700 000 év után ébredt fel ez az alvó vulkán: csúnya vége is lehet, nem kis pánikot okozott a helyieknél

A Geophysical Research Letters folyóiratban október 7-én megjelent kutatás szerint a Taftan vulkán közelében található földterület 9 centiméterrel emelkedett meg 2023 júliusa és 2024 májusa között. Ez a kiemelkedés azóta sem húzódott vissza, ami a vulkán felszíne alatt növekvő gáznyomásra utal.

Pablo González, a tanulmány vezető szerzője, a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács vulkanológusa szerint a felfedezés rávilágít a vulkán szorosabb megfigyelésének szükségességére. Bár a Taftant korábban kihaltnak tekintették, mivel nem tört ki a holocén korszakban (az elmúlt 11 700 évben), a jelenlegi aktivitás alapján inkább szunnyadónak kellene nevezni.

"A nyomásnak valahogy fel kell szabadulnia a jövőben, akár erőszakosan, akár csendesebben", nyilatkozta González. Bár nincs ok közvetlen kitöréstől tartani, a vulkánt alaposabban kellene monitorozni.

A Taftan egy 3940 méter magas rétegvulkán Irán délkeleti részén, a pakisztáni határ közelében. Jelenleg aktív hidrotermális rendszerrel és kénes gázokat kibocsátó fumarolákkal rendelkezik, de nem ismert, hogy az emberi történelem során kitört volna.

Mohammadhossein Mohammadnia doktorandusz 2020-ban még nem látott aktivitásra utaló jeleket a műholdképeken, de 2023-ban a közösségi médiában megjelentek beszámolók a vulkánból származó gázkibocsátásról, amelyet még a 50 kilométerre fekvő Khash városából is érezni lehetett.

Az Európai Űrügynökség Sentinel-1 műholdjának képei alapján a kutatók megállapították, hogy a csúcs közelében enyhén megemelkedett a talaj, ami a felszín alatti nyomás növekedésére utal. Mohammadnia számításai szerint a kiemelkedést okozó tényező 490-630 méter mélységben található.

A kutatók kizárták a külső tényezőket, mint például a közeli földrengéseket vagy a csapadékot. A vulkán magmakamrája több mint 3,5 kilométer mélyen helyezkedik el, ami jóval mélyebb, mint ami a jelenlegi kiemelkedést okozza.

A jelenséget valószínűleg vagy a vulkán alatti hidrotermális rendszer változása okozza, ami gázfelhalmozódáshoz vezet, vagy egy kisebb mennyiségű magma elmozdulása, ami lehetővé teszi, hogy gázok buborékosodjanak fel a fölötte lévő kőzetekbe, növelve a nyomást a kőzetpórusokban és repedésekben.

González szerint a kutatás következő szakaszában együtt kívánnak működni olyan tudósokkal, akik vulkánoknál végeznek gázmegfigyelést. "Ez a tanulmány nem arra irányul, hogy pánikot keltsen az emberekben. Ez egy figyelmeztető jelzés az iráni hatóságoknak, hogy fordítsanak erőforrásokat ennek vizsgálatára" - mondta.