Kiraboltak, beáztam: mikor fizet a biztosító? A szakértő válaszol

Szeretném megkérdezni, milyen módon lehet igazolni, hogy egy esetleges betörés során ellopott aranyékszerek és laptop az én tulajdonomban voltak, ha nincs róluk számla a birtokomban?

Beszerzési számla hiányában a tulajdonjog igazolásához garancia jegyek, egyéb bizonylatok is elfogadhatóak, de ügyfeleink utólag a beszerzés helyéről számlamásolatot is kérhetnek. Ha nem rendelkezünk valamely tárgyról bizonylattal, akkor egy családi fénykép vagy videó segítségével is beazonosítható a tárgy káridőponti értéke, megléte.

Alápincézett családi házunk a 2000 évek elején épült. Azóta is biztosítva van. Éves szinten 60-70 ezer forintot fizetünk utána, de nem ér semmit, ha baj van. A tavaly télen lehullott rekordmennyiségű hó a tavaszi hirtelen felmelegedés miatt, egy hét leforgása alatt elolvadt. A talaj a rengeteg csapadékot nem bírta elnyelni, a pincénkben kb. 10cm magasságban állt a víz. A biztosító a kárt nem térítette meg. Aztán a kora nyári jégeső a kertünket is elintézte. Mindent újra kellett vetnünk, gyümölcs egy szem sem maradt a fákon. Erre sem kaptunk kártérítést. Keresek egy megfizethető "teljes körű" vagy legalább hó és jégkárt is tartalmazó biztosítást, amely a jövőben bekövetkező hasonló káresetekre fedezetet nyújtana.

Először is nagyon fontos, hogy az évekkel ezelőtt kötött biztosításokat időről időre felülvizsgáljuk, hiszen valószínű időközben lettek újabb vagyontárgyaink, amelyre a régebben kötött biztosítás védelme nem terjed ki, illetve az is elképzelhető, hogy találhatunk már korszerűbb biztosításokat a piacon, amik jobban megfelelnek igényeinknek.

Annak érdekében, hogy ne utólag érje kellemetlen meglepetés, minden esetben tájékozódjon a kizárásokról a biztosítók szerződési feltételeiből. A pince elöntése általában nem minősül biztosítási eseménynek. Jellemzően nem térülnek azok a károk sem, amelyek az épületszerkezetek, szigetelések hibája, hiányossága, karbantartásának elmulasztása miatt következnek be. Az ügyfeleknek minden esetben kármegelőzési kötelezettsége van, vagyis alapvető elvárás feléjük, hogy mindent megtegyenek a károk elkerülésére.

A fent leírt, kerttel történt káreseményre az alapbiztosítások jellemzően nem térítenek, de van olyan kiegészítő, ami pont ilyen esetekre nyújt védelmet. Társaságunknál például elérhető olyan kiegészítő biztosítás, amely térítést nyújt a telepített virágos és dísznövények, saját fogyasztásra termesztett növények elpusztulására tűz és elemi károk esetén. Fontos azonban tudni, hogy ilyen kár esetén a biztosítások a növények újratelepítésének értékét térítik, nem az elmaradt termésre fizetnek.

15 évig volt lakásbiztosításom, évi 60 ezer forintot fizettem érte. A minap felmondtam. Ez idő alatt 3 károm volt. Egyik egy viharkár, amire 40 ezret kaptam. Utána 3 hónapon belül kétszer törtek be hozzám. A biztosító 110 ezret kifizetett, de a tönkrement nyílászárók után nem térített. Kötelezett viszont rács és riasztó építésére, ha biztosítva akarok maradni. Így ez az ügy 600 ezrembe került. Végezetül a 13 éves házam, mivel agyagra épült, a tavaly őszi-téli sok csapadéktól részben megcsúszott. Az újraépítés 600 ezerbe került. A biztosító semmit sem fizetett.Egyszerűen felháborító, mit nyújtanak évi 60 ezer díjért cserébe. Kérem, adjon tanácsot, milyen biztosítást kössek? Nem kérek árvíz, villám, vagy földrengés elleni biztosítást, ezek számomra teljesen feleslegesek! A napi problémákra keresek megoldást!

Az évekkel ezelőtt kötött biztosítások gyakran elavulttá válnak, éppen ezért nagyon fontos, hogy időről időre felülvizsgáljuk a szerződésünket, szükség esetén aktualizáljuk, vagy egy korszerűbb konstrukcióra váltsunk.

A korszerű biztosításokban már a betöréses lopással kapcsolatos épületrongálási károk is megtérülnek az alapbiztosítási események alapján, sőt választhat az igényeinek megfelelően még olyan kiegészítő biztosítást is, amely a nyílászárók, kerítések, kapuk rongáláskárait, akár betöréses lopás vagy annak kísérlete nélkül is téríti.

Biztosítás kötés előtt azonban nagyon fontos annak mérlegelése, hogy pontosan mit szeretnénk biztosítani, milyen kockázatoktól tartunk leginkább és milyen egyéb igényeink vannak. Azt is meg kell fontolni, hogy az értékeink védelmére, a kockázattal arányosan milyen védelmet alkalmazunk, a különböző védettségi szinttől függ ugyanis betöréses lopás kár esetén a térítés maximális határa. Nem szerencsés, ha legfontosabb értékeinket, drága elektronikai készülékeinket, ékszereinket csak egy vékony ajtólappal és egy hozzáértő által pár másodperc alatt kinyitható egyszerű zárral védjük, ilyen esetekben alacsonyabb kártérítés összegre leszünk jogosultak kár esetén.

A biztosítók előírnak különböző feltételeket mind az épületek mechanikai mind az elektronikai védelmére, amik a feltételekben megtalálhatók. Érdemes azonban a tanácsadók vagy - különösen nagy értékű biztosítások esetén - a biztosító szakemberei segítségét kérni a védelem felmérésében, a leggyengébb pontok feltárásában, ők hasznos tanácsokkal tudnak szolgálni a védelem javításához. Társaságunk honlapján például található egy kérdéssor, amely segít előre felmérni, megfelelő-e az otthona védelme a biztosítani kívánt vagyontárgyak értékéhez képest.

Érdeklődni szeretnék, hogy ha a háznak, ahol lakom van érvényes biztosítása, akkor a lakásbiztosításomat, hogyan köthetem át olcsóbbra?

Ha a társasház rendelkezik biztosítással, akkor mindenképpen kérjen információt a közös képviselőtől arról, hogy pontosan mire szól a szerződés. Bátran felkeresheti a társasházi szerződés üzletkötőjét is, akitől még alaposabb felvilágosítást kaphat.

A legfontosabb azt megtudni, hogy a társasházi biztosítás a teljes épületre szól, vagy csak a közös használatú területeket biztosította a ház. Azt is érdemes tanulmányozni, hogy milyen károk esetén térít a biztosítás, valóban minden kockázatra kiterjed-e a szerződés, ami a lakásunkat veszélyezteti. A társasházi szerződés tartalmának ismeretében keresse fel biztosítási tanácsadóját, aki segít a meglévő szerződés átdolgozásában, vagy akár új, korszerűbb szerződés megkötésében, hogy ne kelljen duplán díjat fizetnie azokra a kockázatokra, amelyeket a társasház biztosítási szerződése lefed. Még egy teljes épületre szóló, széleskörű társasházi szerződés esetén is, az ingóságainkat külön szerződésben kell jellemzően biztosítani.

Lakóparki földszinti lakásom bejárati ajtaja a megerősített védelem követelményeinek megfelelő ugyan, de két szoba ajtaja a teraszra nyílik. Ezek a most általában használatos hőszigetelt tele üvegezésű bukó-nyíló erkélyajtók, melyek kívülről nem nyithatók, biztonsági zárral nem rendelkeznek, csak a belső kilinccsel nyithatók. A terasz a lakópark hat épületének közös udvara felől gyakorlatilag szabadon megközelíthető. Ha az udvar felől valamelyik szobaajtó erőszakos felfeszítésével betörés történik, számíthatok-e kártérítésre anélkül, hogy az ajtókat módosítanám? Másképp fogalmazva ezekkel az ajtókkal a lakás tekinthető-e "lezárt helyiségnek", ami a kártérítés feltétele?

Igen, amennyiben a káresemény időpontjában az valóban be volt zárva, lezárt helyiségnek tekinthető. A teraszajtó bukó helyzetbe történő helyezésével nem minősül lezártnak a lakóépület. Ilyen esetekben társaságunk a káresemény időpontjában a behatolás helyén meglévő vagyonvédelmi színvonal alapján nyújt szolgáltatást. A teraszajtó vagyonvédelmi szintje egyenértékű az ablakéval, azonban figyelembe kell venni a létrejött biztosítási szerződés feltételeinek vonatkozó rendelkezéseit. A biztosítótársaságok erre vonatkozó szabályai eltérőek lehetnek.

Lakásbiztosításunk évfordulója július elsején volt. Éves díjat fizettünk, tehát az egész év mindig ki volt fizetve előre. Mivel már nagyon magas volt a díj, úgy gondoltam, hogy nem fizetjük tovább. Csakhogy elfelejtettem 30 nappal az évforduló előtt felmondani a biztosítást. Gondoltam, majd díj nemfizetéssel megszűnik a szerződés. Ám azóta folyamatosan bombáznak, hogy fizessek. Az a kérdésem, hogy kötelezhetnek-e arra, hogy fizessem ki megint az egész évet? Vagy lehet, hogy valamilyen csalafinta megfogalmazással lényegében mégiscsak kizárják a díj nemfizetéssel történő felmondást? (2002-ben kötöttük a biztosítást, sajnos nem találom az eredeti papírokat.) A másik dolog, hogy ha létezik a díj nemfizetéssel történő megszűnés, akkor mi az értelme annak, hogy a szerződést 30 nappal az évforduló előtt lehet felmondani? Ha valaki nem évente, hanem havonta fizeti a biztosítási díjat és fel akarja mondani a szerződést, annak is jobban megéri bármikor díj nemfizetéssel megszüntetnie a szerződést nem? Legfeljebb azt az időt kell még kifizetnie, amíg a biztosító kockázatban áll.

A biztosítási szerződés megkötésekor a két szerződő fél a biztosító, illetve a szerződő (ügyfél). A szerződés keretében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy egy meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezése esetén bizonyos összeget kifizet a biztosított részére, az ügyfél pedig arra, hogy megfizeti a biztosítási díjat. Éppen ezért a biztosítót a kockázatviselés kezdetétől a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.

A biztosító a biztosítási díjat az egyéves biztosítási időszakra állapítja meg. A szerződő és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a szerződő a határozatlan tartamú biztosítás éves díját részletekben fizeti meg (havi, negyedéves, féléves díjfizetési gyakoriság).

A díjnemfizetéssel történő megszűnéshez kapcsolódik egy fontos fogalom, a respíró, más néven türelmi időszak. Ez a biztosítási feltételekben rögzített időszak, amely a biztosítási díj esedékességének napján kezdődik, és amely alatt a biztosító a biztosítási díj megfizetése nélkül is kockázatban áll, azaz egy térítésköteles kár esetén fizetnie kell. A biztosító a szerződés díjnemfizetési okkal történt megszűnése esetén is követelheti a respíró időszakára járó díjat, hiszen ekkor a kockázatviselése még fennállt.

Amennyiben a szerződő a biztosítási díjat a respíró időszak végéig sem fizeti meg, úgy a biztosítási szerződés díjnemfizetéssel megszűnik. A díjnemfizetéses megszűnés esetén a respíró időszaka nem függ a díjfizetési gyakoriságtól.

Biztosítót szerettem volna évközben váltani, mert lényegesen kedvezőbb összegű lakásbiztosítási szerződést tudtam volna kötni, ugyanazon feltételekkel. Sajnos nem sikerült. Kiderült, az évfordulót a biztosítótársaság önhatalmúlag megváltoztatta. Az ügynök pedig jogszabályra hivatkozva magyarázta, hogy nem lehet évközben biztosítót váltani. Ezt egyszerűen nem tudom elfogadni! Úgy érzem ez az én önrendelkezési jogomat korlátozza és sérti. Miért nem lehet egy szerződést felmondani, amit a biztosítótársaság egyoldalúan módosított? Mit tanácsol, mit tehetek?

Szerződéskötés után a kötvény tartalmazza a szerződés legfontosabb adatait, a pontos részletek pedig az Általános szerződési feltételekben találhatók. A biztosítási évfordulóra vonatkozó szabályok mindig rögzítve vannak a feltételekben, attól a biztosító társaság sem térhet el. Az évforduló lakásbiztosítási szerződések esetében általában a szerződés megkötésének vagy a kockázatviselés megkezdésének a napja, esetleg az ezen időpontokat követő hónap első napja, de régebbi szerződések esetén a kockázatviselés kezdetétől függetlenül mindig 01.01 volt. A biztosítás évfordulója a következő biztosítási időszakban is pontosan ugyanerre a napra esik majd. Ezt a napot a biztosítási kötvény minden esetben tartalmazza.

A konkrét ügy pontos ismeretének hiányában, általánosságban annyi mondható, hogy a körülményeket megfelelően ki kell vizsgálni és annak eredményétől lehet függővé tenni milyen intézkedéseket kell tenni a probléma megoldására.

Házunkat júniusban vettük, hitelre. A kölcsön egyik feltétele volt, hogy legyen lakásbiztosításunk. A bankban az ügyintéző hölgy személyesen kötötte a biztosítási szerződést. Átbeszéltünk mindent, mire szeretnénk, hogy a szerződés fedezetet nyújtson. Egy hónap múlva kidőlt a kerítésünk a viharos szél miatt, a kiérkező kárszakértő átnézte a szerződésünket és megállapította, hogy biztosan kifizetik a kárunkat. Aztán kiderült, hogy nincs benne a szerződésben ez a vagyoni elem, pedig mi kifejezetten kértük, hogy legyen benne, mert egy ismerősünk már járt hasonló cipőben, ezért mindenre kiterjedő biztosítást szerettünk volna kötni. Mivel a kötvényt csak később kaptuk meg, nem volt tudomásunk róla, hogy nem tartalmazza a kerítést. Ilyen esetben, ha az ügyintéző rontotta el a szerződést mi a teendő? Lehet panasszal élni és milyen eredményre számíthatunk?

Első és legfontosabb lépésként, a szerződéskötés előtt érdemes alaposabban körülnézni, és összehasonlítani több biztosító feltételeit. Nem szabad csak az ár alapján dönteni, mivel a feltételekből derül ki, milyen káresemények alapján leszünk jogosultak a kártérítésre. Egy modern, széleskörű biztosítás az épületbiztosítás védelmet nyújt az építmények (kerítés, vízórakna stb.) káraira is. Arra kell ügyelni, hogy az épületre meghatározott biztosítási összeg fedezni tudja-e ezek újjáépítését is az épületeké mellett.

A szerződéskötéskor mindenképpen át kell tanulmányozni a biztosítási ajánlatot mielőtt aláírnánk. Nyugodtan tegyük fel kérdéseinket az ügyintézőnek, üzletkötőnek. Az ajánlat aláírása után, utólag nem hivatkozhatunk arra, hogy nem így szerettük volna megkötni a szerződést, téves tájékoztatást kaptunk. A kézhez kapott kötvényt vessük össze az aláírt, elfogadott ajánlattal, jogorvoslatra akkor van esélyünk, ha az elfogadott ajánlaton szerepel ez a vagyontárgy, és így bizonyíthatóan a biztosítótársaság hibája miatt nem került rögzítésre a szerződésen.

Ha észrevesszük, hogy a kötvény nem tartalmaz olyan fedezeteket, amit biztosítani szerettünk volna, lehetőség van még bármikor a szerződés módosítását is kezdeményezni, ha újabb, a biztosítási feltételeknek is megfelelő kockázatokra szeretnénk a fedezetet kiterjeszteni.

Ezen a nyáron sajnos én is megjártam, pedig teljes körű lakásbiztosításom van. A szomszédunkban lévő internetátjátszó torony egy vihar miatt tönkrement. Ez nálunk is kárt okozott, mert az egész internet hálózat (a vezeték, a vevő a router és a számítógép is) odalett. Bejelentettem a kárt, beküldtem a szakértői véleményt a javíthatatlan számítógépről és az internetszolgáltató munkalapját is, mely mutatja a teljes újraszerelési munkát a vihar időpontja után. A biztosító némi idő elteltével közölte: az én biztosításom jó a villámcsapás okozta indukciós kárra, ha a villámlás 1 km-es körzeten belül van. Csakhogy szerintük nálunk 1 km-es körzetben nem volt villámcsapás okozta káresemény. Ebben az esetben mit is tudok tenni? Hogy tudom az igazamat bebizonyítani?

A készülékről kiállított szakvélemény szükséges, de az önmagában még nem elégséges a kárrendezéshez. Amennyiben a szerződési feltételek szerint, a villámcsapás indukciós hatása által okozott károk abban az esetben térülnek meg, ha a földet ért villámcsapás a kárhelyszín 1 km-es környezetében volt, a károk rendezése során, a beérkezett dokumentumokon túl, a káresemény időpontjában - az adott helyszínre vonatkozóan rögzített - meteorológiai adatokat is megvizsgálja a biztosító. A kárügy felülvizsgálata a biztosítási esemény feltételének megfelelő meteorológiai adatok birtokában kezdeményezhető.

Összkockázati fedezetű (All Risks típusú) szerződés keretében az elektromos eszközök hasonló típusú károsodása területi limit nélkül megtérül.

Mit tud tenni az a károsult, akinél betöréses lopás történt, ám a nyomozóhatóság nem végeztette el a zárszakértői vizsgálatot, a zárszerkezet pedig lefoglalásra került a helyszínelés alkalmával? Mert emiatt a biztosító sem térítette meg kárt, mivel nem került megállapításra a behatolás módja? Az ügyészség is elutasította a panaszbeadványt mely a vizsgálat lefolytatására vagy a zárszerkezet lefoglalásának feloldására irányult. Ez patthelyzet?

Jellemzően a szerződési feltételek szerint a betöréses lopáskár biztosítási esemény abban az esetben következik be, ha a tettes a bezárt lakóépületbe erőszakosan, kimutatható nyomot hagyva, vagy hamis, elrabolt kulcs használatával jut be. Amennyiben a rendőrségi helyszínelés során a rendőrök nem találnak erőszakos behatolást igazoló nyomot, a behatolás módjának megállapításához zárvizsgálatot végeznek. A behatolási mód megállapításának hiányában a bekövetkezet biztosítási esemény nem igazolt, így a biztosító szolgáltatási kötelezettsége sem áll fenn.