Rendkívüli bejelentés a NAV-tól: 270 ezer magyart érint a szigorítás, pár nap és élesedik

Szeptember 1-jétől a kézzel, illetve számítógéppel kiállított nyugtákról is adatot kell küldeni a NAV-nak. Az adatszolgáltatást a nyugta kiállítását követő három naptári napon belül kell teljesíteni, napi összesítésben, az alkalmazott adómértékek szerinti bontásban. Az új szabályok megszegése miatt azonban az év végéig türelmi időszakot biztosítanak, december 31-ig a NAV még nem bírságol az új kötelezettség hibás vagy elmulasztott teljesítése miatt - írja a G7. 

A változás azért jelentős, mert olyan vállalkozások bevételei is bekerülhetnek a NAV látókörébe, amelyek korábban nem használtak online pénztárgépet. Ide tartozhatnak például fodrászok, autószerelők, őstermelők, egyéni vállalkozók és egyes kisadózók.

A NAV szerint a változás mintegy 270 ezer vállalkozást érinthet. A hatóság ezzel gyakorlatilag valamennyi értékesítési forma esetében több információhoz juthat a vállalkozások bevételeiről. Az e-pénztárgépet használó vállalkozások esetében az adatok automatikusan, gyakorlatilag valós időben eljuthatnak a NAV rendszerébe. A kézi vagy számítógéppel előállított, nem online pénztárgépes nyugtáknál külön adatszolgáltatási folyamatra lesz szükség.

Ez a NAV ellenőrzéseit is hatékonyabbá teheti. A hatóság ugyanis nemcsak egy későbbi ellenőrzés során találkozhat egy vállalkozás bevételeivel, hanem az értékesítési adatokból folyamatosabb képet kaphat a forgalom alakulásáról.

Az áfacsalások visszaszorítása a fő cél

A változás mögött elsősorban a gazdaság fehérítésének szándéka áll. Ha a NAV több vállalkozás tényleges bevételeiről kap adatot, könnyebben összevetheti a nyugtákból származó információkat a bevallásokkal és más rendelkezésére álló adatokkal.

Ez különösen az áfa szempontjából fontos. A magyar állam számára az áfa az egyik legfontosabb adóbevételi forrás, ezért az eltitkolt forgalom visszaszorítása közvetlenül növelheti a költségvetési bevételeket.

A folyamatnak Magyarországon már van előzménye. Az online pénztárgépek bevezetése 2014-ben jelentős változást hozott az adóhatóság ellenőrzési lehetőségeiben. Később az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, az EKÁER, valamint az e-útdíj is hozzájárult ahhoz, hogy az állam egyre több gazdasági tranzakcióról rendelkezzen elektronikus adattal.

Több százmilliárdot hozott már a gazdaság fehéredése

A korábbi intézkedések hatása az áfabevételekben is megjelent. A G7 számítása szerint 2018-ban már mintegy 500 milliárd forintos többletbevételt jelentett a gazdaság fehéredése ahhoz képest, mintha a 2010-es, 22 százalékos áfarés maradt volna fenn.

Az áfarés azt mutatja meg, mekkora különbség van az elméletileg beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa között. A 2010-es évek elején Magyarországon még 20 százalék felett volt ez az arány, a 2020-as évekre azonban egy számjegyűre csökkent. Magyarország ezzel az uniós élmezőnybe került az áfabeszedés hatékonyságában. A mostani nyugtaadatszolgáltatás ennek a folyamatnak lehet a következő lépése.

Az államnak most különösen fontos lehet minden plusz adóbevétel

A változás időzítése azért is érdekes, mert az állami bevételek szerkezetében több olyan intézkedés is megjelent, amely csökkentheti egyes termékek áfabevételeit. A vényköteles gyógyszerek áfakulcsa nulla százalékra csökken, a tűzifa áfája 5 százalékos lesz, és az új kormány további élelmiszeripari áfacsökkentéseket is kilátásba helyezett.

A NAV számára ezért különösen értékes lehet minden olyan eszköz, amely az eltitkolt forgalom visszaszorításával növelheti a ténylegesen beszedett adót. A szeptemberi változás így túlmutat a nyugtaadás technikai szabályain. A NAV egy újabb, korábban kevésbé látható vállalkozói kör bevételeiről kaphat rendszeres információt, ami az ellenőrzések célzottabbá és hatékonyabbá tételét is lehetővé teheti.