Miből készül a csoki-Mikulás? Mert csokiból biztos nem...

A karácsonyi szezonban még nem érezhető az édesipari alapanyagok - a kakaóvaj, a tej, illetve a tejpor - drasztikus világpiaci áremelkedése.

Évente 950 millió forintot költünk Mikulás-figurákra, és 700-800 milliót a játékokkal kiegészített Mikulás-csomagokra. Kisebb - de dinamikusan növekvő - piac a szaloncukroké, 200 millió forintos forgalommal. A karácsonyi nyalánkságból 5-6 ezer tonna fogy évente: ennek négyötödét zacskós, kisebb részét dobozos kiszerelésben vásárolják.

A szezonális figurákat a legnagyobb mennyiségben a nagy eladóterű hipermarketekben (Tesco, Auchan, Interspar, Cora) és diszkontokban (Plus, Lidl, Profi, Penny Market) vásároljuk, míg a szupermarketek (Kaiser's, Spar, Match) és a kis alapterületű boltok részesedése 15-18 százalék körüli. Szaloncukorból pedig leginkább az olcsóbb, sajátmárkás féleségeket keresik a nagy kereskedelmi láncokban - állítja a GfK Hungária. Hasonló a helyzet a Mikulás-csokoládék esetében is: a szövetség becslése szerint a figurák több mint fele még mindig az élettanilag értékes kakaóvajat alig tartalmazó, bevonómasszából készül. Csokoládénak ugyanis csak az a termék nevezhető, amelynek legalább egynegyede kakaóvaj. Ez persze jóval drágább, mint a bevonómasszás termék, amelyben a gyártáskor a kakaóporhoz növényi zsiradékot adnak.

A karácsonyi édességek piacán a nagyok között dúló árharcból - meglepő módon - tavaly a kisboltok jöttek ki a legjobban: a GfK Hungária felmérése szerint 2006-ban a Mikulások a független kisboltokban voltak a legolcsóbbak - még a kültéri piacok áraihoz képest is.

A legmagasabb átlagárakat a nagykereskedőknél, Cash & Carry láncoknál (Metro, Interfruct) mérték - ahonnan elvileg a kisboltok beszerzik termékeiket. De tavaly a diszkontok is átlagosan 25-30 százalékkal emelték a csoki-Mikulások átlagárát. Márpedig azt a megkérdezett kereskedők sem tarják valószínűnek, hogy a kisboltok a nagy áruházláncoknál olcsóbb legális beszerzési csatornákat találnának.

Megfigyelhető a már exportált készítmények "visszaáramlása" a saját márkaterméknél is. Tudnak olyan cégről, amely kimondottan az olcsóbb uniós piacokról importálja az eredetileg itt előállított készítményt (Ez akkor éri meg, ha az előállító és a nagykereskedő haszonkulcsa jóval "többe kerül" a kisboltosnak, mint például a szomszédos ország kereskedőinek kisebb haszna, megfejelve a szállítás költségeivel). De kalózbeszerzési forrásként szóba jöhetnek a visszáruzott, lejárat közeli szavatosságú, vagy a szállító autókról "lepottyant" tételek is, amelyek a fekete-, illetve szürkepiacon bukkannak fel. A zömmel Törökországban előállított, olcsóbb termékek között feltűnően gyakran szerepelnek a nagy márkákra hajazó "hasonmás" termékek.