Köz, teher, elosztás - a baloldal szavazóit jellemzi az állami kiadásokkal kapcsolatos kisebb elköteleződés

Pénzcentrum
2008. március 13. 15:17

A lakosság jövedelmi és munkaerő-piaci helyzetének részletes megismerését célzó felmérést készített ismét a Tárki. A felmérés tanúsága szerint a 2005 őszén lezajlott adatfelvételünk óta jelentősen csökkentek Magyarországon a háztartások megfigyelt nettó szabadrendelkezésű jövedelmei közötti egyenlőtlenségek. A Tárki szerint a 2006 nyaráig alapvetően az alsó középrétegeknek kedvező kormányzati osztogatás politikája volt jellemző, 2006 nyara után pedig az a kiigazító csomag, amely mindennek a költségeit a felső középrétegekre terhelte. A fenti tendenciák a jövedelem eloszlás oldaláról nem jártak a relatív szegénység növekedésével. A magyar háztartások 2007 szeptemberét megelőző időszakban havonta átlagosan 131,448 Ft-ot költöttek, két éve ugyanez 126,249 Ft volt. Ez nominálisan 4-5 százalékos növekedést jelent, ami azonban a 13 százalékos általános fogyasztói árindexszel számolva 7-8 százalékos reálcsökkenéshez vezetett.

A 2006-os választást megelőző időszakban a költségvetést megterhelő intézkedések révén növekvő reálbérek és bővülő jóléti ellátások alakították az egyenlőtlenségi rendszert. A 2006 nyarán bejelentett kiigazítási csomag lényegében ennek a politikának a terheit osztotta szét a különböző társadalmi csoportok között - állítja a Tárki. Az intézet szerint a két szakasznak együttvéve jelentős átrendező hatása volt.

A felmérés néhány fontosabb megállapítása a következő:

- A 2005 őszén lezajlott adatfelvétel óta jelentősen csökkentek Magyarországon a háztartások megfigyelt nettó szabadrendelkezésű jövedelmei közötti egyenlőtlenségek amellett, hogy a reáljövedelmek szintje is esett a periódus második felében.

- A vizsgált időszakban erőteljes jövedelem átcsoportosítás történt egyfelől a munkajövedelmek és a járadékjellegű jövedelmek között , másfelől a jövedelmeiket a munkaerőpiacról szerző, és a jövedelmeiket a döntően a jóléti újraelosztásból szerző csoportok között.

- 2006 nyaráig az alapvetően az alsó középrétegeknek kedvező kormányzati osztogatás politikája volt jellemző, 2006 nyara után pedig az a kiigazító csomag, amely mindennek a költségeit a felső középrétegekre terhelte . Az eloszlás szűkülése tehát a felső középrétegek pozícióromlásával és az alsó-középrétegek pozíciójavulásával van összefüggésben.

- A fenti tendenciák a jövedelem eloszlás oldaláról nem jártak a relatív szegénység növekedésével. Magyarországon 2007-ben a teljes népesség 13 százalékát tekinthetjük szegénynek. A szegénység előfordulását nemzetközi összehasonlításban Magyarország a jövedelmek eloszlását tekintve legkevésbé egyenlőtlen skandináv és a közepesen egyenlőtlen kontinentális európai országok (Hollandia, Ausztria, Franciaország, Belgium) között helyezkedik el.

- A szegénység kockázata csökken az életkorral. A legmagasabb szegénységi kockázatú életkori csoport a gyermekeké és a fiataloké. Az általános, 13 százalékos szegénységi rátával szemben a 0-15 évesek körében a szegénység 15 százalékos, a 16-24 évesek körében pedig 17 százalékos.

- A TÁRKI háztartásvizsgálatainak adatbázisán végzett korábbi elemzéseinkhez hasonlóan, a 2007. évi adatok alapján az intézetben megállapították, hogy a háztartásfő iskolai végzettsége és gazdasági aktivitása játssza a legfontosabb szerepet abban, hogy egy adott háztartás tagjai szegénynek tekinthetők-e vagy sem. Emellett számottevő hatása van még a háztartásfő etnikai hovatartozásának, a gyermekszámnak és annak hogy valaki egyedül él-e vagy sem. Kisebb hatást becsültünk a lakóhely esetében.

- 2005-2007 között, ha nem is látványosan, de érzékelhetően csökkent a deprivációk számában és még inkább halmozódásában mért szegénység. A 13%-os jövedelmi szegénységi aránnyal szemben a halmozott anyagi depriváció és/vagy jövedelmi szegénység minden harmadik embert érint (33%).

- Az a tény, hogy a relatív szegénységi ráta nem változott, nem jelenti azt, hogy általában a társadalom egyes rétegei ne érzékeltek volna életszínvonal esést. Arról van ugyanis szó, hogy egyfelől az elvonási mértékek jelentős mértékű emelkedése, másfelől pedig az alapvető fogyasztási javak és szolgáltatások árának helyenként drámai emelkedése az időszak második felében olyan jelentős reálbér és reáljövedelem esést hoztak magukkal, hogy az a teljes időszak átlagát is erősen lehúzta, a 2005-2006-os expanzív növekedési periódussal együtt is.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 7,78 százalékos THM-el, és havi 121 083 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a Raiffeisen Banknál 8,4% a THM; az MKB Banknál 8,59%; a CIB Banknál 8,63%,  a Takarékbanknál Banknál pedig 8,77%; míg az Erste Banknál 9,41%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

- A magyar háztartások 2007 szeptemberét megelőző időszakban havonta átlagosan 131,448 Ft-ot költöttek, két éve ugyanez 126,249 Ft volt. Ez nominálisan 4-5 százalékos növekedést jelent, ami azonban a 13 százalékos általános fogyasztói árindexszel számolva 7-8 százalékos reálcsökkenéshez vezetett. Ezt a trendet támasztja alá a KSH jelentése is, amely a Háztartási Költségvetési Felvétel havi felméréséből származó 2007. első félévi folyó fogyasztási adatai alapján a lakossági fogyasztás 1-2%-os volumencsökkenését valószínűsítette egyéves távon. A volumencsökkenés a 2007. év második felét még inkább jellemző árnövekedések hatására felgyorsult.

- A valamilyen megtakarítással rendelkező háztartások aránya nem változott 2005 és 2007 között. Két éve is, és a 2007-es vizsgálatban is a háztartások fele rendelkezik valamilyen általunk felmért megtakarítási formával. A kedvezőtlen makrogazdasági környezet eredménye, hogy 2005 és 2007 között 34%-ról 38%-ra nőtt azon háztartásoknak az aránya, amelyek szerint egyáltalán nem valószínű, hogy a következő évben tudnak megtakarítani.

- Az elmúlt időszakban kísérletek történtek a gazdaság szürke és fekete részének fehérítésére. Az idei adatokban a Tárki szakemberei azt látják, hogy háztartási szinten az informális jövedelmek (borravaló, hálapénz, alkalmi és különmunkából származó jövedelmek) előfordulása tovább csökkent, azonban a háztartási összjövedelmen belüli aránya stagnál.

Az adatok azt mutatják, hogy a lakosságnak igen kis aránya tanul felnőttkorában. A tanulási aktivitás annál nagyobb, minél magasabb iskolai végzettsége van valakinek. Ugyanakkor a fiatalok körében jóval nagyobb a tanulási aktivitás és a korszerű kompetenciákat is nagyobb arányban birtokolják. Ez különösen a számítógép és internet használatra igaz, ahol a két évvel ezelőtti Monitor adatokhoz képest jelentős előretörést mértenk. Ugyanakkor a nyelvtudás területén még mindig nagy a lemaradásunk Európa fejlettebb országaihoz képest. Bár egyre több fiatal tud valamilyen idegen nyelven, de a nyelvismeret szintje még mindig alacsonynak mondható.

- A gazdasági aktivitásnak a munkakeresleti oldal mellett a munkakínálati oldalon is komoly korlátai vannak. A felnőttképzésben való részvétel növeli (növelné) mind az elhelyezkedés esélyét, mind a keresetek nagyságát.

- A 2007-es kutatás során szinte minden kérdezett területen az elégedettek arányának csökkenésével találkoztak az intézet munkatársai, a családi kapcsolataikkal, lakásukkal, valamint lakókörnyezetükkel elégedettek arányában pedig stagnálásról számoltak be. A legnagyobb csökkenést az életszínvonalukkal, a jövőbeli kilátásaikkal és az életük eddigi alakulásával elégedettek táborában tapasztalták, ahol idén 8-9 százalékponttal kevesebben mondták magukat elégedettnek, mint 2 éve. A válaszadók a saját kilátásaikat kevésbé rossznak tartják az ország helyzetéhez képest. Megjegyzendő hogy aválaszadók most riasztóan magas arányban nyilvánítják ki negatív tapasztalataikat és várakozásaikat. A romlást érzékelők vagy várók aránya - a személyes rövid távú jövőérzékelés kivételével - minden esetben 60 százalék fölött van.

- A legtöbben a kemény munkát tekintik az anyagi boldogulás fő forrásának - 40% legfontosabbnak, további 20% pedig második legfontosabb tényezőnek jelölte be -, megállapítható, hogy mégsem a munkában hiszünk igazán. Az előzőtől csak minimális mértékben marad el a kapcsolati tőke észlelt jelentősége (22% + 33%), és majdnem minden második válaszoló a jó családi hátteret is nagyon fontosnak ítéli meg (20%+26%), továbbá bő harmaduk szerint nagyon fontos a boldoguláshoz a szerencse is (18%+22%).

- Kétpárti vagy ahhoz hasonló szerkezetű demokráciákban a politikai tér bal- és jobboldali osztatúra egyszerűsödik, ahol a hagyományos értelemben vett baloldal és jobboldal elkülönülése többek között az állam szerepével kapcsolatos eltérő elképzeléseken alapul. Vizsgálatuk ebben a tekintetben komoly orientációs zavarokat mutat. Ma Magyarországon a baloldal szavazóit jellemzi az állami kiadásokkal kapcsolatos kisebb elköteleződés, a jobboldali szavazók láthatóan inkább pártolják a nagyobb fokú állami részvételt.

A TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálatának adatfelvétele 2007. szeptember 12-től november 6-ig tartott és a jövedelmekre vonatkozóan a 2006. október 1. és 2007. szeptember 30. közötti időszakról gyűjtött információkat.

NEKED AJÁNLJUK
Több ezer magyar szülő rontja el így a gyerekét: vigyázz, nehogy elkövesd ezt a hibát

Mi, magyarok nem vagyunk a toppon, ha pénzügyi tudatosságról van szó, pedig fontos lenne, hogy jó példával járjunk gyermekeink előtt is.

Ismét zsebbe kell nyúlnia a magyar szülőknek: súlyos kiadás vár rájuk a következő hónapokban

Az infláció miatt a szülőknek a zsebpénz politikájukat is át kell gondolniuk, hiszen minden drágul, így bizony a zsebpénzt is emelni kellene.

Ők azok, akik a válságból is profitálnak: keveseknek jön be, de nagyot kaszálnak majd

Pistyur Veronika szerint a válságban erős üzleti tervek is születhetnek, hiszen jobban figyelünk, és reagálunk, mint akkor, ha kényelem van.

Rengeteg magyar kedvenc terméke tűnhet el a boltok polcairól: óriási a baj, ennek nem látni a végét

Papírhiány, munkaerőhiány, az adózási rend változása mind hozzájárul ahhoz, hogy egyre nehezebb kiadni könyveket.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. október 4. kedd
Ferenc
40. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
Ingyenes régiós fórum a helyi kkv-knak szakértőkkel.
Megújuló energia workshop a Lakás kiállításon
3 napig ingyenesen a LAKÁS KIÁLLÍTÁSON szeptember 23-25 között!
EZT OLVASTAD MÁR?