Fantomhiteleket törlesztenek a devizaadósok

Az MNB új hitelezési statisztikái nem mutatnak meglepően új jelenséget: a hitelkihelyezés alacsony szinten stagnál, és csakúgy, mint az év első felében, augusztus hónapban is csökkent tranzakciós alapon a lakossági hitelállomány. A devizahitel-törlesztés 40 milliárd forint környékén látszik stabilizálódni (a nettó devizahitel-törlesztés augusztusban 40,6 milliárd forint volt), míg a forinthitelek esetében 29,1 milliárd forint volt a különbség a hitelfelvételek javára.

Hitelkönnyítés százezer devizaadósoknak - hosszabbított a bank + friss infó

Ami a bankok betétoldalát illeti, az alacsony kamatszint miatt nem meglepő, hogy augusztusban is inkább betétkivonás történt, mégpedig nettó 21 milliárd forint összegben. Ez a pénz nem tűnik el nyomtalanul a pénzügyi rendszerből, jórészt a magasabb hozamú megtakarítási és befektetési termékeket gazdagítja, mint amilyenek a befektetési alapok és a (különösen egyszeri díjas) unit-linked életbiztosítások.

Augusztusban 30,92 milliárd forint új jelzáloghitelt helyeztek ki a bankok, ez 22%-kal alacsonyabb az egy évvel korábban folyósítottnál. Ha visszatekintünk az elmúlt egy évre, a 30-40 milliárd forintnyi havi új kihelyezés tipikusnak mondható. Ami a hitelek denominációját illeti, az Orbán-kormány döntése értelmében augusztus 16-a óta tilos devizahitelhez jelzálogjogot bejegyezni, így aligha csodálkozhatunk, hogy a devizahitelek részaránya az egy évvel korábbi 73%-ról alig több mint 4%-ra csökkent.

A jelzáloghitelek körében mind a lakás-, mind pedig a szabad felhasználású hitelek terén stagnálás figyelhető meg, a forinthitelek egyelőre nem vették át a devizahitelek korábban betöltött szerepét. Nagyjából kétharmadot képviselnek a lakás- és egy harmadot a szabad felhasználású jelzáloghitelek, ami nem jelent számottevő elmozdulást a korábbiakhoz képest.

Ha csak a lakáshiteleket nézzük, az augusztusi 20 milliárd forintnyi új kihelyezés megfelel az elmúlt egy év átlagának, fellendülésnek nyoma sincs. Csupán az alacsonyan stagnáló havi összegen belül történt átrendeződés a forinthitelek javára. Mindössze ennek köszönhető, hogy a forint alapú lakáshitelezésben az elmúlt öt évre visszatekintve idén nyáron volt a legaktívabb a bankszektor.

A lakáshitelek iránti alacsony kereslet ma már közhelyszerűen ismételgetett okai (rossz makrogazdasági és megélhetési mutatók, kedvezőtlen lakáspiaci helyzet, stb.) között továbbra is ott találjuk a magas forinthitel-költségeket, ami jól jelzi a bankok hitelezési kockázatkerülését is. A forinthitelek átlagos hitelköltsége az MNB számításai szerint augusztusban 9,88% volt.

Bár a devizahitelezés tiltása csak a jelzáloghitelekre vonatkozik, a nem jelzálog fedezetű fogyasztási hitelekben is egyeduralkodóvá váltak mára a forint alapú konstrukciók. A lakáshitelezéshez képest a fogyasztási hitelek még rosszabb formát mutatnak: a 23,8 milliárd forintnyi augusztusi új kihelyezés közel 20%-kal elmarad az elmúlt egy év átlagától.

Ennek részben oka lehet az is, hogy az eltűnőben lévő devizahitelek mellett a forint alapú fogyasztási hitelek költségei is növekedtek, és ismét átlépték a 20%-ot.

Összességében a már fentebb említett átértékelődési tendencia érvényesült a magyar háztartási hitelállományban. Döntően a deviza-átértékelődések miatt a július végi 8446,7 milliárd forintról 8746,7 milliárd forintra nőtt a lakossági hitelállomány, augusztus hónapban a frank 209-ről 222 forintra erősödött. A devizahitelek aránya a teljes hitelállományon belül augusztus végén 68,4% volt.