Még mindig bízunk a tanárokban és az orvosokban

Pénzcentrum

2007. augusztus 8. 08:17

Európa, így Magyarország bizalmát is, leginkább a tanárok és orvosok élvezik - derült ki a GfK Csoport idei Bizalom Index felméréséből. A politikusok és vállalati felsővezetők megítélése továbbra sem javult. A magyarok az átlagosnál nagyobb arányban bíznak a jogászokban és ügyvédekben, de nem egészen a lakosság fele szavaz bizalmat az egyház képviselőinek.

A GfK Csoport idén újra megvizsgálta, mely szakmák képviselői iránt milyen mértékű bizalommal viseltetik a lakosság Európa 17 országában és az Egyesült Államokban. A vizsgált országokban az orvosok (3,2 átlag) és a tanárok (3,1 átlag) kapták az 1-től 4-ig terjedő skálán a legmagasabb Bizalom Index pontszámot, mely skálán 1 a "nagyon megbízhatatlant", 4 pedig a "nagyon megbízhatót" jelenti. A listán őket, a felmérés eredményei szerint, egyaránt 2,9 átlaggal a hadsereg és a rendőrség követi. A papság iránti bizalmi index 2,7, az ügyvédek felé 2,4, az újságírók felé pedig 2,2-es értéket ér el. A megkérdezettek legkevésbé megbízhatónak a politikusokat tartják, akik iránti bizalom index átlagos értéke 1,7. Ennél nem sokkal értek el jobb (2,1 átlag) eredményt a nagyvállalatok csúcsvezetői.

Politikusaikkal a bolgárok, csehek és az olaszok kifejezetten elégedetlenek

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Az előző évhez hasonlóan az összes megkérdezettnek mindösszesen 17 százaléka bízik politikai vezetőiben. A legnagyobb bizalom a dán és svájci politikusokat övezi, hiszen minden harmadik svájci és a dánok 29 százaléka tartja őket megbízhatónak. Az amerikaiaknak közel egynegyede, Németországban pedig a válaszadók épp 10 százaléka vélekedik hasonlóképpen a politikai vezetőkről. A politikusok legrosszabbul Bulgáriában (8 százalék), a Cseh Köztársaságban (9 százalék) és Olaszországban (9 százalék) "vizsgáztak. Magyarországon a megkérdezettek 15 százaléka - a közép- és kelet-európai átlagnál mintegy három százalékkal többen - jelezte, hogy megbíznak az ország politikusaiban.

A felsővezetőket csak Skandináviában és Romániában övezi bizalomA vezető üzletemberek iránti bizalom index - nemzetközi összehasonlításban is - viszonylag alacsonynak bizonyult, mindazonáltal a vélemények országról országra jelentősen eltérnek. A németek (85 százalék) és hollandok (80 százalék fölötti arányban) azok, akik legkevésbé bíznak felsővezetőikben. A politikusokhoz hasonlóan az üzletemberekkel szemben is legkevésbé a dánok kritikusak, hiszen a válaszadók több mint fele vélekedik róluk pozitívan. Az üzleti elit iránti hasonló nagyarányú bizalmat csak Svédországban és Romániában tapasztaltak a kutatók: mindkét országban 50 százalék fölötti arányban nyilatkoztak elismerően a megkérdezettek. Az Egyesült Államokban a válaszadók - a vizsgálatban résztvevő 18 ország átlagához közelítő - 36 százaléka bízik a vezető üzletemberekben.

Közép- és Kelet-Európában a nyugat-európai átlaghoz képest egyelőre többen bíznak az üzleti élet vezető szereplőiben: itt a megkérdezettek 39 százalékának élvezik bizalmát a felsővezetők. Hazánkban arányuk megközelíti a régiós átlagot - a legnegatívabb kép a lengyelekben él saját vállalatvezetőikről. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban az újságírók némiképp nagyobb bizalomnak örvendenek, mint a vállalatvezetők. Míg az amerikaiak 62 százaléka bizalmatlan a topmenedzserekkel szemben, csak 55 százalékuk nyilatkozott hasonlóképpen az újságírókról. Nyugat-Európában az e két szakma képviselőibe vetett bizalomról negatívan nyilatkozók aránya 67 százalékot ért el. Legnagyobb bizalommal az újságírók iránt Romániában és Lengyelországban viseltetnek (58-58 százalék), őket Bulgária és Spanyolország követi egyenként 54 százalékkal. Különösen bizalmatlanok irányukban az oknyomozó és tényfeltáró újságírás terén komoly hagyományokkal rendelkező Nagy-Britanniában, valamint Hollandiában és Franciaországban, ahol a válaszadók mindösszesen negyede bízik a sajtóban. Németországban a legnagyobb bizalom a tanárokat illeti Az elmúlt évhez hasonlóan idén is az orvosok és a tanárok köre élvezi a lakosság legnagyobb bizalmát. A vizsgált országokban a megkérdezettek összesen 83 százaléka gondolja úgy, hogy az orvosok megbízhatók, 82 százalék pedig ugyanígy vélekedik a pedagógusokról. Svédországban és Belgiumban az orvosokat a megkérdezettek több mint 90 százaléka tartja bizalomra érdemesnek. Németországban a felmérés történetében eddigi legmagasabb arányt érte el a tanárokba vetett bizalom, hiszen a megkérdezettek 82 százaléka nyilatkozott pozitívan róluk. A válaszadók nem egészen 70 százaléka van hasonlóan jó véleménnyel a tanárokról Hollandiában és Olaszországban. Szűkebb régiónkról elmondható, hogy az itt élők tanárok és orvosok iránti bizalma töretlen: a vizsgált közép- és kelet-európai országokban megkérdezettek 87 százalékának élvezik bizalmát a pedagógustársadalom képviselői, valamint 81 százalék teljesen megbízik az orvosokban. Az oktatói szakma tekintetében Magyarországon és Csehországban mért arány megegyezik a régióban mért 87 százalékos átlaggal, és Lengyelország is csupán 1 százalékkal marad el ettől. Az orvosok iránti bizalmat tanúsítók aránya némiképp alacsonyabb a Nyugat-Európában mérteknél, és nagyobbak a különbségek a régión belül is. A két végpontot Bulgária és Csehország jelenti, ahol 71 százalék, illetve 89 százalék azok aránya, akik pozitívan nyilatkoztak a gyógyító szakma képviselőiről. Magyarországon arányuk 87 százalék. A papságban legjobban a románok bíznak, a franciák bizalma rohamosan csökken Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a megkérdezettek háromnegyede bízik a rendőrségben. Közép- és Kelet-Európában ez az arány lényegesen alacsonyabb, mindösszesen 58 százalékot ér el. Ezekben az országokban ugyanakkor a fegyveres erőkben a megkérdezettek 75 százaléka bízik, míg Európa nyugati felében arányuk 67 százalék. A magyarok a rendőrségben a kelet- és közép-európai régiós átlagnál kicsit nagyobb arányban bíznak, hiszen a megkérdezettek 63 százaléka nyilatkozott pozitívan a rendfenntartó erőkről. A fegyveres erők iránti bizalom ugyanakkor jócskán elmarad a régiós és a nyugat-európai átlagtól egyaránt: hazánkban a válaszadók 62 százaléka szavaz bizalmat a hadsereg képviselőinek. A papság iránti GfK Bizalom Index (átlag: 2,7) a tavalyi szinthez képest nem változott. Közép- és Kelet-Európa lakóinak 59 százaléka bízik a papságban, ami a kontinens nyugati felén mért aránynál egy picit magasabb. Ezt az átlagot negatívan befolyásolta Magyarország, hiszen itt a megkérdezetteknek mindösszesen 47 százaléka az, melynek bizalmát élvezik az egyházi tisztviselők. Az Egyesült Államokban ez az arány 68 százalékra tehető. Nyugat-Európában a legnagyobb bizalmat a németek körében élvezik az egyház képviselői (72 százalék), és ennél is magasabb - az összes ország átlagában a legmagasabb - a papoknak bizalmat szavazók aránya Romániában, amely eléri a 79 százalékot. A felmérésben résztvevő 18 ország közül nyolc országban - így egyebek mellett Franciaország, Spanyolország és Görögország, ahol több mint 60 százalékot ér el a kétkedők aránya - a többség kétségbe vonta az egyház szavahihetőségét. Az ügyvédek iránti bizalom mértékében nincs számottevő különbség a kontinens nyugati és keleti felében. A megkérdezettek mintegy fele bízik a jogi szakma képviselőiben. Az Egyesült Államokban ennél negatívabb a kép: mindössze a válaszadók 42 százaléka bízik a jogi szakemberekben. Legkisebb bizalmat mindazonáltal az olaszok szavazták a jogászoknak: kétharmaduk nem bízik bennük. Komoly elismerésnek örvendenek azonban Svédországban, ahol négyből három megkérdezett bizalommal viseltetik a jogászok iránt. Hazánkban a régióban tapasztaltaknál többen - 61 százalék - szavaznak nekik bizalmat.A felmérés A GfK Custom Research Worldwide 2003 óta készíti el a GfK Bizalom Indexet, és segítségével azt igyekszik meghatározni, mennyire bíznak a megkérdezettek az egyes szakmák képviselőiben, így az orvosokban, újságírókban, ügyvédekben, felsővezetőkben, papságban, fegyveres erőkben, rendőrségben és tanárokban. Az idei felmérés 2007. március-május időszakban 17 európai országban és az Egyesült Államokban összesen 16.481 fő megkérdezésével készült.A felmérést a GfK Csoport végezte. A hazai adatokat, a GfK Hungária Piackutató Intézet szolgáltatta.

Nagy változás jön a magyar ásványvízeknél 2022-ben: ennyivel csökken a palackok súlya

A hazai ásványvíz piac idei évét elsősorban a kiszámíthatatlanság fogja jellemezni a gyártó szerint.

Úgy vásárolják a magyarok ezeket a kenyereket, mintha nem lenne holnap: mit tudhatnak?

Tízből hat magyar naponta vásárol kenyeret, és egy átlagos háztartásnak 1,6 kilogramm a heti kenyérfogyasztása.

Kegyetlen drágulás jöhet a pékségekben: 800 forint lehet egy kiló kenyér

800 forint is lehet hamarosan egy kiló kenyér, természetesen a háború okozza ezt a brutális drágulást.

Nagy változás jön a Woltnál: erről minden ételrendelőnek érdemes tudnia

Sokakat érhet kellemetlen meglepetés a rendelés után.

25-50 százalékos áremelkedés jöhet? Hamarosan érkeznek a boltokba a magyar gyümölcsök

A legtöbb nyári gyümölcsből valamivel jobb termés várható, mint az elmúlt két évben.

Kegyetlen világ jöhet a boltokban az árstop után: 30 százalékos lehet a drágulás egyik napról a másikra

Ha újra szabadpiaci áron lennének adhatók az alapélelmiszerek, egyik napról a másikra akár 25-30 százalékkal is többet kell fizetnünk értük - mondta Raskó György agrárközgazdász.

Komoly szabályváltozás élesedik a magyar boltokban: erre is figyelni kell, itt vannak a részletek

Jövőhéten, május 28-án lép életbe a fogyasztóvédelmi szabályok korszerűsítését és az uniós fogyasztóvédelmi jog kiigazítását célzó magyar szabályozási rendszer.

Így spórolnak az élelmes magyarok a Lidlben, Sparban, Tescóban: legyőzhetik a horrorinflációt?

Itt a tudatos vásárlás tíz parancsolata, amelyet betartva súlyos ezreket lehet fogni a vásárláson.

Nagy bejelentéssel rukkolt elő az Auchan: változás élesedett több áruházukban is

Március 16. óta több Auchan áruházban is van lehetőség használt ruhát vásárolni. A szolgáltatás most újabb hat helyen lesz elérhető.

Újabb szigorítás jön a magyar dohányboltokban: a Pénzcentrum cikke nyomán léphetett a hatóság

Egyelőre még a kiskereskedelemben is árusíthatóak az úgynevezett "nikotinmentes hevítőrudak". Vélhetően a Pénzcentrum cikke nyomán a hatóságok figyelmébe került az ügy.

Hatalmas bajt okozhat a csirkehús árstopja: ez fájni fog a vásárlóknak, állattartóknak is

Az árstop jelen formájában csak egy átmeneti időszakig tartható fenn, a kompenzáció szükségessége itt a legnagyobb - mondta a Baromfi Termék Tanács igazgatója.

Ezzel a trükkel úsznak meg 230 órányi házimunkát a magyar háziasszonyok: pénzben sem járnak rosszul

Mosogatógépet ritkán vesz az ember, így nem árt némi sorvezető a típus kiválasztásához.

Nemvárt fordulat Európában: egyre többen kezdenek ilyen diétába

A magukat flexitáriánusnak vallók – akik elsősorban növényi eredetű táplálékokat fogyasztanak – csaknem tizede el tudja képzelni, hogy a közeljövőben vegán étrendre térjen át.

Gyökeres változás a magyarok filléres kedvenceinél: ezt a jelzést keresd, ha jót akarsz

Nemrég az Auchan kivonta az összes hazai áruházából a súlyosan környezetszennyező, egyszer használatos műanyag zacskókat, amivel évi 172 tonna műanyagot vált ki a vállalat.

Itt a beígért tartós áremelkedés: költséges nyár vár a családosokra, nyugdíjasokra

Az egyéni szinten érzékelt drágulás mértéke legfőképpen attól függ, hogy ki és mit vásárol pontosan.

Te is vettél ilyen májkrémet a magyar diszkontláncban? Meg ne edd, vidd vissza!

Újabb terméket hívott vissza a Nébih, most ismeretlen anyagok találhatóak a májkrémben.

Óriási a baj: ezért tűntek el a boltokból a legendás magyar csokoládék

Több magyarországi bolt polcairól is eltűntek a Balaton szeletek és a Boci csokik – nem nehéz kitalálni, hogy emögött is az orosz-ukrán háború van.

Akadozik az alapanyagellátás: sok termék összetétele változott Magyarországon

Akadozik az étolajimport Ukrajnából, így már a Szegedi Paprika Zrt. is kénytelen volt változtatni a receptúráján.

A Vásárlás rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír