Így játsszák ki az élelmes magyarok az őrült élelmiszerdrágulást: tényleg működik a módszer?

Ahogy arról a Pénzcentrum egy héttel ezelőtt, a legfrissebb Eurostat inflációs adat kapcsán beszámolt, nincs még egy olyan ország az Unióban, ahol olyan gyors mértékben nőne az élelmiszerek ára, mint Magyarországon. A helyzet ráadásul annyira brutális, hogy például a kenyér ára, 2021 és 2022 augusztusa között hazánkban átlagosan több mint 60 százalékkal lett magasabb, miközben a minket követő országban alig 30 százalékkal.

Ennek egyik oka, hogy a kiskereskedelem, amit a nyakába kapott különadó terén, azt gyakorlatilag egy az egyben áthárította a vásárókra, valamint az árstoppos termékeken realizált veszteségüket is lelkifurdalás nélkül terhelték át más árucikkekre – nyilatkozta korábban a Pénzcentrumnak Raskó György, agrárközgazdász. Arra is rávilágított, hogy idén elképesztő aszály volt, főleg az Alföldön, ahol óriási veszteséget okozott a csapadékhiány. Ennek ellenére a KSH adatai szerint átlag alatti mértékben, 15,9%-kal nőtt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára, de már így is a korábbihoz viszonyítva egy magas árszintet ért el.

Zöldség ingyen?

Ma már egyre többen ültetnek különböző zöldségeket a kertjükbe, nemcsak azért, mert sokkal jobban megéri a saját termés, mint az egyre drágább boltban vásárolt termékek, de így biztosan tudjuk, honnan származik, és magunk szabhatjuk meg azt is, milyen fajok, fajták legyenek a kertünkben. Hamar kifizetődő és megtérülő vállalkozás egy zöldségeskert kialakítása, ráadásul maga a létrehozás nem is jár feltétlenül sok munkával, inkább a növények gondozása és nevelése során szaladhatunk bele hibákba - figyelmeztet az Agrárszektor. 

Emellett a covid alatt felértékelődött az önálló, saját élettér, elég csak a nyaralók felfutására gondolnunk. Sokan törekednek az önellátásra egy saját kerttel, hogy ezáltal függetlenedni tudjanak a városi élettől – részben pont ezért mentek fel a vidéki ingatlanárak

Egy biokert kialakításánál azonban számos szempontot kell figyelembe venni, ilyen például biodiverzitás, hiszen nagyon nem mindegy milyen növényeket ültetünk egymás mellé: a növénytársítás nagyon jó arra, hogy elkerüljük a növényvédő szerek használatát a kertben, hiszen ha tudjuk mi mellé, mi kerüljön a kertben, megvédik, segítik egymást a szomszédos növények, távol tartják a másiktól a kártevőket, de akár a növekedést is serkenthetik.

De nem szabad megfeledkezni a vízről sem, hiszen az emberi fogyasztásra szánt zöldségek kifejezetten vízigényesek. Mint ahogy arról beszámoltunk több cikkben is, több Pest megyek kút kiszárad nyáron, komoly vízellátási problémák voltak, meg is tiltották az öntözést és a medencefeltöltést számos településen. Erre a problémára is jó megoldás lehet egy kerti tó, egy olyan vizes élőhely, mely folyamatosan biztosítja a vízellátást  akár úgy, hogy szakaszosan veszi ki a vizet a kútból. Ennek mellesleg nagy előnye, hogy így nem 10 fokos vízzel kell öntözni a növényeket – mondta el a Pénzcentrumnak Szucsik Attila, okleveles kertészmérnök, majd hozzátette:

Egyre több megkeresésem van vidékre kiköltözőktől, akik ökotudatos kertet szeretnének létrehozni. Tudni kell, hogy ennek része a tó. Tó nélkül nem lehet fenntartható kertet csinálni, hiszen a kert legintenzívebb része a víz, a vizes felület, csak így tud biodiverz módon működni egy rendszer. Gondoljunk csak a rovarokra akik szárazságban ott ihatnak, és jelenlétükkel segítik a folyamatokat, beporozzák a növényeket. A ragadozó rovarok pedig növényvédelem szempontjából is sokat jelentenek

– mondta el a Biotó Kft. ügyvezető igazgatója, majd hozzátette:

Mindezek mellett piaci előnyt jelent az eladásnál is: azt látom, hogy hihetetlenül népszerűek a gondozott kerttel, pláne saját tóval rendelkező ingatlanok. 

Tényleg megéri?

Egy jól összerakott zöldségeskert akár egy 4-6 tagú család teljes zöldségigényét is fedezheti, mellyel a mostani árak mellett akár több tízerer forintot is megtakaríthatunk egy hónapban. Egy újonnan kialakított, szűz kertben könnyebb vegyszerek nélkül termelni zöldséget mint a nagyüzemi mezőgazdaságban ahol a kártevők, kórokozók könnyebben felszaporodhatnak.

Persze annak sem kell kétségbe esnie, akinek nincs kertje, az erkélyen is megoldható. A Pénzcentrum számításai szerint, ha valaki a nulláról szeretne otthon úgynevezett konténeres, vagyis cserepes módszerrel paradicsomot termeszteni, akkor egy legalább 10 kilós szezonális hozammal számolva a 2. évtől már anyagilag is megérheti neki.