11 °C Budapest

Vigyázz min spórolsz, nehogy megüsd a bokád!

Pénzcentrum
2009. május 22. 05:55

Mindenért a válság a hunyó? A gazdasági válság a magánszemélyektől a vállalkozásokig szinte mindenkit spórolásra ösztönöz. Sajnálatos módon azonban sokan úgy próbálnak meg költségeiken lefaragni, hogy közben adott termék, vagy szolgáltatás előnyeiről nem hajlandók lemondani. Ezt tükrözik az illegális szoftverhasználatra vonatkozó 2008-as statisztikák is, amely azt igazolja, hogy a gazdasági recesszió sok cégvezetőt arra ösztönzött, hogy a kockázatosabb utat válassza, és illegális szoftvereket használjon. Mint tudjuk, ezért akár nyolc évig terjedő szabadságvesztés is járhat, érdemes tehát ügyelni, milyen szoftvereket használunk!

Hazánkban az illegális szoftverhasználat aránya tavaly 42 százalékos volt, ami éves szinten 146 millió dolláros iparági veszteséget jelent - derül ki a Business Software Alliance nemrégiben megjelent kutatásából. Egy IDC tanulmány szerint, ha ezt tíz százalékponttal csökkentenénk - vagyis legális szoftvereket használnánk - több mint ezer új állás megszületéséhez járulnánk hozzá, 47 milliárd forint bevétellel növelnénk a magyar gazdaság teljesítményét, valamint 11 milliárd forint adóbevételt generálnánk.

Sajnos a gazdasági válság azonban nem épp a kifehéredés irányába tereli a szoftverpiacot, hiszen - ahogy azt az IDC kutatási igazgatója megjegyezte - , a lecsökkent vásárlóerővel rendelkező fogyasztók hosszabb ideig megtartják a számítógépeiket, ami valószínűleg növeli az illegális szoftverek arányát, mivel a régebbi PC-ken nagyobb valószínűséggel futnak illegális szoftverek. Másik oldalon viszont az olcsó netbook-ok terjedése, amelyeket az informatikai költségek csökkentése érdekében legális, előzetesen telepített szoftverekkel, valamint üzleti szoftver eszköz kezelő (SAM) programokkal árulnak, a legalizálódás irányába hatnak.

Mi jár az illegális szoftverhasználóknak?

Mint az ismeretes, az illegális szoftverhasználat bizony bűncselekmény, és mint ilyen, büntetést von maga után. A szoftverekkel, illetve azok jogvédelmével általánosságban a Szerzői Jogi törvény foglalkozik, amely az elkövetési értéket veszi alapul a büntetések meghatározásakor.

Alapesetként már egy illegális másolat továbbadása is illegális terjesztésnek minősül, amely több másolat esetén elérheti a "jelentős vagyoni hátrány" és a "különösen nagy vagyoni hátrány" kategóriát is, akár 8 évig terjedő szabadságvesztést vonva maga után.

A nyomozó hatóságok azonban nem csak a nagy halakra utaznak, hiszen minden olyan esetben, amikor felmerül az illegális szoftver terjesztésének gyanúja, kötelesek eljárni, tehát ne gondolja azt senki, hogy egy kisvállalkozás esetében nem tehet feljelentést a BSA, ha olyan információk birtokába jutna, hogy ott illegális szoftverhasználat folyik.

A Szerzői Jogi törvény illegális szoftverhasználatra vonatkozó passzusa
(1) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését
a) jelentős vagyoni hátrányt okozva,
c) üzletszerűen követik el.
(2) A büntetés
a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.
(3) Aki a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését vagyoni hátrányt okozva gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Akik esetleg nem tudnák, hogy itthon hogyan működik az illegális szoftverhasználat elleni küzdelem, azoknak néhány szóban bemutatnánk a rendszert. A már többször említett, itthon a köznyelvben csak szoftverrendőrségként emlegetett BSA egy nemzetközi jogvédő szervezet, amely a legfontosabb feladatának a biztonságos és jogszerű számítástechnikai környezet biztosítását tekinti.

A tévhitek eloszlatása végett azonban le kell szögezni, hogy a BSA nem hatóság, semmilyen hatósági jogosítványa nincsen, mindössze annyit tesz, hogy a jogsértések észlelése esetén büntetőfeljelentést tesz a rendőrségen, mindezt gazdasági társaságok, mint felhasználók, illetve a nagy illegális terjesztők ellen, vagyis magánszemélyek esetén soha.

Sokan azt hiszik, hogy a BSA egyfajta besúgó szerv, amely különféle bejelentések, vagy gyanúk alapján indíttat eljárást cégek ellen. Sarlós Gábor, a szervezet szóvívője azonban elmondta: a BSA bejelentések alapján tesz feljelentést, méghozzá empirikus tapasztalataik alapján elsősorban az elbocsátott alkalmazottak és az egymásra nagyon figyelő versenytársak tesznek bejelentést. A BSA továbbá nem ellenőriz, hanem tájékoztat, és terjeszti a szoftver licencek és azok nyilvántartásával kapcsolatos ismereteket. Ezen kívül szakmai támogatást nyújt a szoftverekhez kapcsolódó hatósági munkához, akik a BSA-tól elkülönülten végzik a feladatukat: az APEH ellenőriz, a rendőrség és a VPOP pedig nyomoz.

Kérdésünkre, hogy mi alapján történik a bírságok, büntetések kiszabása, Sarlós elmondta: az illegális szoftverek után az APEH szab ki bírságot, melynek alapját az elmaradt adó képezi. A rendőrségi eljárás eredménye a bírósági tárgyalás lehet, ahol az ítéletet a bíróság hozza és a bírságot is ő szabja ki.

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

 

Amennyiben közvetítői eljárásra kerül sor, amely során a gyanúsított és a sértett (a szoftverfejlesztő) megegyeznek egymással, akkor a BSA - felkérésre - közvetítő szerepet vállal fel. Ebben az esetben a szoftverfejlesztő kérheti a kára megtérítését (a szoftver megvásárlását) a BSA pedig egy kártérítési összeget kezdeményezhet, de ennek mértéke a megállapodáson múlik.

Sokan talán nem tudják, hogy egy ellenőrzés során mivel tudják igazolni szoftvereik jogtisztaságát. A BSA szóvivője elmondta, jogtisztaságot az eredetiséget bizonyító dokumentumokkal (licenc szerződés, COA matrica, dokumentáció, stb.) és a birtokba kerülési dokumentumokkal (számla, ajándékozási okirat) kell igazolni. Ez utóbbira azért is szükség van, mert a vállalkozás ennek hiányában nem tudja a szoftvert a könyvelésében szerepeltetni és így elszámolni, leírni sem lehet.

Inkvizíció, vagy jogérvényesítés?

Az illegális szoftverhasználat jogellenességét valószínűleg senki nem vitatja, hiszen a szoftverekért is, mint minden termékét fizetni kell, mielőtt valaki használni kezdené. Azonban néhányukban talán felmerül a kérdés, hogy ha a BSA-nak valóban az a célja, hogy a jogsértő felhasználást visszaszorítsa, akkor miért nem tesznek arról említést, hogy léteznek ingyenes, szabad forráskódú szoftverek, amelyek képesek helyettesíteni a sokak által megfizethetetlen alkalmazásokat. Ha tényleg az a cél, hogy mindenki jogtiszta szoftvereket használjon, akkor talán azon kellene ügyködniük, hogy olcsóbban hozzá lehessen férni ezekhez, és ne kelljen illegális kibúvókat találniuk a magánszemélyeknek és a cégeknek sem a költséges kiadások alól.

Az is kérdéses, hogy az APEH-nek miért feladata egyáltalán a jogellenes szoftverhasználat elleni küzdelem, amelyről a BSA-val aláírt megállapodása szól, hiszen az adózás rendjéről szóló törvényben erre nincs arra utalás, hogy az adóhatóság a rendőrség hatáskörébe tartozó bűnüldözői feladatokat is elláthatna.

Néhány éve botrányt kavart ugyanis, hogy a BSA olyan "fenyegetőleveleket" küldött ki cégek számára, amelyben burkoltan azt állt, hogy az APEH kimegy, ha illegális szoftvert használnak. Kicsit úgy tűnik, mintha a BSA tenne szívességet az államnak, azáltal, hogy az illegális szoftverhasználat miatt kieső adóbevételek felkutatásában segít, valójában azonban jóval nagyobb előny az a BSA alapító tagjai számára, hogy hatóságokat képesek mozgósítani az állítólagos jogsértők ellen.

Talán nem véletlen az sem, hogy 2002-ben ez a szervezet kapta a Technika az Emberért Alapítvány által évente kiosztásra kerülő Nagy Testvér díjat, amely a magánszféra megsértéséért jár.

Farmról az asztalra: így segítheti ez az üzleti modell a kisgazdaságokat

A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.

Páratlan fotó dokumentációval illusztrált napló került elő a Don-kanyarból (x)

Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.

Itt a díjnyertes fiatal vállalkozó újabb nagy dobása (X)

Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.

Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. április 27. szombat
Zita
17. hét
Április 27.
Morse nap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
CSOK Plusz - hírek, tudnivalók
A legfontosabb hírek, elemzések, és a részletszabályok a 2024-től elérhető CSOK Plusz-ról.
Most nem