Túlszámlázott villany, hibás mobiltelefon: te tudod, kihez kell fordulni?

2010. június 9. 15:03

Meglepő módon a mindennapi élet két, gyakorlatilag mindenkit érintő területén: a lakásfenntartás során, valamint az élelmiszer vásárlással kapcsolatban viszonylag kevés ember tapasztal fogyasztóvédelmi problémákat.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete és a Forsense Intézet kérdőíves közvélemény-kutatást végzett arról, hogy melyek az emberek által leginkább érzékelt fogyasztóvédelmi problémák, és melyek a legismertebb, leggyakrabban alkalmazott megoldások ezekben az ügyekben.

Lakásfenntartás során a válaszolók 10 százaléka, míg az élelmiszervásárlással kapcsolatban a válaszolók 14 százaléka számolt be arról, hogy fogyasztói jogai sérültek az elmúlt egy-két évben.

A relatíve kevés konkrét eset említése és felidézése azonban - ahogy ezt a kutatás részletei mutatják - valószínűleg annak köszönhető, hogy az emberek fogyasztóként sok esetben nincsenek tisztában jogaikkal, illetve nem is tudják pontosan hol az a határ, ahol fogyasztói jogaik már sérültek.

Szó nélkül hagyjuk!

A felmérésből az is kiderül, hogy a vásárlók, szolgáltatást igénybe vevők sok esetben nem tesznek semmit, vagy maximum a feltételezett jogsértés elkövetőjéhez (a szolgáltatóhoz, eladóhoz) fordulnak, hogy orvosolja a problémát. Különösen a kisebb értékre vonatkozó esetekben, az élelmiszervásárlással kapcsolatos ügyekben gyakori, hogy a fogyasztó (41 százalékuk) egyáltalán nem teszi szóvá, ha valahol fogyasztóvédelmi problémával találkozik.

A megkérdezettek elmondása szerint a leggyakoribb ilyen kellemetlen tapasztalat a lejárt szavatosságú (56 százalék) vagy rossz minőségű (18 százalék) termékkel, illetve a nem megfelelően feltüntetett árral volt kapcsolatos (10 százalék).

A fogyasztóvédelmi szervezetekhez, vagy más külső, intézményes megoldáshoz fordulás igen ritka, - a lakásfenntartással kapcsolatos problémák esetén 3 százalék említett ilyen utat, az élelmiszervásárlás esetén pedig nem volt ilyen válasz, mindössze 4 százalék írt be a panaszkönyvbe - pedig a valamilyen problémával találkozók több mint egyharmada nehézségekről számolt be a reklamáció intézése során (leggyakrabban arról, hogy nem fogadták el a reklamációt).

Nem tudjuk, kihez forduljunk

A kutatás során két elképzelt szituáció segítségével próbálták vizsgálni a fogyasztók lehetséges reakcióit. Az egyik esetben egy kiskereskedelmi vásárlás során felmerült problémáról volt szó (újonnan vásárolt, többször elromló mobiltelefon elutasított csereigénye), a másik esetben pedig egy szolgáltatásról (egy áramszolgáltató el nem ismert túlszámlázásáról).

A fogyasztók reakciója mindkét esetben igen hasonló volt: teljes tanácstalanságot mutattak, illetve tovább próbálkoztak annál a boltnál, illetve szolgáltatónál, ahol korábban sikertelenül jártak, és mindössze kevesebb, mint ötödük fordult volna fogyasztóvédelmi hatósághoz.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Bár a hatóságok nem orvosolhatják közvetlenül a fogyasztók problémáit, a hatósági panasztétel egy olyan általános tudatos fogyasztói magatartás része lehet, amelyben a fogyasztók állampolgári kötelességként élik meg, hogy a hatóságokat tájékoztatják az őket ért sérelmekről, ezzel is növelve a fogyasztóvédelem hatékonyságát.

A fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos ismeretek szintje azonban az öntudatosabb polgárok esetében is alacsony, az esetek döntő részében a kutatásban résztvevők nem tudták konkrétan megnevezni, melyik szervezethez fordulnának.

Civil szervezeteket alig ismerünk

Az előbbiek fényében nem meglepő, hogy a megkérdezetteknek kevesebb mint 2 százaléka fordult saját állítása szerint valamilyen fogyasztóvédelmi civil szervezethez az elmúlt években.

A megkérdezettek 86 százaléka nem ismert egyetlen fogyasztóvédelemmel foglalkozó civil szervezetet sem, s akik "ismernek" ilyet, azok is gyakran állami, önkormányzati hivatalt, intézményt soroltak a civil szférába. Sokan úgy hiszik, hogy a a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Megyei Tisztiorvosi Szolgálat és a kerületi Fogyasztóvédelmi Hivatal is a civil szervezetek közé tartoznak.

A leggyakrabban nem is tudták a pontos nevét megmondani a szervezetnek, amelyhez fordultak, akik pedig "tudatosan" nem vették igénybe civil szervezetek segítségét, leginkább azért nem tették, mert túlzottan időigényesnek vagy feleslegesnek tartották volna az ügyintézést.

A tájékozatlanság miatt, vagy éppen ellenére tízből heten mégis megpróbálnának valamilyen módon informálódni, ha fogyasztóvédelmi problémával szembesülnének. Zömében az interneten, ismerősökön, vagy hivatalos szerveken keresztül.

NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. május 18. kedd
Erik, Alexandra
20. hét
EZT OLVASTAD MÁR?