Az elmúlt hetek híreit uralta a Nyugat-Magyarországot és Ausztriát érintő azbesztbotrány, amely több mint kétszázötven magyarországi települést is érinthet.
Az egészségügyi dolgozók tömeges elvándorlása sem kell ahhoz, hogy már a közeljövőben is komoly kockázatot jelentsen az egészségügyi szakemberhiány. Ezt állapítja meg az egészségügyi humánerőforrás-jelentés, amelyet a keddi Világgazdaság ismertet.
Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal most megjelent kiadványa szerint a növekvő munkaerőigényt főként a túlzott munkaterhelést korrigálni hivatott uniós direktíva generálja, amelynek folyamatos az elszívó hatása az új tagállamok felől a régiek irányába - írja a gazdasági napilap.
Az adatok szerint 2007 óta folyamatosan emelkedik a külföldre távozó egészségügyi dolgozók száma. A legtöbben továbbra is Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Svédországban és Írországban vállaltak munkát. Az utóbbi években azonban már Szingapúrba, Kínába, Szaúd-Arábiába vagy Japánba is egyre többen távoztak, az Egyesült Arab Emírségeket pedig tavaly már majdnem annyian választották új otthonukként, mint Izraelt.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint tavaly 11 646 álláshelyre kerestek itthon egészségügyi vagy szociális dolgozót. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint pedig legalább 1800 orvos és 3700 szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi ellátórendszerből.
Alattomos kór pusztít Magyarországon: több millióan érintettek, de alig kérnek az orvosi segítségből
Az elhízás több mint 200 szövődménnyel hozható összefüggésbe, mégis csak az érintettek kis része kér orvosi segítséget.
-
Az egészségbiztosítással megelőzhetjük a bajt és megőrizhetjük az egészségünket (x)
A megfelelő egészségbiztosítás nemcsak anyagi védelmet nyújthat, hanem az egészségügyi ellátások megszervezésében és finanszírozásában is segítséget adhat.







