Borúlátóan várják a jövőt a magyarok

A két vizsgálat eredménye között jelentős eltérés van. A teljes felnőtt lakosság mindössze 15 százaléka számít anyagi gyarapodásra a következő egy évben, míg 42 százalék úgy véli, 12 hónap múlva rosszabb lesz az anyagi helyzete, mint 2009 végén volt. Decemberben az előző hónap adataihoz képest enyhe pozitív változás figyelhető meg a magyar lakosság várakozásaiban.

Az [origo] nem reprezentatív felmérésének válaszadói jóval optimistábbnak bizonyultak a teljes felnőtt lakosságnál mind a saját helyzetüket, mind az ország helyzetét illetően. Az [origo]-n válaszolók 47 százaléka számít arra, hogy jobb lesz egy év múlva az anyagi helyzete a mostaninál, s csak negyedük számít rosszabbodásra.

Hasonló arányok figyelhetőek meg a Magyarország gazdasági kilátásairól alkotott véleményekben. A reprezentatív kutatásból az derül ki, hogy a lakosság 16 százaléka szerint nagyon rossz időszak vár ránk, 27 százalék szerint egyszerűen csak rossz, s mindössze 16 százalék vár javulást. Az [origo] nem reprezentatív felmérésében résztvevők az ország sorsát illetően is derűlátóbbak: mindössze 4 százalékuk mondja, hogy sokkal, 23 százalékuk pedig azt, hogy valamivel rosszabb lesz az ország helyzete 12 hónap múlva. A válaszadó [origo]-olvasók fele szerint ugyanakkor az ország egy év múlva jobban fog állni, mint most. "A Tárki korábbi 2009-es eredményeihez képest a lakosság saját anyagi helyzetére vonatkozó értékelése némiképp javult, azonban a jövőbeni kilátások megítélése romlott" - jellemezte az elmúlt időszak tendenciáját Páthy-Dencső Blanka, a Tárki kutatója.

A harmadik kérdés arról szólt, hogy Magyarországon általánosságban jó vagy rossz irányba mennek-e a dolgok. A skála a teljes mértékben rosszat jelentő -5 és az egyértelműen jónak számító +5 között mozog. A Tárki reprezentatív kutatásából az derül ki, hogy a teljes felnőtt lakosság 80 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok (17 százalék véli úgy, hogy a lehető legrosszabb irányba). Az [origo] felmérésében résztvevőknél ez az arány csak 65 százalék, a képet azonban rontja, hogy az itt válaszolók 37 százaléka választotta a -5-ös, vagyis a legrosszabb osztályzatot.

A két felmérés módszertana között komoly különbség, hogy a Tárki felmérése reprezentatív, azaz a megkérdezettek köre a társadalom egészét modellezi, míg az [origo]-n értelemszerűen csak az [origo] olvasói tudtak szavazni. Azaz hiába válaszolt jóval több ember az utóbbi megkérdezésben, az eredmény nem tükrözheti a társadalom egészének véleményét, legfeljebb az internetezőkét. Az internet-használók ugyan sokan, közel 4 millióan vannak, de több fontos mutató szerint is különböznek a felnőtt társadalom másik felétől: például magasabb jövedelműek, iskolázottabbak és fiatalabbak is az átlagnál. Ezzel szemben a reprezentatív kutatás célja éppen az, hogy a megkérdezettek köre a teljes társadalomra jellemző tulajdonságokkal bírjon és így mérje fel az emberek véleményét.

A Tárki és az [origo] a következő hónapokban rendszeresen felteszi majd ugyanezeket a kérdéseket a lakosságnak és az internetes portál olvasóinak. Célunk az, hogy figyelemmel kísérjük és bemutassuk, a választási kampány, majd azt követően az új kormány megalakulása és működése idején, hogyan változik a magyar polgárok véleménye az ország helyzetéről, hogyan módosulnak majd a várakozások a jövőt illetően.