Vásárlás

Mi történik a boltokban? Most lett elegük a magyar vásárlóknak

Orosz Márton

2013. május 10. 05:35

Link a vágólapra másolva

Előzmények

• Így vernek át a termékbemutatókon: újabb trükkökkel próbálkoznak
• Így vásárolunk a jövő boltjaiban: csodálkozhatnak a magyar vevők is
• Mi van a Mcdonald's csirkehúsában? Vizsgálódik a hatóság
• Rájöttek a magyar vásárlók! Így kell spórolni 2013-ban

Nyugat-európai tapasztalatok szerint a vásárlók kezdik túlzsúfoltnak érezni az áruházakat. Nem azzal van bajuk, hogy túl sokan vannak egyszerre egy adott szuper-vagy hipermarketben, hanem a különféle eladáshelyi reklámokból, azaz az akciós táblákból, a rikító polccímkékből, a termékeket kihangsúlyozó állványokból van elegük. Sok esetben már észre sem veszik, hirdetnek-e egyáltalán akciót a táblák.

Érdekes trend van kibontakozóban a tradicionális fogyasztói társadalmakban, például Nagy-Britanniában és Nyugat-Európában. A hírek szerint a vásárlók egyre zsúfoltabbnak érzik a boltokat, kimondottan zavarják, feszélyezik őket az üzletekben kihelyezett hirdetések, azaz az eladáshelyi reklámok (marketing-szaknyelven POS, azaz point of sale-eszközök). Ilyen POS-eszközökkel mi is bőségesen találkozhatunk, ha belépünk bármelyik magyar kisboltba, szuper-vagy hipermarketbe: speciális árukínáló állványok, akciót hirdető polccímkék, polccsíkok, reklámtáblák a bevásárlókocsin, vagy a pénztáraknál, padlómatricák, egyet fizet, kettőt kap akciók, termékminták csábítják vásárlásra a vevőket a leginspirálóbb környezetben, a vásárlás helyén, a vásárlás pillanatában.

Így vásárolunk a jövő boltjaiban: csodálkozhatnak a magyar vevők is - KATTINTS!

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Nyugat-Európában azonban a felmérések szerint már immunissá váltak a vásárlók ezekre a reklámeszközökre, észre sem veszik, milyen akciót is kínálnak. A fogyasztói magatartást vizsgáló kutatások kimutatták, hogy a vásárlók már nem tudják feldolgozni azt a mennyiségű információt, amit egy boltban kapnak. Így például hiába van kiírva, hogy "egyet fizet, kettő kap", sokan csak azt látják, hogy valamiért akciós a termék, ezért csak egyet vesznek el belőle.

Ehhez hasonlóan egy ismert sörtípus eladása 10 százalékkal megugrott azután, hogy egy, a bolti lopás következményeire figyelmeztető, jól látható feliratot tettek ki az üvegek mellé. Egy whiskyből pedig azért adtak el 30 százalékkal többet, mert sárga szalagot tettek az polccímke mellé - a vevők pedig reflexből azt gondolták, valamilyen akcióval találkoznak. Az SBXL nevű fogyasztói magatartást vizsgáló cég beszámolt egy olyan esetről is, amikor brit hipermarketekben sokkal jobban fogytak a DVD-k, amikor kettőt kínáltak 10 fontért, mint akkor, amikor darabját 4 fontért adták.

Minket is elért a reklámvakság

A reklámvakság jelensége nálunk is létezik, ez egyfajta (részben tudatos, részben tudattalan) védekező mechanizmus a fogyasztók részéről, akiket túl sok reklámimpulzus ér. Kutatások szerint napjainkban egy átlagos, városban élő ember egyetlen nap alatt ezer-háromezer reklámmal találkozik, az emberi agy pedig egyszerűen nincs felkészülve ilyen mennyiségű információ befogadására, értelmezésére és tárolására, ezért tudattalan mechanizmusok biztosítják, hogy ne terheljük túl. Emellett tudatos rezisztencia is kialakulhat a reklámokkal szemben, egyfajta bumeránghatásként a minket bombázó reklámimpulzusokra - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Józsa Gyula, a Forecast Research Piackutató lakossági és üzleti kutatások vezetője.

A szakértő szerint az üzletekben, áruházakban nálunk is egyre gyakoribb, hogy az emberek figyelme szinte automatikusan elkerüli a nyilvánvalóan reklám céllal kihelyezett felületeket, polccímkéket, akciós táblákat. Ha pedig mégis ráesne a tekintet, sokszor csak elsiklik rajta, a feltűntetett információk tényleges értelmezése nélkül. Az óriási reklámzajból kiemelkedni a márkatulajdonosok csak újszerű, meglepő marketing eszközökkel, több érzékszervre egyszerre ható (látható, hangos, szagos) vagy szokatlan formájú, színű, méretű, kivitelezésű reklámhordozókkal tudnak. A lényeg, hogy legyen szokatlan, váratlan, érdekes, meglepő, mulatságos, vagy érzelmekre ható a reklám.

Természetesen a hiper- és szupermarketek üzemeltetői is tisztában vannak a jelenséggel és nagyon nem szeretik, ha az adott üzlet törzsvásárlói túlzottan jól kiismerik magukat a boltban és a rutinszerű vásárlás miatt is előállható reklámvakság miatt meg sem látják már a hirdetéseket vagy egyes termékeket. Ezért rendezik át az üzletet minél gyakrabban, pakolják át az árut egyik pultból a másikba, forgatják fel a teljes üzletet, helyezik át a reklámtáblákat. A cél nem a vevők bosszantása - bár ez elkerülhetetlen -, hanem a rutinszerű vásárlás és a reklámvakság kijátszása.