Rossz szemmel nézi a zöldbizonyítványt az EU

A gazdasági tárcánál úgy vélik, "a jelenlegi ártámogatásos rendszer a befektetés megtérülésén túl extraprofitot is biztosíthat a beruházóknak, és indokolatlan többletköltséget okozhat a fogyasztóknak." Ezért a támogatások mértékét "a célok eléréséhez feltétlenül szükséges" szintre kell csökkenteni .

Felsmann Balázs, a tárca szakállamtitkára korábban felvetette: a jövő év elejétől az új piaci szereplőket már nem a garantált átvételi ár, hanem a "zöldbizonyítvány" várná. A megújulóenergia-termelők árama kapna ilyen passzust, a nagykereskedőnek pedig egyre nagyobb arányban tennék kötelezővé az ilyen áram átvételét. Így a legkevésbé hatékonyan termelők már kieshetnek a rendszerből, az ár pedig "a lehető legkisebb mértékben" emelkedne. Most ugyanis szabott áron kötelező átvenni a megújuló energiát, az új rendszerben pedig, ha elég alacsonyra szabják a nagykereskedők kvótáját, azok kiválaszthatják az alacsonyabb áron termelő "megújulós" erőműveket.

Abban minden szakértő egyet ért: a jelenlegi tudásszint, illetve olajárak mellett a megújulóenergia-termelés még mindig drágább, mint a hagyományos.

Noha a szaktárca az elképzeléseit az unióra hivatkozva fogalmazta meg, ott éppenséggel más "szelek fújnak". Az Európai Bizottság határozottan kiállt a minél nagyobb arányú megújuló-hasznosítás mellett. E szerint 2020-ra a tagországok átlagában az igények 20 százalékát megújuló forrásokból kell biztosítani. Hazánk a hivatalos álláspont szerint a jelenlegi öt százalékot legfeljebb 14-16 százalékra tudná feltornázni addig. Brüsszel a második fél évben dönti el, hogy kiegyezik-e a magyar arányokkal - igaz, arra már utaltak: figyelembe veszik az ország gazdasági fejlettségét.