Legfrissebb híreink vállalkozás témában: bürökrácia, bírságok, fejlődő iparágak, munkaerőhiány, trendek. Melyek a legjobban futó iparágak? Mire figyelj oda, hogy ne kapjon büntetést vállalkozásod? Hogyan gazdálkodnak a hazai cégek és mia helyzet külföldön? Tőlünk megtudhatod!
Ma hazánkban egyelőre kevéssé ismert fogalom a klaszter, pedig könnyen lehet, hogy ebben (is) rejlik a kis- és középvállalkozási szegmens versenyképességének fokozásának kulcsa.
Július során 5 új pályázat kiírására kerül sor a Gazdasági Operatív Program (GOP) keretében, ezek a gazdaságfejlesztést, valamint a területi kiegyenlítődést hivatottak szolgálni.
A 2004 óta 25 országban, 10 000 vállalatvezető bevonásával elkészített Európai Fizetési Kockázati Index (EPI) alapján az európai átlagot tekintve ugyan javult a számlák kifizetésének átlagos időtartama, azonban itthon tovább emelkedett a késedelmes napok száma 2006-hoz képest - derült ki az Intrum Justita mai sajtótájékoztatóján.
A tegnapi nap megrendezett szakmai nap alkalmával került bemutatásra a Start Tőkegarancia (Start) Zrt. legújabb pénzügyi terméke, a vállalkozók pályázati pénzhez jutását hivatott elősegíteni. Nézzük meg alaposabban, milyen segítségről is van itt szó!
Csupán 15 százaléka van hazai kézben a jelenleg érvényes közel 9000 szabadlmi oltalomnak, Magyarország ebben a tekintetben messze a nyugat-európai átlag alatt található.
Július elsejétől a jelenlegi egymilliárd forint helyett hárommilliárd forintra emelkedik a Sikeres Magyarországért keretében meghirdetett vállalkozásfejlesztési programban igénybe vehető kölcsön felső határa - olvasható a Világgazdaságban.
A kis- és középvállalkozási fejlesztéspolitika legfőbb célja a versenyképesség növelése, mivel az Európai Unió átlagához képest is elmarad a magyar kkv-k jövedelemtermelő képessége - derült ki a Start Tőkegarancia Zrt. (Start Zrt.) által megrendezett szakmai napon.
Budapesten mintegy 190 ezer élő céget tartanak nyilván, melyek közül átlagosan 40 ezer feledkezik meg a pénzügyi beszámoló letétbe helyezéséről.
Az idei év során tovább emelkedett a csődök, illetve végelszámolások száma itthon, június 15-ig éves szinten 13 százalékos növekedést mutatnak a számok. A számlakifizetések átlagos késlekedése pedig már eléri a 66 - 68 napot.
2008. január elsejétől az új tevékenységi kört jelölő kódok szerint regisztrálják majd az egyes cégeket a cégbíróságokon, illetve az APEH-nél. Az új rendszer szerint már külön lesz besorolható a divattervező, a követelésbehajtó, vagy például a programozó tevékenység.
Éves szinten 50 milliárd forintos nagyságrendűre tehető a hazai kézizáloghitel piaci forgalom, melyből vállalkozóként minden bizonnyal a legtöbb olvasónk egy kisebb szelettel is megelégedne, az ebből adódó díjbevétel ugyanis szép megélhetést tud biztosítani. Ahelyett, hogy tétlenkednénk, megnéztük hát, miként lehet Magyarországon beszállni a milliárdos üzletbe. Előrebocsátjuk, akad viszonylag zökkenőmentes megoldás is, a tőkeigény azonban sokak számára kicsit magasra teheti a lécet.
Egy év haladékot kaptak a cégek társasági szerződéseik megújítására. A korábban adott határidő betarthatatlannak bizonyult. Ám a cégek életét könnyítő módosításra újabb nehezítés jött: nem tudni, mi lesz a cégtevékenységet jelző számok január elsején esedékes változásának a hatása.
Telítődik a kínálati oldal a könyvelői piacon, amire a cégek fuzionálással vagy laza hálózatok létrehozásával reagálnak. Több fővárosi vállalkozás kifogásolja a nagyobb, multinacionális vállalatok agresszív piacra lépését, amely veszélyezteti a hazai cégek jelenlétét.
A jelentős pályázói érdeklődésre tekintettel az eredeti 800 millió forintról 1 200 millió forintra emeli a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a 'KMOP-2007-1.2.1/A' jelű pályázat keretét, amely mikro- és kisvállalkozásoknak kínál támogatási lehetőséget eszközbeszerzéseik finanszírozásához március 1-je óta. A kiíráson 1-10 millió forintra lehet pályázni egyszerűsített, normatív eljárás keretében. A szükséges önerő mértéke Pest megyében 70 százalék, Budapesten 75 százalék.
Az enyhített feltételek ellenére is sok kis- és középvállalkozás lép vissza az uniós pályázatok benyújtásától mert nem tudják vállalni az egyik legfontosabb szerződési feltétel teljesítését vagyis a 2007-es kiírásokban már kötelezően elérendő árbevétel növekményt.
Új kormányrendelet született az üzletek működéséről, mely július 13-tól váltja az 1997 óta érvényben lévő előírásokat.
Két amerikai üzletember az igazán egyszerű, triviális domain-nevek megvásárlásának ötletével csinálta meg szerencséjét. A recept szimplán ennyi: végy egy viszonylag olcsó domain-nevet, majd add el drágán - ez persze nem működik beavatkozás nélkül.
Ezzel az ismert Ogilvy idézettel indult a TV2 mai Sajtóklubja, melynek fő témája a termékelhelyezés szabályozása, ennek változása és az ebből eredő hatások voltak. A kérdés a digitális televíziózás elterjedtével felettébb aktuálissá válik, a nézők ugyanis az új technológia segítségével kikerülhetik a hagyományos reklámokat, a műsorokban elhelyezett termékekkel azonban kénytelenek lesznek szembesülni, amennyiben erre a jogszabály lehetőséget ad.
Joggal számíthat-e a piac az EU pályázatok feltételeinek enyhülésére, változhatnak-e a kiírások által támasztott követelmények a későbbi pályázatok esetében? A korábbi időszak - kevésbé szigorú feltételei közepette- megpályázott, elnyert és folyósított gazdaságfejlesztési pályázatainak sorsát górcső alá véve a Start Tőkegarancia Zrt. megvizsgálta, hogy a 2001 óta lebonyolított gazdaságfejlesztési programok esetében milyen gyakorisággal került sor a nem teljesítés miatt a támogatások visszakövetelésére. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól származó adatok alapján elemezhetőek az eddigi tapasztalatok, hogy a támogatási szerződések 'nemteljesítése' miatt a támogatások mekkora részét követelték vissza, milyen lehívási arányok alakultak ki.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) társadalmi egyeztetésre bocsátott húsz, júliusban induló pályázati konstrukciót, az ügynökség a pályázatok összefoglalóit honlapján is közzé tette. A július közepén meghirdetésre kerülő pályázatok a gazdaságfejlesztést és a területi kiegyenlítődést szolgálják.
Mi kell egy sikeres vállalkozáshoz? Az egyszerű kérdésre több tíz oldalon keresztül fejtegethetnénk a választ, amely rengeteg tényező függvénye, és amelyben a szakmai felkészültségen és a kockázatvállalási hajlamon kívül jelentős szerepet játszik a szerencse is.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a Széchényi kártya további sorsa a politikusok kezében fekszik, az elnök a konstrukcióval a beruházásokat is támogatná.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a mai napon társadalmi egyeztetésre bocsát 20, júliusban induló pályázati konstrukciót. Az uniós források felhasználását koordináló ügynökség elsősorban olyan szervezetek és intézmények véleményére számít, amelyek hitelesen képviselik az adott szakterületet, társadalmi csoportot, vagy területi egységet. Az Ügynökség a pályázatok összefoglalóit honlapján is közzé teszi minden érdeklődő számára. Az ott megadott címen bárki javaslattal élhet, vagy véleményt mondhat. A július közepén meghirdetésre kerülő pályázatok a gazdaságfejlesztést és a területi kiegyenlítődést hivatottak szolgálni.
Korábban is hangsúlyoztuk már, hogy a jelenleg hatályos csődtörvény nem éppen megfelelő, ez a megállapítás pedig most a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének tegnapi közgyűlésén is elhangzott, ők azonban úgy tűnik, hogy tesznek is az ügy érdekében.
