Életveszélyes vándorpók lapult a Tescóban: fotók a bestiáról

Ismét banánok között utazó trópusi mérges pókok borzolják az európai fogyasztók idegrendszerét. Néhány napja járta be a nemzetközi sajtót, hogy a 43 éves Maria Layton egy bristoli Tesco áruházban vett egy zacskóval a gyümölcsből. Azt viszont már csak otthon vette észre, hogy a zacskóban egy tojáshoz hasonló pókbáb lapul, amiből állítása szerint éppen kezdtek kikelni az ízeltlábúak.

A brit nő - miután a banánokat pókostul egy műanyag dobozba, majd a fagyasztóba tette - felhívta a Tesco vevőszolgálatát, hogy megkérdezze mi a teendő olyankor, ha veszélyes pókokat talál az árujukban. Az ügyfélszolgálatos felajánlotta, ha visszaviszi a terméket az áruházba, visszafizetik az árát. Később a Tesco szóvivője hozzátette: természetesen azért szerették volna, ha a nő visszaviszi a banánokat, hogy kivizsgálhassák az ügyet.

Sok a gond az import gyümölcsökkel

Időről időre felreppen a híre, hogy veszélyes ízeltlábúak kapaszkodnak fel a trópusokról érkező zöldség-gyümölcs szállítmányokra és kerülnek az európai boltok polcaira. Nos, ez időnként biztos előfordul, de ennél sokkal nagyobb problémát okoz a fogyasztóknak, hogy a távoli országokból érkező zöldségeket, gyümölcsöket félig érett állapotban szüretelik, teljes érettségüket pedig csak a szállítás során érik el, sokszor vegyszerekkel.

Különösen érdekes a banánérlelés folyamata, ami a természetes éréstől már teljesen elrugaszkodott eljárást takar. A fogyasztok.hu korábbi összeállításából kiderül, hogy a zölden leszedett gyümölcs tizenhárom Celsius fokos kamrákban érkezik be valamelyik nagy európai kikötőbe, innen szállítják többek között egy magyarországi banánérlelő üzembe. Itt négy-nyolc napos kezelés következik, melynek során a tárolót felfűtik, majd etilén-gáz beadagolásával kezdetét veszi az érlelés. Az "érett gyümölcsöt" ezután visszahűtik, majd így szállítják a hazai üzletek valamelyikébe.

Szakértők szerint viszont nem kell feltétlenül tartanunk a vegyszeres kezeléstől. Bár a gyümölcsök minőségének megőrzését célzó eljárások alkalmanként végletesen természetidegen módszerek alkalmazásával járnak, egészségkárosító kockázatuk csekély. A gyümölcstermesztés során jóval nagyobb mennyiségben kerülnek vegyszerek a kertészeti termékekbe, ennek következtében asztalunkra is.

Persze nem árt óvatosnak lenni. A citrusfélék például a szüretelés után, még a csomagolóházban egy "fürdőt" kapnak. Így vékony, néhány sejtsornyi réteg képződik felületükön, megvédve a káros hatásoktól. Ez a vegyszer azonban gyümölcs héjában marad, maradéktalanul eltávolítani alapos mosással sem lehet. Éppen ezért nem tanácsos a citrusfélék héjazatát fogyasztani. Erre egyébként már a legtöbb nagyáruházban figyelmeztetik a vásárlókat. A legtöbb laboratóriumi vizsgálat szerint a gyümölcs húsa viszont teljesen vegyszermentes!