A bakonyi fenyőültetvényes, Jandala Attila tanácsaival most megtudhatjuk, hogyan tarthatjuk hosszabb ideig frissen a fákat, és mire érdemes figyelni a vásárláskor.
Ez lesz a legnagyobb baj az árfigyelő rendszerrel: becsapva érezhetik magukat a magyar vásárlók?
A júliusban bevezetésre kerülő online árfigyelő rendszer az élelmiszerek napi árát közli majd, ezzel elviekben fokozza az árversenyt a boltok között, így árleszorító, inflációmérséklő hatást remélnek tőle. Csakhogy a G7 cikke szerint mivel adatközlési kötelezettség a Gazdasági Versenyhivatal felé csak egy bizonyos bevételhatár fölött keletkezik, a vásárlók azoknak a boltoknak az árait látják majd, amelyek között egyébként is éles a verseny. Vagyis a drágább kisboltok eleve benne sem lesznek az "átlagban", amit az árfigyelő rendszer mutat.
A héten megjelent részletszabályok szerint július 1-től az előző üzleti évet több mint 100 milliárd forint nettó árbevétellel záró kereskedőknek naponta kell feltölteniük hatvanféle élelmiszer árát. Bár részletes lista még nincs, a kormány közlései szerint a sertéscomb, fehér kenyér, a 1,5%-os ESL tej, trappista tömbsajt, lédig idared alma, virsli, margarin, vaj, és a spagetti tészta valószínűleg a figyelt termékek között lesz. A szabályozás kimondja azt is, hogy a közeli szavatossághatár miatti akciós árakat nem lehet napi árként feltölteni.
A 100 milliárdos árbevételhatár miatt az olyan nagyobb kiskereskedelmi üzletláncok, mint az Aldi, a Lidl, a Spar vagy a Penny, illetve az Auchan és a Tesco átlépi ezt a limitet. Viszont az olyan, jellemzően franschise rendszerben működő – főként magyar tulajdonban lévő – láncoknak, mint a CBA, a Coop vagy a Reál nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettségük, ahogy értelemszerűen a kisboltoknak sem - világít rá az ellentmondásra a lap. Tehát az ilyen boltok árait egyáltalán nem fogja látni a nagy állami ármonitorrendszer.
Így az árfigyelő rendszer a piacnak éppen abban a részében szándékozik kiélezni az árversenyt, ahol ez már egyébként is folyik. Az alapvető élelmiszerek esetében ráadásul nagyon gyorsan reagálnak a szereplők egymásra, ritkán vannak jelentős különbségek - gondoljunk csak az elmúlt időszakból a vaj- és sajtháborúra.
Hiába tehát az árfigyelés, az továbbra is rejtve maradhat, hogy van-e jelentős különbség a nagy nemzetközi és a magyar láncok, illetve a kisboltok árai között a lap szerint.
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.







