Tucatnyi kárpótlásijegy-tulajdonos szólította fel az utóbbi hetekben levélben az államot képviselő nemzeti fejlesztési minisztert, hogy - ha már állami vagyonra 8 éve nem lehet cserélni és ha ma sem tudnak felhasználási lehetőséget biztosítani - az állam vegye meg névértéken kárpótlási jegyeiket - írja a Napi.hu.
Az utolsó kárpótlási jegyes csere (Mol-részvény jegyzése) 2006. december 1-jén zárult, ezután még - 2006. december 31-ig a 2006. évi XLVII-es Az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló törvény alapján - be lehetett nyújtani pótlólagos igényeket, melyekre az igénylők (a 2007-2011-ig húzódó elbírálások során) tömegesen kaptak olyan kárpótlási jegyeket, amelyeket azóta sem lehet felhasználni.
Az Igazságügyi Hivatal szerint a fel nem használt kárpótlási jegyek ma összesen 12 milliárd forintot érnek. Azért nagy probléma, hogy nem tudják beváltani a kárpótlási jegyeket, mert 1994 óta nem kamatoznak, vagyis a reálértékükből (tényleges érték) folyamatosan veszítenek.
-
AI vagy Excel? Most megmutatjuk, hol tart a céged a digitális versenyben
Töltsd ki a kérdőívet – csak 5 perc!
-
A fehérjeárak elszálltak, mégis rekordot döntött a BioTechUSA: ezek váltak a vásárlók kedvenc termékeivé
Lévai Bálintot, a cég tulajdonosát kérdeztük.
-
Nincs több kérdés, a GVH Árfigyelő adatai is megerősítik: tényleg a Lidl kínálta az átlagosan legolcsóbb élelmiszerkosarat az év első két hónapjában
A GVH Árfigyelő adatai igazolják: a Lidl kínálta az átlagosan legolcsóbb élelmiszerkosarat az év első két hónapjában.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







