2020. szeptember 30. szerda Jeromos

Idáig vezetett a dinnyeháború: ezért kerül annyiba a magyarok kedvence, amennyibe


Bár az utóbbi évek nyarai rendre dinnyeháborúktól zengtek, ez mintha 2020-ra kissé alábbhagyott volna. Ezt érzik a termelők, illetve a kereskedők is, de azért a magyarok kedvenc nyári csemegéjének árazása továbbra is kritikus pontja a nyári, illetve ősz eleji hónapokban. A görögdinnye árának alakulásáról, a magyar termények különlegességéről, az új termesztési technológiák előretöréséről, illetve az exportdinnyék hazai mennyiségéről beszélgettünk Horváth Béla, dinnyetermelővel, illetve Patus Gáborral, az Auchan Magyarország Kft. beszerzőjével. Ezen felül pedig kiderítettük azt is, hogy az ütögetés helyett, milyen módszerrel lehet igazán jó dinnyét választani.

Pénzcentrum: Évek óta nem telik el úgy szezon, hogy ne minden a dinnyeháborútól legyen hangos. Min múlik az, hogy a vásárlók mennyiért tudják megvenni a magyar dinnyét a boltokban?

Horváth Béla: Mostanság minden dinnyetermelő kicsit félve indul neki az értékesítési szezonnak. Ez azért alakult ki, mert a dinnyetermelés már nem ott tart, hogy hobbiból termelünk, hanem igen költséges tevékenységgé vált, egyszerűen a termőföldek méretéből adódóan is. Illetve az új technológiák alkalmazása sem olcsó. Mi, termelők persze mindig olyan árat szeretnénk a dinnyénknek, amivel mindenki elégedett.

Azt viszont soha nem szeretnénk, hogy ár alatt értékesítsünk, mert akkor a dinnyetermesztés jövőképe olyan mértékben torzulhat, hogy a termelők belefáradnak a munkába és abbahagyják a termelést.

Éppen ezért a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete, illetve az agrárkamara közösen dolgozik azon, hogy az élelmiszer lánc minden szereplője számára korrekt folyamatok menjenek végbe. 

Patus Gábor: A dinnyeértékesítésben minden kereskedő érintett, és sajnos az a gyakorlat idehaza, hogy az üzletláncok versenyeznek, hogy ki tudja nyújtani a legolcsóbb árat. Véleményem szerint ez sokszor kártékony. Például amikor egy kereskedelmi lánc jóval olyan ár alatt hirdeti a dinnyét, mint ami az előállítás, betakarítás, szállítás stb. költségeket fedezi, akkor elhiteti a fogyasztóval, hogy a dinnye termelői értéke ennél jóval alacsonyabb, holott valójában a termelőnek bizonyos kilónkénti minimum összegre szüksége van, hogy megérje betakarítani a dinnyét, és fenn tudja tartani a gazdaságát. Mi az Auchannál az iránt köteleztük el magunkat, hogy úgy alakítsuk a fogyasztói árakat, hogy figyelembe vesszük a termelő és a fenntartható gazdaság feltételeit.

Mennyit módosíthatnak a vásárlók által tapasztalt árakon az akciók?

Patus Gábor: Nem sokat, a piacot látva 10-30 forinttal persze lejjebb lehetett menni a főszezonban, de például az Auchan az elmúlt két hétben 149 forintos fogyasztói áron értékesített. Ez az az ár, amivel mind a termelő mind a vevő elégedett. 

Mennyire minőségorientáltak a magyar vásárlók dinnyefronton?

Patus Gábor: Az utóbbi időben egyértelműen azt érezzük, hogy a vásárlók részéről van igény a minőségi dinnyére. A statisztikákból az látszik, hogy ha egyszer egy vevő rossz dinnyét vesz, akkor maximum még egyszer próbálkozik meg dinnyevásárlással a szezonban, ha az is íztelen, akkor az évben többször már nem vesz. Elkönyveli, hogy rossz a dinnyeszezon, vagy abban az áruházban, ahol éppen vásárolt, rossz dinnye van. Érthető is ez a hozzáállás, mert a görögdinnyék esetében 8-10 kilós darabokról beszélünk, aminek darabja legalább ezer forint, és ha rossz ízű a termék, akkor kár éri a fogyasztót. 

Horváth Béla: Termelői oldalról is érzékeljük, hogy a termelői címkékkel ellátott dinnyékre jönnek a vásárlói visszajelzések. Ez nekünk nagy visszaigazolás, megerősít bennünket abban, hogy van igény a minőségi munkára. Azt is várjuk persze, hogy ha egy vásárló nem volt annyira elégedett, hívjon fel és mondja el, mit tapasztalt, ez is egy visszajelzés. Segíthet megtalálni a hibát, így tudunk javítani a termékünkön. Mi kamiontételben szállítunk dinnyét, olyan nincs, hogy ennyi közül esetleg egy-egy ne lenne kifogásolható, de azért a tendencia nem ez.

Van olyan módszer, amivel ki lehet deríteni a dinnyéről, hogy tényleg jó-e?

Horváth Béla: Mi termelők azt mondjuk, vegye a miénket, az a legjobb. De persze ez nem ilyen egyszerű. Én például ránézésre megtudom mondani, hogy jó-e egy dinnye, de én 25 éve ezzel foglalkozom. Ha kimegyek a földre, látom, melyiket lehet leszedni, melyiket kell még hagyni egy hétig. Egy laikusnak, egy vásárlónak nagyon nehéz elmagyarázni, hogy mit nézzen meg. Több olyan, időjárás okozta jelnek kell összejönnie, ami alapján mi leszedjük azt a dinnyét. 

Azzal azonban kevéssé lehet mellélőni, ha a görögdinnye erezetében látható a csontszínű csík. Az is jó támpont lehet, hogyha a dinnye súlya a térfogatához képest nagy. Azokat a dinnyéket érdemes kerülni, amik nagyok, de súlyra könnyűnek tűnnek, mert ott nem igazán van beltartalom. Tehát a minél tömörebb, méretre inkább kisebb, ám súlyra nagyobb darabokat érdemes keresni.

Patus Gábor: Áruházi oldalról az is fontos szempont, hogy a boltban vásárlóknak ezzel már ne is kelljen foglalkozni, mert az áruház olyan megbízható termelőktől vásárol, akiknél garantált a minőség.

És mitől jó egy dinnye?

Horváth Béla: Magyarországon a hűvösebb hajnalok, melegebb nappalok miatt a cukorkicsapódás kicsit nagyobb, mint a környező régiókban. Ezért nálunk zamatosabb a termés, mint más országokban. És a magyarok szeretik is a hazai dinnyét, pontosan azért, mert édesebb.

Mik a dinnyetrendek ma Magyarországon, mennyire mennek itthon az extravagánsabb kicsi dinnyék vagy éppen a magnélküliek?

Horváth Béla: A magszegény dinnyét például szeretik itthon, de nem olyan robbanásszerűen hódít teret, mint nyugaton. A magvas dinnyékből a 6-10 kilósakat kínáljuk az áruházakban. Ezekből nagyon sokféle van, sötétebb héjú, világosabb, hosszúkás stb. A magyarok tehát szerencsére szeretik a magos dinnyéket is, de tőlünk nyugatabbra már senki nem eszik ilyet. Én úgy gondolom, idővel ez is, illetve más technológiai újítások is begyűrűznek majd Magyarországra, amelyekre a termelőknek reagálni kell, így jobb ennek inkább elébe menni. 

Patus Gábor: Mi azt tapasztaljuk, hogy az öt évvel ezelőttihez képest dinamikusan fejlődik a specialitások értékesítése, és ezek közé tartozik a mag nélküli dinnye is. Jelen pillanatban a magyar piacon 30 százalék felett van már ennek a forgalma. Öt éve ez körülbelül csak 10 százalék volt.

Import, export téren mi a helyzet? Mennyire erős a magyar dinnye pozíciója idehaza?

Horváth Béla: Az EU csatlakozás előtt nagyon kényelmes helyzetben voltunk, mert a V4-ek országaiban a magyar görögdinnye volt nyáron a gyümölcs, abban az időszakban irdatlan mennyiséget tudtunk eladni külföldre. Az EU-ban viszont már versenyeznünk kell a spanyolokkal, olaszokkal, görögökkel, de nem vagyunk az import ellen, szívesen mérettetjük meg magunkat a külföldi árukkal. A magyar dinnyének ugyanis van egy különleges ízvilága, amit ha egyszer megtapasztal a vásárló, nem vesz többet importot. Persze jó az is, csak annak más az íze. Érezni lehet a különbséget. És hát helyzeti előnyünk is van, hiszen helyben, szedés után 24 órán belül a magyar boltok polcain lehet a görögdinnye, amit ha külföldről kell behozni, az lényegesen hosszabb utaztatással jár. Akkor pedig már a dinnyék a kamionokban érnek be gyakorlatilag, tehát óhatatlanul más lesz az ízük. Ezzel szemben olyan szituáció is kialakulhat, hogy éppen az import dinnye ára tartja fenn a magyar dinnye árát is. 

Idén milyen arányú a hazai és az import dinnye a kínálatban?

Patus Gábor: Verseny természetesen van. A piac úgy van felépítve, hogy szépen egymásután jönnek a különböző termőrégiók. Van persze olyan időszak, amikor kissé összecsúszik a magyar termelés az importtal, ez jellemzően két hét. Ilyenkor nagy kérdés, hogy az áruházláncok mikor állnak át a magyarra. A magyar dinnye szezonja július első hetében szokott indulni. Ebben az időszakban nagyon sok jó minőségű dinnyét lehet venni a görögöktől, olaszoktól is. A minőség az elsődleges szempont, ezért a magyar termelési szezonhoz igazítjuk az értékesítés kezdetét. Idén később kezdődött a szezon. Szintén döntő szerepe van a gyors ellátási láncnak, ami a frissességet garantálja. Hisz nem mindegy, hogy például az import termék három napig utazik, vagy a magyar termék 24 órán belül a fogyasztónál lehet. Ezért a kereskedőknek is fontos, hogy minél előbb kerüljön a polcokra a magyar dinnye. 

Ha azt mondjuk, hogy májusban indul az import dinnye-szezon, és június végéig tart, a magyar pedig július első hetétől szeptember közepéig, akkor körülbelül 40/60 százalék az arány a piacon magyar javára. 

A dinnye főszezonjában a gyümölcsértékesítés hány százaléka a dinnye?

Patus Gábor: A nyári időszakban rendkívül jelentős, egynegyede biztosan. Illetve nagyon nagy volument képvisel, ezért nem csak a fogyasztó szempontjából jelentős, hanem rengeteg család megélhetését biztosítja.

Mondhatjuk, hogy a magyarok kedvence nyáron a dinnye?

Patus Gábor: Abszolút. Vannak persze más gyümölcsök is, amik párhuzamosan bejönnek, a barackok, szőlők, szilvák,

de a dinnye továbbra is a magyarok számára a legkedveltebb, legkedvesebb nyári gyümölcs.

Címlapkép: Getty Images

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS


Öngondoskodás 2020

Befektetés, vagyon, megtakarítás

Portfolio Private Health Forum 2020

A koronavírus és a magánegészségügy

Budapest Economic Forum 2020

A magyar gazdasági csúcstalálkozó