A vállalkozások vezetői alighogy átböngészték a nyáron elfogadott adócsomagot, újra résen kell lenniük. Noha a kormányzat és a koalíciós pártok azt hangoztatták: ősszel nem lesz adótörvény-módosítás, a kabinet - ígéretével ellentétben - mégis a parlament elé terjeszt egy kisebb, néhány passzust érintő törvényjavaslatot.
A vállalkozások vezetői alighogy átböngészték a nyáron elfogadott adócsomagot, újra résen kell lenniük. Noha a kormányzat és a koalíciós pártok azt hangoztatták: ősszel nem lesz adótörvény-módosítás, a kabinet - ígéretével ellentétben - mégis a parlament elé terjeszt egy kisebb, néhány passzust érintő törvényjavaslatot - írja a Világgazdaság.
A javaslat két pontja korrigálná az adócsomag azon rendelkezéseit, amelyek szakértők szerint ellentétesek a közösségi irányelvekkel. Ezért a szeptemberben életbe lépett, szolidaritási adóként elhíresült, hivatalosan különadóra és a jövőre hatályba lépő minimum társasági adóra vonatkozó szabályozás is változna.
Az uniós rendelkezések bizonyos jövedelmekre teljes mértékben adómentességet biztosítanak. Így például adómentes jövedelemnek minősül az anya-leány vállalati irányelv alapján, amikor az EU egyik tagországában bejegyzett anyavállalat kap osztalékot más uniós államban levő leányvállalatától. Az ilyen jogcímen kapott összeget a hazai társaságiadó-törvény ehhez hasonlóan kezeli, ám a minimumadó alapjába be kell majd számítani, vagyis az uniós joggal ellentétben adót kell utána leróni. Az átalakulási direktíva pedig úgy rendelkezik, hogy egy cég átalakulása során a tulajdonosnál keletkezett, de nem realizált nyereség után halasztott adófizetést kell alkalmazni, vagyis csak a szóban forgó vállalkozásban való részesedés értékesítésekor kell a terhet az államkasszába utalni. Az említett "elvárt" társasági adó esetében azonban beletartozik az adóalapba a nem realizált nyereség is, ráadásul a szolidaritási adóként elhíresült, a vállalkozások adózás előtti eredménye után fizetendő 4 százalékos elvonás ez utóbbi ok miatt a szakemberek szerint szintén sérti a közösségi jogot.
Még ha ki is javítják a jogalkotói hibákat, a minimumadó egy másik ok miatt problémát okozhat az állami vállalatok bizonyos körének. A helyi adókról szóló törvény értelmében nem kell például iparűzési adót fizetnie annak a közszolgáltató szervezetnek, amelynek a megelőző adóévben nem keletkezett társaságiadó-fizetési kötelezettsége, vagyis veszteséges volt.
Beszámolók szerint az 1-3 éves korosztály 25%-a - tehát minden negyedik gyermek - elutasít valamilyen ételt, és sokuknál óvodás, általános iskolás korban is fennáll még a probléma.
Az egyre népszerűbb finanszírozási forma itthon is gyorsan terjed, egyre többen ismerik és használják.
Bár sokat fejlődött az utóbbi években a hazai startup ökoszisztéma, még egy nagyságrenddel, szinte minden fontos mutatóban le van maradva a régiós élvonaltól.
A 120 fős tulajdonosi közösség mellé most Balogh Petya cége is beszállt a Brancs közösségi finanszírozási platformba.
- Karikó Katalin fontos tanáccsal látta el a jövő kutatóit
- Soha nem látott mértékű forrás a magyar agrárium fejlesztésére
- Keményen beleszállt a neves amerikai gazdasági szakértő a britekbe
- BL-döntős a Fradi: „Köszönjük a közönségnek, hogy belehajszolt minket a győzelembe”
- Kihúzták az ötös nyerőszámait, egyvalaki különösen örülhet
- MNB-elnök: 2030 előtt Magyarország aligha tud csatlakozni az eurózónához – a nap hírei
Sustainable World 2023
Portfolio Balaton Business Forum 2023
BUDAPEST - Pörgessük fel együtt a hazai KKV szektort!


