Menthetetlenül fogy a magyarok pénze: ezekben a megyékben már alig költenek a boltokban

Főképpen Budapest húzza fel az országos kiksereskedelmi forgalmat, derült ki a KSH adataiból, amelyeket a Fókuszban a vármegyék című kiadványban összegeztek. Ugyanis, mialatt a fővárosban az egy főre jutó kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben (a csomagküldő és internetes kiskereskedelem nélkül) 501 400 forintot tett ki, addig az országos átlag 395 ezer 500 forint volt.

A legkevesebbet Nógrád megyében kölöttek az emberek a boltokban, fejenként 291 400 forintot. Szabolcsban és Borsodban már 300 ezer forint felett volt az egy főre jutó átlagos költés (305 600 forint és 320 500 forint), de ez még mindig jócskán elmarad az országos átlagtól.

Azaz az első negedévben Nógrád megyében egy átlagos ember több mint 200 ezer forinttal költött kevesebbet a boltokban, mint egy budapesti lakos.

Brutálisan zuhan a boltok forgalma

A kiskereskedelmi forgalom volumene 2022 decembere óta folyamatosan csökken Magyarországon, a KSH friss adatai szerint májusban országosan 12,7 százalékkal volt kevesebb a boltok forgalma, mint egy évvel korábban.

Ha megnézzük a megyei bontást, akkor kiderül, hogy a legnagyobb csökkenés Győr-Moson-Sopron megyében volt, 23,4 százalékos egy évvel korábbhoz viszonyítva a forgalomvisszaesés, azaz az emberek negyedével kevesebbet kölöttek a hazai boltokban.

Minderre többféle magyarázat is létezik, de az a legelképzelhetőbb változat, hogy egyfelől az emberek (ahogy mindenhol az országban) az elszálló árak miatt amúgy is visszavettek a fogyasztásukból. Erre jöhet még rá, hogy ennek a megyének szinte minden szegletéből elérhető távolságra van Szlovákia és Ausztria is (sokan ingáznak is a határ túloldalára dolgozni), és bizony az utóbbi hónapokban megérte bizonyos termékeket a határ túloldalán megvásárolni - és úgy egyébként is a bevásárlást ott intézni.

Visszatérve a kiskereskedelmi forgalomra: Csongrád-Csanádban, Komárom-Esztergomban és Somogy megyében is 15 százalék felett csökkent éves alapon az üzletek forgalma - azaz, utóbbiban épp 15 százalék a visszaesés. A budapesti boltokban már valamivel jobb volt a helyzet, ott "csak" 10,9 százalék volt a csökkenés, ami az országos átlag alatti.

Egyedül Tolna megyében volt 10 százalék alatti a bolti forgalom visszaesése (8,6%), valamint Jász-Nagykun-Szolnokban és Baranyában volt kereken 10 százalékos mínusz az összesítésnél.

Ha 2023 áprilisához viszonyítunk, akkor valamivel jobb a helyzet: ha más nem is, az bizakodásra adhat okot, hogy a bolti forgalom csökkenése megállni látsziik áprilisról májusra. Országosan igen csekély, 0,9 százalékot még emelkedett is a forgalom, és csak két megyében (Fejér és Győr-Moson-Sopron) valamint a fővárosban csökket az kiskereskedelmi üzletek forgalma. Utóbbi azért nagyobb probléma, mert ahogy a cikk legelején is kiderült, Budapesten költik el a legtöbb pénzt az emberek az üzletekben, és nem mellesleg a fővárosban van országos szinten a legtöbb üzlet.

Tolnában már 5,4 százalékos forgalomnövekedésről számolt be a KSH, valamint Békésben és Hajdú-Biharban is 3 százalék feletti bővülést regisztráltak idén májusban az áprilisi számokhoz viszonyítva.

Egyre több bolt húzza le a rolót Magyarországon

Mint korábban a Pénzcentrum megírta, egyetlen év alatt majdnem 4600 kiskereskedelmi üzlet zárt be Magyarországon, így 2022. december 31-én már csak 107 ezer kiskereskedelmi üzlet működött az országban. Leginkább a használtcikkeket árusító üzleteket érintette a bezárás, ezek száma 6,6 százalékkal csökkent 2021 végéhez képest, de textil- és ruhaüzletből is majdnem 6 százalékkal kevesebb volt tavaly év végén, mint egy évvel korábban, az iparcikk jellegű üzleteknek pedig az 5,7 százaléka tűnt el. És mint kiderült, az élelmiszerboltok 3,14 százaléka zárt be egy év alatt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg magyar kedvenc boltja húzta le a rolót: Budapesten a legkritikusabb a helyzet

Legnagyobb arányban a használtcikk boltokat érintette a bezárás, de például az élelmiszerboltok több mint 3 százaléka is eltűnt, és ruhaboltból is jóval kevesebb üzemelt.

A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnöke, Gyalay-Korpos Gyula ennek kapcsán korábban arról beszélt a Pénzcentrumnak, hogy abban bízik, a következő év elején megállhat a tendencia, mert a kereskedelem és a vendéglátás most nagyon komoly bajban van.

Ha valóban sikerül az év végére egyszámjegyű inflációt elérni, az mindenképpen jót tenne. Számításaink szerint ez azt erdményezné, hogy már a következő év elején megállhat ez a durva boltbezárási tendencia, az infláció csökkenése ráadásul fogyasztásnövekedést is erdményezne, és ez lenne az újabb mentőöv mind a kereskedelemnek, mind pedig a vendéglátásnak

- fogalmazott. Mint kifejtette, a mintegy 4 százalékos üzletszám-visszaesés soknak számít, legutóbb akkor volt ennyi, amikor a koronavírus-járvány miatt be kellett zárniuk a bevásárlóközpontoknak, és a hosszas, kényszerű leállás sok bolt végleges bezárását is eredményezte. A mostani tendencia mögött az energiaárak megnövekedése, a fogyasztás visszaesése és az euróárfolyam hullamvasutazása áll az elnök szerint.

Sok üzlet tulajdonosa euróért veszi az áruját, amit viszont itthon nyilván forintért kell eladnia. Van olyan üzlettulajdonos, aki olyan árut is tart még, amit a 420 forint feletti euró-árfolyam idején vásárolt, ezt pedig lehetetlen forintért eladni

- mondta Gyalay-Korpos Gyula.