Figyelmezteti a lakosságot az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár, hogy március 12-13. délutáni zajosak lesznek a magyar légtérbe a Gripenek.
A fapados légitársaságok vírusszerű elterjedése óta egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy jó-jó, párezer forint csak a jegy, de mennyi a repülőtéri illeték? És egyáltalán, mire fizetünk ki olyan sok pénzt a repülőtereknek? Igyekszünk elmagyarázni.
Aki már találkozott a gyomorszorító érzéssel, hogy a fapados repülőjegy árának háromszorosába kerül a reptéri illeték, biztos elgondolkodott azon, mire is fizet ki annyit pusztán azért, mert bemegy egy repülőtérre és ott felszáll egy gépre. Az utazási irodák kínálatában szereplő last minute utak ára sem olyan kedvező, ha végigböngésszük a járulékos költségeket, melyek legnagyobb tétele természetesen - a repülőtéri illeték.
Az utóbbi időben a repülőjegy alapára és a repülőtéri illeték egymáshoz viszonyított aránya oly mértékben megváltozott, hogy az utóbbi elérte az összforgalom mintegy 30 százalékát - nyilatkozta nem olyan rég Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak. Az illeték beszedésével és kezelésével kapcsolatban az utazási irodák felmerülő költségeit azonban senki nem fedezi, így ők egy újabb díj, a repülőtéri illeték után fizetendő kezelési költség bevezetését fontolgatják. Amit természetesen végső soron az ügyfelek fizetnének meg.
A reptéri illetékek határtalan emelkedése ellen már maguk a légitársaságok is felemelték a szavukat, mivel a folyamatos drágulás végső soron eltünteti az alacsony repülőjegyárakból származó versenyelőnyüket. (Az ő állításaik szerint egyébként Európában a német repterek, mint Frankfurt és München szedik a legmagasabb díjakat.) Miközben a visszaeső gazdaságban a légitársaságok elkeseredett versenyt vívnak az utasokért és végső soron a túlélésért, addig az olyan repterek, mint Kopenhága és a londoni Heathrow a reptéri illeték további emelését szorgalmazzák - épp az elmaradó utasszám miatt kieső veszteségre hivatkozva.
De miért, mire is kérik el a repülőterek ezt az összeget a légitársaságoktól, illetve végső soron az utasoktól? A repülőterek által megszabott illeték egyik fele alapvetően a légitársaságoknak, másik fele az utasoknak szól, még akkor is, ha végső soron egy személyszállító esetében mindkét költséget az utas fizeti. Az utasoknak számára felszámolt díj egy jó része természetesen magának a reptér épületének az üzembentartását szolgálja, egyaránt mi fizetjük meg a kivilágított várótermeket, a WC-ben elhasznált vizet és a takarítókat, akik a reptereken felgyülemlő napi több tonna szemét és kosz eltüntetéséről gondoskodnak.
A másik hatalmas kiadás a repterek részéről a biztonság - erre hivatkozva emelik az utóbbi időben a díjakat nyakra-főre. Mint Hardy Mihály, a Budapest Airport Zrt. vállalati és közkapcsolati igazgatója elmondta, 2001. szemptember 11-e óta valóban jelentősen emelkedtek a biztonsági kiadások a repülőtereken. A Ferihegyi reptér mintegy 1 500 hektáros területét kettős biztonsági kerítéssel kellett például körbevenni, de ez még csak egy egyszeri, bár igen jelentős kiadás. A biztonsági személyzet száma például megsokszorozódott nem csak Budapesten, de minden reptéren, ahhoz pedig, hogy végre újra felvihessünk egy parfümösüvegnél nagyobb mennyiségű folyadékot a fedélzetre, újfent hatalmas összegeket kell majd kifizetnie a repülőtereknek a szűrőberendezésekre. (Az Egyesült Államokban egyenesen Szeptember 11-díjnak nevezik a biztonsági költséget.)
A harmadik ok, amiért egyre növekszik a repülőtéri illeték az a fejlesztési költség. A légiközlekedés rohamos fejlődésével ugyanis nehéz lépést tartani. Heathrow-n például várhatóan 2015 előtt meg sem kezdik a hármas számú kifutó építését, ám a reptér már illetékemelést tervez erre hivatkozva, miközben tiltakozó aktivisták százai lepik el a projekt jövőbeni helyszínét. Jó tudni, hogy tranzitutasként - tehát ha csak átszállunk - is kell fizetnünk külön illetéket, igaz kevesebbet, mintha el is hagyjuk az épületet.
Ennek ellenére a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) igyekszik gátat szabni az egy utasra terhelhető repülőtéri illeték mértékének. Ezt a plafonösszeget Magyarországon végső soron a Közlekedési Minisztérium, illetve a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága határozza meg, ám Hardy szerint a Budapest Airport árai az utóbbi években nem érték el ezt a szintet.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A légitársaságokat ezzel szemben jellemzően három díj, a leszállási illeték, a parkolási illeték és a zajszennyezés miatt fizetendő illeték terheli. Előbbit jellemzően a repülőgép súlya határozza meg, az alapdíj a legkisebb gépre is 100 euró, egy telitömött Boeing 747-400-as Jumbo csaknem 8000 euró.
A parkolási díj legfőbb paramétere, hogy utashíd mellé, vagy csak a reptér "parkolójába" áll be a gép, a mérés óránként, illetve 30 percenként történik. A zajszint utáni illetéket a gépek tanúsítványai alapján állítják ki. Mindkét tételt módosítja viszont a napszak: a parkolás 22 és 06 óra között ingyenes, míg ugyanebben az időszakban büntetőszorzó jár a zajdíjra. 22 és 24, illetve 5 és 6 óra között 1,5-szörös, 24 és 5 óra között pedig 10-szeres. Így vigyáz a reptér a környéken alvók nyugalmára. Aki mélyebben érdeklődik a téma iránt, ezen az oldalon számolgathat ferihegyi reptéri illetékeket.
A Budapest Airport egyébként ösztönzőket is nyújt a légitársaságoknak így például öt éven keresztül elengedi, illetve csökkenti a leszállási illetéket ha a gép olyan desztinációra indul, melyre a megelőző két évben nem volt precedens. A lehetetlen helyre induló járatokat tehát érdemes figyelnie a világutazóknak, mert az illeték egy jó része megspórolható ezzel.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Bolti tejben is megtalálták a vírust, amely ellen nagy erőkkel küzdenek
- Találtak Budapesten egy körforgalmat, ahol nem érvényesek a KRESZ szabályai
- Itt a figyelmeztetés, nem kizárt a jégeső és a zivatar
- A benzin ára 25, míg a gázolajé 27 forinttal múlta felül az átlagos régiós üzemanyagárat a KSH friss statisztikája alapján
- Férfi vízilabda ob I - Nyert a Honvéd és az Eger
- Javul a brit uralkodó egészsége