Az újratárgyalt lakáshitelek is kezdenek bedőlni!

A bankszektor 90 napon túli késedelembe esett hiteleinek aránya (NPL-ráta)

Az MNB stabilitási jelentése szerint a hazai bankszektorban mind a lakossági, mind a vállalati hitelportfólió minősége tovább romlott a harmadik negyedévben, így a 90 napon túli késedelemben lévő hitelek állományi aránya mára meghaladta a 10,5%-ot, ugyanez az arány a vállalatoknál 12,7%.

A portfólióromlás fő okai a lakossági hiteleknél:

• a forint svájci frankkal szembeni gyengülése
• a tartósan magas munkanélküliség
• az újratárgyalt hitelek visszaesése
• a lakossági moratórium fenntartása és az állam adósmentő intézkedéseivel kapcsolatos felfokozott lakossági várakozások

A portfolióromlás fő okai a vállalati hiteleknél:

• a gazdaság növekedésének lassúsága
• a forintárfolyam gyengélkedése
• a banki hitelezés folytatódó visszaesése
• az átstrukturálások lelassulása
• a projekthitelek rendkívül rossz teljesítménye

Míg a vállalati hitelek 30-90 napos késedelemben lévő hiteleinek állománya az MNB szerint érezhetően csökkent (a PSZÁF alábbi statisztikái szerint ez örvendetes módon a lakossági szegmensben is tapasztalható), három fontos tényező is azt vetíti előre, hogy a lakossági hitelállományban a negyedik negyedévben további jelentős növekedés következhet be:

• a forint a frankkal szemben egész nyáron gyenge volt, így az emiatt friss késedelembe esett hitelek egy része csak a negyedik negyedévben válhat 90 napon túl késedelmessé
• az átstrukturált hitelek közel felénél a következő félévben jár le a könnyített törlesztési teherrel járó időszak
• az ősz folyamán felfokozott lakossági várakozások jelentkeztek az állam adósmentő intézkedéseivel kapcsolatban

Tömeges hitelbedőlés várható: lassan lejár a türelmi idő

Az alábbi ábra azt mutatja, mekkora az egyes hiteltípusokban a 90 napon túli késedelemben lévő hitelek állományi aránya.

Összességében jobb a devizahitelek portfólió-minősége, mint a forinthiteleké, ennek hátterében azonban jól láthatóan egy összetétel-hatás áll: a forinthitelek estében nagyobb a fedezetlen hitelek aránya, melyekre hagyományosan rosszabb fizetési fegyelem jellemző. A devizahiteleknél viszont magasabb a lakáshitelek aránya, melyeket lelkiismeretesebben törleszt a lakosság. Összességében megfigyelhető, hogy a jelzálog- illetve az ezek közé tartozó lakáshitelek esetében jóval kisebb a késedelmes hitelek aránya, mint a fedezetlen hitelek körében.

A MNB statisztikája szerint a forint alapú lakáshiteleknél 3,78%; a deviza alapúaknál 5,94% a nem teljesítő hitelek aránya.

Az egyes intézménytípusok késedelmes hiteleinek aránya

Más felbontásban és más adatfelvétel alapján mutatja be a késedelembe esett hitelek arányát a PSZÁF minap közzétett hitelintézeti statisztikája, melynek részletei emiatt jelentősebben is eltérhetnek az MNB által közölt adatoktól. Alább a részvénytársasági, fióktelep illetve szövetkezeti hitelintézet formában működő pénzügyi szervezetek késedelmességi statisztikái láthatók.

Az adatokból kiderül: a részvénytársasági hitelintézetek 90 napon túli késedelemben lévő hiteleinek aránya szeptember végén a lakossági hitelállományban 9,0%, a vállalatiban pedig 11,0%. Ugyanez a két arány a fióktelep formában működő hitelintézeteknél 7,7% illetve 4,2%, a szövetkezeti hitelintézeteknél pedig 14,7% illetve 18,0%. Az utóbbi negyedévben a fent említett tényezők hatására inkább a lakossági hitelportfóliók romlottak, a hitelminőség továbbra is a szövetkezeteknél a legrosszabb.

A fenti ábra tanúsága szerint is pozitív jel ugyanakkor, hogy a bankoknál (sőt, a hitelintézeti szövetkezeteknél is) csökkent a 90 napon belül nem teljesítő hitelállomány, ami bizakodásra ad okot arra vonatkozóan, hogy már egyértelműen lassulni fog a 90 napon túli késedelembe esettek számának növekedése. Az előző negyedévben késedelembe esettek jó része ezek szerint visszatért a törlesztési fegyelemhez.

Mivel új céltartalékot csak új késedelmekre kell képezniük a bankoknak, mindez előrevetíti, hogy csökken az intézmények céltartalékolási kényszere. A fent említett tényezők, vagyis a törlesztési könnyítéssel járó türelmi időszakok tömeges lejárata, a forinterősödés lassúsága és a gazdasági kilábalás elhúzódása azonban változatlanul aggodalomra adhat okot.

Mi a helyzet, ha a darabszámot nézzük?

Kissé régebbi (júniusi) adatok állnak rendelkezésünkre arra vonatkozóan, mekkora az egyes hiteltípusokon belül a késedelembe esett illetve újratárgyalt hitelek darabszáma. A PSZÁF második negyedéves kockázati jelentésének adatait ilyen szempontból az alábbi ábra mutatja.

Míg az állományi adatokban magas hitelösszegük miatt a jelzáloghitelek, darabszámukat tekintve kisebb hitelösszegük miatt a fedezetlen hitelek aránya viszonylag magasabb. Az adatokból rendkívül kedvezőtlen kép bontakozik ki: darabszám alapján a jelzáloghitelek 23,1%, az egyéb hitelek 41,2%-a esett júniusban késedelembe, a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya pedig 8,2 illetve 25,5% volt.