Miből lesz a biomassza?

Biomassza a legjobb alternatíva?

A biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen lévő szerves anyagok és élőlények összessége. A biomassza mennyisége megadható az egyedek számában, tömegében, energiatartalmában.

Tüzelési célra a biomassza elsősorban mező- vagy erdőgazdasági ill. faipari termelés melléktermékeként vagy hulladékaként jelenik meg. A szántóföldi növénytermesztés melléktermékei közül a különböző gabonafélék szalmája, a kukorica szára és csutkája, valamint néhány egyéb növény szármaradványa használható fel tüzelési célokra. Az ültetvények melléktermékei közül a szőlővenyige és a gyümölcsfanyesedék jöhet számításba, valamint erdőgazdaságokban, fatelepeken, fafeldolgozó üzemekben keletkező, továbbfelhasználásra már alkalmatlan fahulladékok, és azok az ültetvények, amelyeket kifejezetten energetikai célra ültettek.

Az energiaerdők olyan - mezőgazdaságilag nem hasznosított területekre telepíthető - speciális faültetvény, amelyekből a legrövidebb idő alatt, a legkisebb költséggel nagy mennyiségű és jól éghető tüzelőanyag nyerhető. Az energiaerdő vágásfordulójának időtartama 1 től 25 évig terjedhet.

Megtérülés

Minden energiahordozó esetében a fő kérdés, hogy milyen hatásfokkal üzemeltethető a hasznosító (égető) berendezés. A faaprítékos kazánok átlagos hatásfoka az ezredfordulóra átlagosan, közel 90 százalékos hatékonyságot mutat. A technológiai fejlődés tehát évek alatt gazdaságossá tehet korábban elhanyagolt, nem hatékony energia-forrásokat.

Fontos azonban tudni, hogy a biomassza, mint energiaforrás alkalmazása akkor gazdaságos, ha az több feltételnek egyidejűleg megfelel. Ilyen például a termőhely viszonylagos közelsége a felhasználás helyéhez, vagyis a kazánhoz; nem mellőzhetők a környezetvédelmi szempontok sem.

A Magyarországon jelenleg tervezés és kivitelezés alatt álló biogáz-termelő berendezések megtérülési ideje 4,5 és 18 év között várható, jellemző, hogy ez a mutató a biogáz-termelő kapacitással fordítottan arányos.

Mire elég?

Magyarország biomassza potenciálja körülbelül 350-360 millió tonna, amiből évente mintegy 105-110 millió tonna termelődik újra. Az évente megújuló növényzet energia-potenciálja 1185 petajoule, ami több, mint az ország éves energiaszükséglete (1040 petajoule; ennek 70 százalékát behozatalból fedezi az ország). a ténylegesen kihasználható lehetőség azonban ennél kisebb. Az évente megújuló 105-110 millió tonnából, 38-43 millió tonna lenne hasznosítható energetikai célokra.

Összességében, energetikai növénytermesztésből az ország energia-szükségletének 8-25 százaléka lenne fedezhető. Tehát kiegészítő energiaforrásról van szó, hiszen önmagában nem lenne képes kiváltani a hagyományos forrásokat.

Miből finanszírozzuk?

A biomassza energetikai célú felhasználását több pénzügyi forrás is támogatja. Jelenleg Magyarországon elsősorban Európai Uniós források igényelhetők a biomassza energetikai célú hasznosításához. Az EU Strukturális Alapjainak forrásai közül meg kell említeni az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programot, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programot és a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programot. Ezeken kívül szóba jöhetnek még a mezőgazdasági területalapú támogatások.

Összeségében tehát, az országnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű masszát állítson elő. A külföldi befektetők is látnak lehetőséget hazánkban, hiszen több jelentős beruházás is indult a közelmúltban. A kérdés már csak az, hogy ki tudjuk-e használni a kapacitásokat és ezáltal tényleg elérjük "nagyhatalmi" céljainkat.