5 °C Budapest
Vallottak a cégvezetők: ők máris bevezetnék a rendszeres koronavírus tesztelést

Vallottak a cégvezetők: ők máris bevezetnék a rendszeres koronavírus tesztelést

2020. szeptember 4. 14:10

A Pénzcentrum augusztus második felében készített online felméréséből kiderült, hogy a közép- és felsővezetők háromnegyede megbízhatónak tartja a PCR-tesztek eredményeit a koronavírus kimutatásában, kétharmaduk pedig fontosnak tartaná a rendszeres tesztek bevezetését bizonyos munkakörökben. A válaszadók több mint 60 százaléka kötelezően be is vezetné azt. Azt is megvizsgáltuk, mely területeken tartanák a legfontosabbnak a dolgozók alávetését rendszeres covid-19 szűrésének.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Lapunk friss online felmérésében azt vizsgálta, milyen a PCR-tesztek és ellenanyag vizsgálatok megítélése a lakosság körében, alávetnék-e magukat a magyarok rendszeres vizsgálatoknak. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy elfogadhatónak tartanák-e ha bizonyos munkakörökben (egészségügy, oktatás, szociális szféra, hivatalok, bankok, stb.) kötelezővé tennék a dolgozók számára a teszteket. A felmérésben rákérdeztünk, milyen területen, és milyen pozícióban dolgoznak a válaszadóink. Most azoknak a résztvevőknek a válaszait közöljük összesítve, akik közép- vagy felsővezetőnek kategorizálták magukat.

A felmérés átfogó eredményeit korábban közöltük, amelyek során az derült ki: a lakosság is fontosnak tartja, hogy rendszeresen végezzenek koronavírus-teszteket, legalább bizonyos munkakörökben. A válaszadók 63,2 százaléka szerint megbízhatók a PCR-tesztek eredményei (10-es skálán 7-10-ig jelölték a megbízhatóságot). Az ellenanyagvizsgálatok kapcsán pedig 58,7 tartja inkább vagy teljesen megbízhatónak az eredményt.

Ha csak a közép- és felsővezetők megítélését vizsgáljuk a válaszok között, azt láthatjuk, hogy köztük nagyobb arányban vannak, akik megbízhatónak tartják a különböző tesztek eredményeit: a PCR-teszteket több mint 75, az ellenanyag-vizsgálatot 70 százalékban megbízhatónak ítélték. Ennek tükrében nem meglepő, hogy fontosabbnak is tartanák a rendszeresek szűréseket, legalább bizonyos munkakörökben.

A vezető beosztású válaszadók két harmada tartaná fontosnak, hogy munkahelyén rendszeresen végezzenek koronavírus-tesztet a dolgozók körében, és közel háromnegyedük alá is vetné magát ilyen vizsgálatnak, ha a munkahely lehetőséget biztosítana erre. A vezetők 61,2 százaléka pedig teljes mértékben elfogadhatónak tartaná a kötelező tesztelés bevezetését, ha pedig azt is hozzávesszük, aki inkább tartja elfogadhatónak ezt a lépést, arányuk már 76,1 százalék.

Abban, Hogy mely munkakörökben lenne a legfontosabb a rendszeres tesztek végzése, a vezetők megítélése szerint egyértelműen az egészségügyi dolgozók (847%), óvodásban, iskolában, bölcsődékben (77,6%) és vendéglátásban dolgozók (76,8%) felé billen a mérleg. Hasonlóan alakult a rangsor az összes válaszadó véleményét tekintve, az eltérés abban mutatkozik meg, hogy a vezető beosztásúak még fontosabbnak ítélik ezekben a munkakörökben a tesztelést.

A vezetők az összes válaszadóknál fontosabbnak tartják a szociális munkások rendszeres tesztelését, és az ő rangsorukban a gyógyszerészek és a nagyobb (250 főnél több dolgozót foglalkoztató) gyárak tesztelése is előbbrevaló a többi kategóriánál. A lista legvégét nézve a teljes kép szerint a magyarok az irodai dolgozók tesztelését ítélik a legkevésbé fontosnak - míg a vezetők szerint ez csak hátulról a negyedik. Megítélésük szerint a katonák, tűzoltók, és víz- gáz- fűtés- stb. szerelők tesztelése kevésbé lehet fontos, mint az irodistáké.

A félmérés arra is kitért, hogy a testhő mérését bizonyos helyeken fontosnak tartanák-e a magyarok belépést megelőzően, ennek eredményeit külön cikkben közöltük.

Mivel védekezzünk, ha itt a második hullám?

Válaszadóinkat kértük, osszák meg azzal kapcsolatos meglátásaikat, milyen módszerekkel lehetne megfékezni a járvány második hullámát a rendszeres tesztelésen túl, amíg nincs védőoltás. Érdekes, hogy amíg az átfogó képet nézve a (helyes) maszkviselés fontossága, a szabályok megsértésének szigorúbb szankcionálása került elő leggyakrabban, a vezetők válaszaiban a távolságtartás fontossága, a home office lehetőség megteremtése, és a pontos tájékoztatás került előtérbe.

A tiszta és átlátható kommunikálció

- emelte ki egy 35-49 év közötti megyeszékhelyen élő férfi, mint kulcsmegoldást. Mások az utazási lehetőségek korlátozását tekintik az elsődleges eszköznek a járvány megfékezésére:

Kötelező kéthetes karantén a külföldről hazaérkezőknek. Aki ennek ellenére külföldre utazik nyaralni pozitív teszt esetén ne járjon táppénz, és fizesse a teljes kezelés költségét

- írta egy közigazgatásban dolgozó, fővárosi, 35-49 év közötti felsővezető. Ezzel szemben egy szintén ehhez a korosztályhoz tartozó, fővárosi válaszadó szerint:

A rendszeres tesztelés mindenképpen segítene a külföldi utazások korlátozása helyett. Nem mindenkinek állt módjában nyáron szabadságra menni és ezt velük szemben érzem hatalmas korlátozásnak. A maszkhordást is szigorúbban kellene ellenőrizni. Sokan helytelenül hordják és például a plázák folyosóját is szabadtérnek hiszik.

Már ebben a válaszban is megjelenik az igény, hogy másként kellene korlátozni az egyén szabadságát. A közép- és felsővezetők közül sokan úgy vélik, a szabályozásokkal nem segítik a lakosságot a felelősségteljes viselkedésben. Fontosabb lenne a tájékoztatás, mint a logikátlan szabályozás?

Elfelejteni a pánikot és a totalitárius jellegű szabályokat. Egyértelmű, értelmes és logikus tényfeltárás a "járványra" vonatkozóan, miért terjed különböző módon különböző országokban, felnőttként kezelni az embereket. Függetlenül mindentől azért fizetünk adót meg járulékokat, hogy az állam közszolgáltatásokat biztosítson, így nem elfogadható állami munkaszervezési hiányosságokra és költségekre hivatkozva szabadságjogokat korlátozni

- vélte egy a vagyonkezelés területén dolgozó, 35-49 év közötti fővárosi férfi. Ezzel természetesen nem mindenki ért egyet, egy szintén ehhez a korosztályhoz tartozó fővárosi középvezető szerint az emberek túlságosan el vannak foglalva a jogaikkal a kötelezettségeik helyett:

Nincs megoldás erre, meg kell tanulni felelősségteljesen együtt élni a vírussal. Nem pedig figyelmen kívül hagyni a meghozott intézkedéseket. A mai emberek kizárólag a jogaikkal vannak elfoglalva, és elfelejtik azt, hogy legalább annyi kötelességgel jár a szabadság.

Természetesen voltak a válaszadók között, akik szerint egyáltalán az egész koronavírusjárvány túl van lihegve, egy 25-34 év közötti középvezető szerint hagyni kéne "a francba az egészet! A pestis is azért ért véget mert csak az maradt aki túlélte és nem azért mert legyőzték. Az ember több miliárd élet árán kiharcolta túlélés jogát ezen a bolygón". Egy másik válaszadónk, egy 25-34 év közötti fővárosi férfi egyenesen úgy véli: "Nem is volt és nem is lesz második hullám." Született olyan válasz is:

"Ez egy influenza rossz PR-ral. Nem szabadna foglalkozni ezzel."

A vezető beosztásúak többsége viszont úgy vélte, igenis fel kell lépni a vírus ellen. Egy IT területen dolgozó, 35-49 év közötti nő szerint nem valószínű, hogy "a több hónapja hordott, hátsó zsebből előhúzott maszk kötelező hordásával egy komolyabb fertőzés elkerülhető lenne. Sokkal nagyobb gondot kellene fordítani arra, hogy az emberek megtanuljanak együtt élni a vírussal és ehhez képest normális életet élhessenek."

Fokozott figyelemmel kellene eljárni a veszélyeztetett korosztályok esetében. A tesztelés egy pillanatnyi állapotot tükröz, ami néhány óra múlva már egyáltalán nem biztos, hogy aktuális. Nem gondolom, hogy az a megoldás ha hetente mindenkit tesztelnek. Tiszta, egyenes és pontos tájékoztatásra lenne szükség. Jelen pillanatban nagyon sok az ellentmondó nyilatkozat így az emberek elbizonytalanodnak és befásulnak

- írta a vezető beosztású válaszadónk. Az összesített válaszok is azt tükrözik, hogy a lakosság nehezményezi az információhiányt és azt, hogy pontosabb adatokkal nem rendelkeznek, okolják többek között azért, hogy a járvány gyorsabban terjed. A válaszokban ugyanakkor megjelenik az a tapasztalat is, hogy a fertőzöttség nyilvánosságra kerülése megbélyegzéshez vezet - sőt, már a köhögés is zárt térben elég, hogy túlzott reakciókat váltson ki. Sok vélemény megegyezik abban, hogy szükséges lenne fellépni a megbélyegzés ellen is, de emelllett sokkal pontosabb tájékoztatást adni a lakosságnak.

A felmérésről

A Pénzcentrum augusztus második felében online végzett felmérésében 6255 válaszadó vett részt, közülük 3332 férfi (53,3%), és 2923 nő (46,7%). A válaszadók közül 122 fő volt 24 év alatti (1,9%), 488 fő 25 és 34 év közötti (7,8%), 2256 fő 35 és 49 év közötti (36,1%), 2106 fő 50 és 64 év közötti (33,7%), és 1283 fő 65 év feletti (20,5%). A válaszadók 36,6%-a fővárosi, 20,6%-a megyeszékhelyen él, 29,3%-a egyéb városban, és 13,7 százaléka faluban, községen vagy egyéb településen.

A válaszadók 15,3%-a egyedül él, 37,1%-uk csak házastársával vagy élettársával, míg 27,3%-uk párjuk mellett egy vagy több gyermekével. A résztvevők 9%-a él csak gyermekével vagy gyermekeivel, 4,4%-uk pedig csak szülőjével, szüleivel, és csak 1,5% szüleivel és testvéreivel.

Legmagasabb iskolai végzettséget tekintve a válaszadók 1,6%-a végzett általános iskolát, 26,9%-a középiskolát vagy gimnáziumot, 11,9%-uk OKJ-t, felsőfokú szakképzést, 56,2%-uk egyetemet vagy főiskolát, és 3,4% szerzett Phd fokozatot. A válaszadók jelentős része alkalmazottként dolgozik (42,4%), 22,6%-a nyugdíjas, 13,7% vállalkozó, 12,8%-uk közép- vagy felsővezető, 2,5%-a pedig munkanélküli.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. január 18. kedd
Piroska
3. hét
Január 18.
Micimackó napja
KONFERENCIA
Tovább
Private Investor Day 2022
Mibe fektessünk 2022-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked! Február 24-én online.
EZT OLVASTAD MÁR?