Ilyen kánikulát ma élő ember még nem nagyon látott: így söpör végig Európán a pusztító omega-blokk

A szélsőséges időjárást egy úgynevezett "ómegablokk" okozza, amely a görög betűhöz hasonló alakjáról kapta a nevét. Ez a légköri jelenség tartósan konzerválja a hőt az érintett régiók felett, miközben a peremterületeken jóval hűvösebb az idő. A blokkoló anticiklon hatására a hőmérséklet akár 18 Celsius-fokkal is meghaladhatja a sokéves átlagot.

A kánikula sorra dönti meg a korábbi rekordokat. Nagy-Britanniában megdőlt a júniusi melegrekord, miután Dél-Angliában 35,8 Celsius-fokot mértek. Franciaországban a mérések közel 80 évvel ezelőtti kezdete óta a legforróbb napot regisztrálták, az ország délnyugati részén ugyanis 44,3 fokig, Párizsban pedig 40,9 fokig emelkedett a hőmérséklet. A francia meteorológiai szolgálat emiatt már 72 megyére terjesztette ki a legmagasabb, vörös fokozatú riasztást.

A rendkívüli forróság már eddig is súlyos emberáldozatokat követelt. Franciaországban a hőhullám kezdete óta legalább negyvennyolc ember fulladt vízbe, miközben a tavakban, folyókban próbált hűsölni, két kisgyermek pedig egy felhevült autóban vesztette életét.

Spanyolországban, ahol a hőmérséklet napokig 40 fok felett alakult, két idős ember halt meg hőguta következtében, bár a spanyol meteorológiai szolgálat jelentése szerint ott már enyhülni kezdett a hőség. Az olasz egészségügyi minisztérium 16 városban, köztük Rómában, Milánóban és Firenzében léptette életbe a legmagasabb fokú hőségriasztást, figyelmeztetve, hogy a meleg vasárnap és hétfő között tetőzhet. Hasonló intézkedések léptek életbe Hollandiában is, ahol a várható 36 fokos hőség miatt szabadtéri sporteseményeket töröltek, ritkították a tömegközlekedési járatokat, és lerövidítették a tanítási időt.

A gazdaság és az infrastruktúra szintén megszenvedi a rendkívüli meleget. A francia atomerőművek, amelyek az ország áramellátásának döntő részét biztosítják, mintegy 7 százalékkal csökkentették a termelésüket, mivel a folyóvizek felmelegedése miatt korlátozni kellett a hűtővíz-használatot. A mezőgazdaságban is jelentősek a károk, a francia agrárszervezetek beszámolói szerint a hőség miatt baromfik százezrei pusztultak el a telepeken. Mivel Európában nincs egységes szabályozás a szélsőséges hőségben végzett munkára, az építőipari vállalkozások és a mezőgazdasági szövetkezetek saját hatáskörben módosították a munkaidőt, így a dolgozók védelme és a tűzveszély csökkentése érdekében több helyen éjszakai műszakra álltak át.

A mindennapi élet, a turizmus és a kulturális élet is teljesen felbolydult. A párizsi Eiffel-torony és a Louvre a megszokottnál korábban bezárt, a londoni Buckingham-palota előtt pedig lerövidítették az őrségváltást, amelyet a katonák a hagyományos, nehéz egyenruha nélkül teljesítettek.

Olaszország egyik legfontosabb turisztikai központjában, Firenzében az Uffizi Galéria kénytelen volt felfüggeszteni a jegyértékesítést a légkondicionáló berendezés meghibásodása miatt. A párizsi divathéten a neves divatházak a hűvösebb reggeli órákra szervezték át a bemutatóikat. Miközben a svájci hatóságok ingyenessé tették a belépést a légkondicionált mozikba, hogy a lakosság menedéket találhasson a forróság elől, a párizsi utcákon menedékkérők százai próbálták átvészelni a hőséget a felüljárók alatt felállított sátortáborokban.

A francia meteorológiai szolgálat a mostani helyzetet a 2003 augusztusában pusztító, 16 napig tartó hőhullámhoz hasonlította, amely becslések szerint mintegy 80 ezer ember halálát okozta Európa-szerte. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) arra figyelmeztetett, hogy Európa a globális átlagnál több mint kétszer gyorsabban melegszik, ezért a jövőben a mostanihoz hasonló, elhúzódó kánikulák egyre gyakoribbá és intenzívebbé válhatnak.