Hiába erős a forint, nem olcsóbb a horvát nyaralás - irány Amerika!

Már a nyaralási főszezon elején tartunk, miközben a forint bő 5 éves csúcson az euróval és 12 éve nem volt ilyen erős a dollárral szemben. Nem árt tehát egy rövid kitekintést tennünk, hogy a fontosabb célországokban mi változhatott az árak tekintetében egy év alatt. Vizsgálataink során kizárólag a célország devizájának forinttal szembeni árfolyamelmozdulását (tavaly májusi átlaghoz képest), illetve az fogyasztói árindex legfrissebb adatát vettük figyelembe. Azt is feltételezzük, hogy utóbbi érvényes lehet a nyaralási költségek teljes változására is. Mindezek miatt az alább jelzett értékek csupán iránymutatást adnak az árváltozásokról.

A rövid vizsgálat alapján úgy tűnik, hogy a kedvelt dél-európai tengerpartok (spanyol, francia, olasz, görög) árszintje érdemben nem változhatott, mivel a forint a tavaly májusi átlagos szinthez képest mintegy 3%-kal erősödött az euróval szemben, míg a célországok éves inflációja 3-4% körül mozog. A két hatás tehát nagyjából kiolthatta egymást, ha a magyar pénztárca szempontjából vizsgáljuk a változásokat.

Az utóbbi években rendkívül népszerű horvátországi nyaralás úgy tűnik, hogy idén néhány százalékkal drágább lesz, mint tavaly. A kunával szemben hozzávetőleg 2%-ot értékelődött fel fizetőeszközünk (minden esetben az MNB deviza középárfolyamaival számoltunk), de a horvát infláció igencsak felpörgött (amint azt a cikk végi táblázat is mutatja).

Ha továbbra is a környékbeli országokban gondolkodunk, akkor meg kell vizsgálnunk a visegrádi országokban bekövetkezett folyamatokat is. A lengyel zloty, a cseh és a szlovák korona jelentősen erősödött az elmúlt egy évben az euróval szemben, míg a forint csak az elmúlt hetekben kezdett határozottan izmosodni a közös európai fizetőeszközhöz képest, így nem is tudta behozni a nagyfokú "lemaradást". Erre jó példa, hogy a forint a cseh koronával szemben idén február-márciusban mintegy 20%-kal volt gyengébb, mint tavaly májusban, míg mostanra 10% körülire olvadt a relatív hátrány. Amint az alábbi ábra is mutatja, a visegrádi fizetőeszközökhöz képest mintegy 8-10%-ot gyengült egy év alatt a forint. Ez már önmagában is érezhetően növeli az ottani nyaralás feltételezett költségeit, de hozzá kell még számolni, hogy az infláció ezekben az országokban is igencsak felpörgött. Nem lenne tehát meglepő, ha egyes termékek és szolgáltatások most 15%-kal kerülnének többe (forintban kimutatva) a nyaralás során, mint egy éve.

A fenti, a nyaralási költségekre koncentráló egyszerű vizsgálat kapcsán ne felejtsük el, hogy a világ számos országában tornászta fel az élelmiszer- és energiaárak jelentős emelkedése a hivatalos inflációt, így az ezen tételek nélküli pénzromlási ütem (pl. a maginflációs termékkör), illetve a nyaralás során figyelembe vett termék- és szolgáltatáskör drágulása ennél alacsonyabb is lehetett. A vizsgálat során természetesen nem vehettünk figyelembe számos, a nyaralás költségeit akár érdemben is befolyásoló egyéb tényezőt, mint például azt, hogy az olajárrobbanás miatt számos légitársaság számít fel különböző pótdíjakat.