hogy a koronavírus oltás, az influenzához hasonlóan szezonális lesz

– említi az előnyöket Leitner György, az Affidea az Affidea Magyarország vezérigazgatója, a Primus, Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke.

Néhány, már most is létező egészségügyi szolgáltatás használata intenzívebb lesz. Ilyen a teleradiológia, vagy a telemedicina. Ez utóbbi is megtalálja a helyét, például a terhesgondozásban, a diabetes kezelésben, a hipertóniában, és más, krónikus betegségek esetében. Valószínűleg nő a triázsolás szerepe, vagyis amikor a páciens az orvossal való telefonos konzultáció után dönt, merre menjen tovább a gyógyítás útján.

A videokonzultációk gyakorisága már a közeljövőben nőni fog. Egy szűrés- vagy laborlelet megbeszéléséhez fölösleges a személyes találkozó. Ezek az metódusok a 21. század technikáját hozzák el az egészségügyi kommunikációba, kiszélesítve a hatékony és gyors orvos-beteg kommunikációt.   

A maszkviselés Leitner György szerint hosszabb távon velünk maradhat. Nem feltétlenül a koronavírus miatt, hanem akár az influenzajárványok okán. Ha ez, és a kézfertőtlenítés megmarad, akkor sok emberéletet meg lehet majd menteni. Nézzük meg a Távol-Keletet, ahol jóval kisebb járványok, vagy akár egy náthás állapot miatt sem kínos a maszkviselés.

A mostani komoly sokk miatt egészégtudatosabban fogunk élni. Tapasztaljuk, olvassuk, hogy milyen sokan várják az oltást, megváltásként élik meg, amikor felhívja őket a háziorvos a jó hírrel. Ez az egész világ figyelmét ráirányította a járványok megelőzésére és kezelésére.

Az Affidea Vezérigazgatója szerint a magánegészségügy most is rengeteg terhet vesz át az államitól, komoly mértékben csökkenti a közellátásra nehezedő nyomást. Ez a „szelep” a második-harmadik hullám idején sokkal fontosabb, mint tavaly tavasszal volt. Biztos benne, hogy a vírushelyzet elmúltával jelentkező betegszám növekedést is fogják tudni kezelni.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. szeptember 19. vasárnap
Vilhelmina
37. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. szeptember 18. 19:20
Hello vidék  |  2021. szeptember 19. 07:29