Meglepő dolog derült ki az idei iskolakezdésről: erre a legtöbb szülő nem számított

Idén elomondásuk szerint gyermekenként átlagosan 33 560 forintot terveztek elkölteni a szülők a becsengetéshez kapcsolódóan, míg tavaly ez az összeg átlagosan 15-25 ezer forint között mozgott - derült ki egy augusztusi felméréséből. Szükség is van a nagyobb keretre, hiszen a KSH szerint tavaly augusztusban 3,1%-kal, szeptemberben 2,8%-kal nőttek a fogyasztói árak, és a tendencia azóta sem állt meg. Emellett fennáll a lehetősége annak, hogy a következő tanévben is lesz olyan időszak, amikor az online vagy hibrid oktatási modell kerül előtérbe, így a tanuláshoz szükséges eszközök száma és értéke is nőhet.

Ennek tükrében meglepő lehet, de Magyarországon az oktatás (beleértve az iskoláztatást és a tanszereket is) átlagára csupán az európai uniós átlag fele. A meglepő tényt a Pénzcentrum az Eurostat adai között szúrta ki, amikből egyéb érdekességek is kikerültek.

EU-s szinten még olcsó az iskoláztatás

Bár a magyar szülők joggal érzik úgy, hogy ingjük-gatyájuk rámegy az iskolakezdésre - hiszen ez az inflációs adatok és a KSH által publikált számok szerint is így van - a hazai árak még mindig  jócskán elmaradnak az  európai uniós átlagtól. Az Eurostat tavalyi évre vonatkozó adatai szerint ugyanis a tanulmányi kiadások uniós átlagköltségének még mindig mindössze a felével kell számolnia egy átlag magyar szülőnek.

Ahogy a grafikonon is látszik, ha az országok drágasági rangsora nem is, a különbségek mértéke azért meglepő. Az uniós átlaghoz képest 3,8-szoros költséggel számíthatnak a Luxemburgi szülők, ezzel messze náluk a legnagyobb a drágaság, ha a gyerek iskoláztatásáról van szó.

A Svájci és Izlandi szülőknek is hasonlóan mélyen a zsebükbe kell  nyúlni a tanévkezdéskor. Az adóparadicsomban 2,6-szor, míg a szigetállamban közel kétszer (199,4 százalék) magasabb a tanulmányi kiadások átlagköltsége, mint az EU átlaga.

Az Unió tagállamai közül Svédországban a második legmagasabbak a gyermekek edukációjának költségei, az átlagot 85,3 százalékkal meghaladva. A drágasági dobogó harmadik helyére Ausztria fért fel, a negyedik legdrágább pedig Dánia lett. Szomszédainknál 74, míg a LEGO hazájában 66,5 százalékkal voltak magasabbak a tanulmányi kiadások, mint uniós szintre vetítve.

A tanulmányi költségek a vizsgált országok közül Törökországban voltak a legalacsonyabbak, ahol mindössze az EU-s átlag 11,7 százalékát tették ki a sulis kiadások. Az uniós országok közül Románia (38,3 százalék), Bulgária (40,2 százalék) és Lengyelország 48,3 százalék voltak a legolcsóbbak. Sok magyar szülőnek meglepetés lehet, de hazánk is az európai árösszevetés alsó harmadában végzett.

Magyarországon ugyanis a tanulmányi kiadások fogyasztói árszintje egész pontosan az átlag fele. Ez még úgy is meglepően olcsónak hangzik, hogy a legdrágább országok erősen felfele húzzák az átlagot, legolcsóbbak pedig jórészt nem az Európai Unió tagállamai.

A magyar árak ráadásul, a bőrünkön tapasztalható drágulásnak némiképp ellentmondva, az EU-s átlaghoz viszonyítva ráadásul csökkentek, de legalábbis kevésbé nővekedtek a tavalyi évben. 2019-ben ugyanis még az uniós árszint 57,4 százalékát érték el.

Azt persze tudjuk, hogy emögött nem az áll, hogy hazánkban ténylegesen csökkentek volna az árak, de még az is furcsa lenne, hogyha hirtelen úgy megugrottak volna a költségek EU-s szinten, hogy az ekkora elszakadást eredményezzen a magyarországi statisztikákhoz képest.

Ha a többi ország statisztikáját is megnézzük, az összkép egy hazánkra nézve kevésbé imponáló lehetséges okra mutat. Kevés országban mutattak ugyanis az árak ekkora csökkenést az EU-s átlaghoz képest és megfigyelhető, hogy az eurózónába tartozó országok közül egyetlenben sem történt meg az, ami Magyarországon.

Az EU-n kívüli országokban viszont több helyen is komoly visszaesés történt az arányosított árakban. Ide tartozik Törökország, ahol 3,3 százalékkal olcsóbbak lettek a tanulmányi kiadások az uniós szinthez képest, de például Izland is, ahol az árak csökkenése 12 százalékos volt.

És hogy mi állhat emögött? Több mint valószínű, hogy a valuta gyengülése. Az árszintet ugyanis, hogy könnyebben összehasonlítható legyen az adott országok csoportja, az Eurostat az euróban számított vásárlóerő-paritásból számítja ki. 2019-ről 2020-ra pedig, mint tudjuk, a forint árfolyam gyengült az euróhoz képest. A feltételezést alátámasztja, ha megnézzük az izlandi korona árfolyamát. Az Európai Központi Bank statisztikái szerint ugyanis, míg 2019 márciusában még 132,70 koronán állt az euró, 2020 szeptember elejére 165,80 koronáig kúszott fel.

Tehát a bőrünkön tapasztalt durva drágulás és az EU-s statisztikák egyáltalán nem mondanak ellent egymásnak. Megvizsgálva azokat viszont nincs is miért örülni nekünk. Nem a magyar szülők élete vált ugyanis olcsóbbá, de még az sem igaz, hogy az uniós országok lehagytak volna minket a drágulás tekintetében. Egyszerűen annyit gyengült a forint, hogy ha valutaként nézzük és euróból váltjuk, valóban olcsóbb lett az iskolakezdés.