Kozma Andrea, Balogh Petya, Kövesdi Gábor, és Györkő Zoltán.

Balogh Petya: hiba minden vállalkozni vágyót azonnal nyakon önteni közpénzzel

2023. szeptember 19. 05:54

A startup-halálozás első számú oka, hogy a startup olyan terméket épít, amit nem lehet eladni. Na, de mi az, ami sikerre van ítélve, és mennyiben támogatja ezen induló vállalkozásokat a hazai startup-ökoszisztéma? Erről beszélgettünk dr. Kozma Andreával (STRT alapító, CPO); Balogh Péterrel (STRT alapító, vezérigazgató, angyalbefektető, 2019 óta a Cápák között televíziós műsor szereplője); Györkő Zoltánnal (angyalbefektető, a Startup Hungary elnöke); és Kövesdi Gáborral (a Brancsközösség.hu Zrt. alapítója, az igazgatóság elnöke).

Pénzcentrum: Nemrég indult el az RTL-en a Cápák között új évada, így nyitó kérdésként Petyához fordulnék: Ha a befektetéseket és a vállalkozókat is nézzük, akkor miben különbözik egy show-műsor a való életben, pusztán piaci alapon működő startup ökoszisztémához képest?

Balogh Péter: Meglepő módon egészen hasonlít a Cápák között műsor és egy valóságos első találkozó egy befektető és vállalkozó között. Bár a nézők csak egy vágott, az izgalmas részeket tartalmazó verziót látnak, a felvétel alatt mi néha akár két órán át beszélünk a vállalkozókkal, és tényleg akkor látjuk őket először. Ami persze különbség, hogy általában egy első találkozón nem szoktuk eldönteni, hogy beszállunk, eddig csak pár hét alatt és pár megbeszélés után jutunk el. Ami viszont nagyon egyezik, hogy ugyanazokkal lehet kiakasztani egy Cápát, mint egy Angyalt. Ha mellébeszélünk, ha nem vagyunk felkészültek, ha nem értjük a piacunkat, ha értelmezhetetlen a cégértékelésünk vagy éppen ha nincs kijelölt célunk, hogy hova akarunk eljutni.

Pénzcentrum: Egymást érik a különböző inkubátorprogramok Magyarországon: az állam által gründolt szereplőktől, a nagyobb piaci versenyzőkön át (pl. bankok), az oktatási intézményekig rendkívül széles a paletta. Mi alapján érdemes programot választania egy startupnak? Egy rosszul megválasztott program lehet akár a bukás záloga is?

Kozma Andrea: Az inkubátor programba való jelentkezés előtt mindenkinek érdemes végiggondolnia, hogy miért jelentkezik és mit vár a programtól. Fizikai infrastrukturát, megerősítést, arról hogy érdemes-e foglalkozni a projekttel, közösséget, tanulást, mentorokhoz való hozzáférést, egy konkrét intézményhez (említetted a bankokat) való kapcsolódást vagy mást. Bukás záloga biztos nem lehet egy rosszul választott programban való részvétel, az azonban kiderülhet, hogy az alapítók olyan projekten dolgoznak aminek nincs piaca. Ebben az esetben az ő idejüket, forrásaikat “spórolja meg” a program azzal, hogy mielőbb szembesülnek az alapítókat azzal, hogy nem érdemes foglalkozni a projekttel, és kezdjenek egy új projektbe.

Balogh Péter: Szerintem az egy szuper fejlődés, hogy bár idén szinte teljesen felszáradtak a korai fázisú startupoknak szánt befektetői források, azért továbbra is indulnak inkubátorprogramok. Azt gondolom, hogy minden új ilyen program növeli a versenyt, szélesíti a kínálatot és növeli azoknak a csapatoknak a számát, akik segítséget kapnak az induláshoz. Ami talán különleges a mi most indult programunk kapcsán, hogy pusztán piaci alapon, nem egy nagyvállalat CSR programja keretében és nem is állami pénzből indítunk most egyet. Ez azért fontos, mert meg akarjuk mutatni, hogy üzleti alapon is lehet, és ha ez sikerül, akkor az a teljes startup ökoszisztéma érettségének lesz egy újabb bizonyítéka.

Azt nem hiszem, hogy egy rosszul választott program kinyír egy jó csapatot - hiszen az egyik legfőbb ismertetőjele egy életképes cégnek az, hogy tud reagálni a számára kedvezőtlen vagy felesleges helyzetekre. Ugyanakkor azért az sem mindegy, hogy kitől tanulunk, kivel dolgozunk, mert ha a kudarcot nem is ez okozza, a sikerben segíthet egy jól választott inkubátor.

Györkő Zoltán: Az inkubátor program kiválasztása pont olyan mint befektetőt választani. Mit építünk? Kell ahhoz egyáltalán inkubátor? Mit ad az nekünk? Mi az adott inkubátor stratégiája? Mit kér? Mit ígér? Mik a referenciái? Kikkel fogok együtt dolgozni?  Rosszul választott inkubátor (ahogy a befektető) ritkán lehet a bukás záloga, de lehet holt teher, vagy akár akadályozó tényező a jövőre nézve.  

Kövesdi Gábor: Az inkubátoroknál nagyon fontos, hogy meglegyen a piaci alapú működés szelekciója, és azok maradjanak fenn, akik értéket teremtenek. Ezt alapul véve azt gondolom, hogy mindig van értelme újabb inkubátorok indulásának, hiszen a tyúk vagy a tojás esetét valamelyik félnek el kell kezdenie megoldani. Egy startup szempontjából a választásnál alapvető fontosságú az inkubátor működésén belül az iparág, a követelmények, a lehetőségek amiket kínál - kapcsolatokban és tőkében egyaránt. Ezek mellé fontos megnézni az adott inkubátor portfolióját - hogy milyen csapatok kerültek ki és milyen sikereket értek el. Ezzel egyenértékűen kiemelendő az adott szemeszteren belüli többi csapat összetétele, hiszen az ottani közösségben kialakuló üzleti és baráti kapcsolatok későbbiekben hasznosak lehetnek. Egy rosszul választott inkubátor akár egy startup bukását is jelentheti és nagyban tudja hátráltatni a fejlődésben.

Pénzcentrum: Hogyan látjátok a hazai inkubátor kínálatot? Elégséges a lehetőségek száma, vagy vannak még rések a rendszeren, például a bevonható tőke nagyságát tekintve? Nemzetközi viszonylatban jól állunk, például a GDP-hez viszonyítva megfelelő a inkubátor-piac mérete?

Kozma Andrea: Nem tudok olyan irányszámról, ami GDP arányában méri egy ország inkubátorainak a számát és ebből vonna le következtetéseket. Európában a legnagyobb számú inkubátor Franciaországban (284), Angliában (274), Németországban (247), Spanyolország (215) található. Ezek egyébként a legerősebb startup ökoszisztémával rendelkező országok is. Azt azonban fontos érteni, hogy az inkubátor vagy accelerator megnevezés nagyon sokféle, különböző típusú szervezetet takar. Az inkubátorokra vonatkozó akadémiai kutatás például 15 éve nem bírja definiálni sem az inkubátor sem az accelerator fogalmát, ami a programok tudományos elemzésének egy komoly akadálya. Mielott valaki jelentkezik egy inkubátor programba, értenie kell, hogy egy adott szervezet milyen céllal mukodteti a programot. Egyetemek tipikusan interdiszciplináris és innovációs platformnak tekintik, ahol projekt alapú tanulás van az előtérben szemben a hagyományos, osztálytermi oktatással. Egyfajta oktatásfejlesztési, kísérleti szerepe is van, valamint az oktatásnak a munkaerőpiachoz és az innovációhoz való kapcsolódásának erősödését remélik segíteni ezekkel a programokkal.

Nagyvállalatok általában a saját innovációs képességüket szeretnék fejleszteni vagy brand építési és HR-es motivációk mozgatják az inkubációs programok létrehozását, és többnyire elég rövid életűek szoktak lenni ezek a probálkozások. Az állami szférában gazdaságfejlesztési, innovációs szakpolitikai elvárások miatt indulnak ilyen programok. Egy fejlett gazdaságban a gazdaság munkahely teremtő képességét alapvetoen a kis- és középvállalatok határozzák meg. A munkahely teremtés fontos mozgatóereje az állami inkubátor kezdeményezéseknek.

Az EU-ban az egyik fő stratégiai cél Európa innovációs képességének a növelése, és ennek egyik eszköze az inkubátor programok finanszírozása. Ezen programok hatékonysága egyébként elmarad a várakozásoktól, sok vita van arról, hogy ennek mi az oka és hogyan lehetne jobban csinálni. Az EU-ban az innováció támogatás kivételt képez az egyébként tiltott “state subsidy” alól, így történhetett Magyarországon, hogy innováció támogatás címén kerültek jelentős pénzek kiosztásra kezdő vállalkozásoknak. 2022-ig a Hiventures az EU 4-ik legnagyobb pre-seed alapja volt. Rengeteg pénzt osztottak ki, és amikor a pénzek elfogytak a nemzeti innovációs szakpolitika magukra hagyta a már megfinanszírozott cégeket. Az is Hungarikum, hogy Magyarországon inkubációs programnak neveztek több olyan állami pénzosztást, ahol valójában szatelit befektetési alapok jöttek létre, amelyekhez nem kapcsolódott vállalkozásfejlesztési (inkubációs) oktatási program. Mi a STRT-ban kifejezetten kerültük azt, hogy inkubátornak vagy accelerátornak nevezzük magunkat ezért lett a program neve Launchpad. Mi befektetők vagyunk, olyan startupokat keresünk akikbe a program végén befektethetünk. Amelyikbe befektetünk, azt gondozzuk és a sikerig szeretnénk vinni őket.

dr. Kozma Andrea, a CEU InnovationsLab igazgatója (Fotó Stiller Ákos)
dr. Kozma Andrea (Fotó Stiller Ákos)

Balogh Péter: Szerintem a hazai startupok legnagyobb versenyhátránya a tudáshiány. Egyszerűen nagyon kevés olyan vállalkozó van az országban, aki már épített nemzetközileg sikeres startupot, esetleg el is adta, és most a tudása hozzáférhető az újonnan indulók számára. Persze a pénz is kevés, de ez a tudáshiány az igazán fájdalmas. Több inkubátorprogramra, több tudásmegosztásra, több szakirodalomra, több rendezvényre, több angyalbefektetőre és több sikeres exitre lesz szükség, mielőtt ez javulni fog.

Györkő Zoltán: A magyar startup világ egy exponenciálisan növekvő görbe kezdeti, egyelőre igen lapos (alacsony meredekségű) szakaszán van. Őszinte leszek, nincs statisztikai adatom az inkubátor piacról (nem is tudom van-e egyáltalán valakinek) hisz még a startupok számáról és állapotáról sincsenek megbízható adataink, így nehéz tényszerűen összehasonlítást végezni hozzánk hasonló országokkal. 

Kövesdi Gábor: Magyarországon ha jól tudom ilyen összefüggésben nem készült adattábla, legalábbis sajnos hozzám nem jutott el. A jóból sosem elég, legyen szó startupról, angyalbefektetőről, inkubátorról. Most is hangsúlyoznám azt, hogy az egészséges piaci működésen alapuló szelekció elengedhetetlen része annak, hogy ökoszisztéma szinten tudjunk növekedni az inkubátorok működésével támogatva. Itthon nincs elegendő jó inkubátor, sokat kell benne fejlődnünk. Kiemelném, hogy a startup életútjával párhuzamosan szükséges lenne több fázisban lévő inkubátorra, ahol különböző szakaszú, iparágú és méretű startupokat tudnak befogadni. 

Pénzcentrum: Mi az, ami jól működik a magyarországi és a régiós startup ökoszisztémában és minek kell változnia ahhoz, hogy szintet tudjon lépni?

Kozma Andrea: A magyar startup ökoszisztéma nagy változáson megy keresztül. Az eddig túlnyomóan EU-s pénzekből finanszírozott pre-seed alapok a piaci alapon működő befektetőket egy bő évtizedig háttérbe szorították. Most látszik egy aktivizálódás az angyal befektetők, a kockázati alapok részéről, még nagyon az elején vagyunk egy most formálódó új rendszernek. Egy másik fontos aspektus, hogy a nemzetközi cégek magyarországi leányvállalatainak többnyire nincs benne a mandátumában az innováció, ez tipikusan a vállalati központ stratégiai feladata. Ezért ezek a vállalatok nem tudnak az innovációban jelentősen részt venni. Meg kell találni azokat a szereplőket, akiknek érdeke az innováció és az új vállalkozások sikere, és ezeknek a szereplőknek közösen, egymást kiegészítve kell dolgoznia azon, hogy olyan magyar sikerek szülessenek, amik inspirálni tudnak nagyszámú újabb sikereket.

Györkő Zoltán: Mindennek kell változnia. Vannak erősebb és gyengébb elemek, de semmi sincs “készen”. A startup ökoszisztéma fejlesztése egy teljes értéklánc fejlesztését jelenti. Olyan mint amikor egy versenyautót tuningolnak. A nagyobb turbóhoz, nagyobb légszűrő, kipufogó is kell és ha azt akarjuk, hogy az erő az útra is lemenjen, a gumikat is cserélni kell. Mi a Startup Hungary-nél évente végzünk startup felmérést, azaz megkérdezzük az alapítókat, nekik mi fontos. Min kell változtatnunk, hol kell bevatkoznunk, hogy az ő előrehaladásuk gyorsabb legyen. 

Kövesdi Gábor: A magyar startup ökoszisztémában ami most jó és kiemelendő, hogy nagyon sok szereplő egyszerre egy időben szeretne elérni változásokat, közös a cél és tanultunk a múlt hibáiból - ugyanúgy mint egy startup életútjánál, az igazi áttöréshez elengedhetetlen a megfelelő időzítés és mérhetetlen tenni-akarás.

Amiben mindenképpen változni kell, hogy nyitottabban kell hozzáállni az ökoszisztémán belüli többi szereplőhöz, hogy valós üzleti együttműködések induljanak el. 

Pénzcentrum: Magyarországon számos állami program indult az elmúlt években, melyek inkubátorprogramok létrehozását támogatták. Mit gondoltok, az állami szerepvállalás jó hatással van a startup ökoszisztémára, vagy torzítja a versenyt?

Kozma Andrea: Az állam a világon mindenhol jelentős szerepet vállal az innovációban és az új vállalkozások ösztönzésében. Azonban nem mindegy, hogy hogyan teszi. A célokat kell kitűzni és a megvalósítást azokra bízni akik alkalmasak ezen célok megvalósítására. Franciaországban például létezik egy startup tech vizum, ami segíti, az innovatív vállalkozások Franciaországban való letelepedését és működését. Számtalan jogi, adó szabályozás is könnyíti a korai fázisú startupokat. Magyarország jelenlegi cégjogi és adójogi szabályozása kifejezetten megnehezíti a startupok működését és finanszírozását. A nemrégiben elfogadott convertible loan integrálása a magyar jogszabályokba egy sokéves össz-ökoszisztéma erőfeszítés eredménye, de szükség lenne új cégjogi formára és sok minden másra is.

Györkő Zoltán: Ez a “számos” és az “elmúlt években” definíciójától függ. Valóban indultak ilyen programok is, de az inkubátoroknál jelentősen több forrást kaptak a közvetlen állami kockázati tőke és private equity alapok.  Az állami VC-k szerepvállalását, már sokszor, sok helyen taglaltuk. Egyik oldalról a nagyon korai fázisú projektek finanszírozásánál valóban pótoltak egy hiányt, amire a magánbefektetőknek még nem volt (és most sincs) ereje, a másik oldalról, az állami forrás mértékével és az ahhoz kapcsolódó nem standard elvárás és riporting rendszerrel jelentősen torzították a piacot. Persze mint minden befektető eredményét, ezt is majd az alapok zárása után lehet elemezni.

Györkő Zoltán, angyalbefektető, a BalaBit alapítója (Fotó: Stiller Ákos)
Györkő Zoltán (Fotó: Stiller Ákos)

Kövesdi Gábor: A startuposdi egy erősen erőforrás igényes iparág - edukáció kell hozzá, innováció, kultúraváltás és nem utolsó sorban anyagi források. Ezeket figyelembe véve nemzetközi példákon keresztül is látjuk, hogy az állami szerepvállalás elengedhetetlen és szükséges, nagyban tudja segíteni és gyorsítani a folyamatokat. Azonban legalább ennyire fontos, hogy ne maga az állam hozzon döntéseket és monitorozza a piacot, hanem megfelelően kiválasztott, teljesítményalapon mért piaci szereplőket szükséges megbízni, ahogy az minden egészséges ökoszisztémában látható. 

Pénzcentrum: Gyakorta aggályként merül fel, hogy megkérdőjelezhető hatékonyság mellett elképesztő mennyiségű pénzt égetnek el a különböző inkubátorokban a startup vállalkozók. Van arra számszerűsített adat, hogy milyen a különböző programokban résztvevő startupok sikerrátája?

Kozma Andrea: A startupok sok pénzt égettek el Magyarországon (és máshol is) inkubátoron belül és kívül. A startupok 95%-a elhullik az első évben, inkubátorban vagy inkubátoron kivül. A kutatók nagyon régóta próbálkoznak módszert találni arra, hogy az inkubátorok siker rátáját megmérjék. Ez azért nagyon nehéz mert az inkubációban részt nem vevő startupokra nincs adatbázis. Ilyen szempontból az inkubátorok egyik fontos funkciója, hogy láthatóvá teszik a startupokat. 2022-ben egy olyan 15 éves gazdasági ciklus zárult le, amikor elképesztő mennyiségű pénz volt a piacon, könnyen lehetett pénzhez jutni, a startup értékelések rekordokat döngettek. Most egy olyan időszak jön, amikor a “bootstrapping” (az alapítók saját forrásaiból történő finanszírozás) fontosabb szerephez fog jutni. Szerintem ez egy egészségesebb gondolkodás módhoz és egészségesebb ökoszisztémához fog vezetni. A startup nem attól startup, hogy kockázati tőke finanszírozást kap. Világviszonylatban a korai fázisú vállalkozásoknak kevesebb mint 5%-a kap kockázati tőke finanszírozást. Egy startup akkor lesz sikeres, ha van piaca és a terméket el lehet adni. A saját forrásból finanszírozott növekedés a legjobb az alapítóknak is, mivel a növekedéshez nem kell feladni a tulajdonosi részesedésből. A kockázati finanszírozás akkor indokolt, ha vannak olyan reálisan megvalósítható növekedési célok egy startup működésében, amire a bevétel nem elegendő. Ilyen lehet egy innováció bevezetése, új piacra lépés, méretnövekedés. 

Balogh Péter: A korai fázis nagyon kockázatos befektetői szempontból, ezért könnyen tűnik pénzégetőnek kívülről nézve. De a valóság az, hogy a legtöbb sikeres vállalkozó mögött van pár sikertelen próbálkozás, a tanulópénz. Olyan nincs, hogy minden vállalkozó elsőre sikeres lesz, és bizony a buktákat közösen meg kell fizessük, ha a sikerekre vágyunk. Persze ez nem azt jelenti, hogy minden vállalkozni vágyót azonnal nyakon kell önteni közpénzzel, hiszen a túl sok induló tőke legalább annyira félrevihet, mint a túl kevés. Ezért fontosak a tudásalapú inkubátorprogramok, mert még azelőtt adnak egy gondolkodásmódot, hozzáállást, hogy az igazi befektetői pénzt megkapná a cég, így megspórolva a drágább buktákat.

Györkő Zoltán: Az elmúlt időszak “pénzbősége” és a VC-k kihelyezési kényszere jelentősen megemelte az ún “megélhetési startupperek” számát. Ők azok akiknek az elsődleges célja nem egy termék/cég létrehozása volt, hanem a tőke elköltése. Ez természetes velejárója minden minden “ingyenpénz” rendszernek, lásd EU-s K+F pályázatok valós megtérülési arányai. Komoly gond az is, hogy az ökoszisztéma szereplői sem rendelkeznek egységes startup definícióval. Mi a startup, mi a frissen induló kisvállalkozás, digitális kkv stb. Ha a Startup Hungary definícióját vesszük figyelembe (amely a legszigorúbb, legambíciózusabb), akkor a startup egy globális piacon exponenciális növekedésre képes, technológia alapú fiatal vállalkozás.

Egy ilyen vállalat felépítéséhez, globális domináns piaci szereplővé válásához rengeteg tőke kell. Van rá péda, hogy valaki kevés pénzből, vagy kezdetektől profitábilisan lett globális nagyvállalat, de ez az extrém kivétel. 

Kövesdi Gábor: Átlagosan 10-ből 1 startup éli túl az első pár évet és indulhat el a még nagyobb kihívások útján. Ez az iparág magas kockázatú, azonban mint minden más téren, magas megtérüléssel és pozitívumokkal is kecsegtet. Ha mindenki csak a ma és a tegnap problémáival foglalkozna, a világ nem haladna előre és nem érnénk el áttöréseket. A holnappal foglalkozni költséges és első ránézésre nem éri meg. A startupokkal nem 1-2 éves megtérülési stratégiában kell gondolkozni, hanem állami és régiós szinten inkább 10-20-30 évvel szükséges számolni. Természetesen az odáig vezető úton is rengeteg hasznot termel mind gazdaságilag, mind társadalmilag. A megfelelően és jól működő inkubátorok abban tudnak segíteni, hogy a sikeres startupok arányát növeljék és egy jobban képzett következő generációt neveljenek ki.

Pénzcentrum: Sokan döntenek úgy, hogy nem egy hazai programot választanak, hanem inkább egy nemzetközi inkubátor-, akcelerátor lehetőséget favorizálnak. Mit gondoltok, milyen pro és kontra érvek vannak e tekintetben?

Kozma Andrea: Mint már korábban említettem, a kérdés az, hogy miért megy egy alapító inkubátorba és mit vár a programtól. Ha meggyőződése, - és bizonyítéka is van rá - hogy a termékének az elsődleges piaca az USA, akkor mindenképp érdemes megfontolnia egy USA-beli inkubációs programot. Egy ott töltött 3 hónap segít választ adni arra, hogy mennyibe kerül a céget az USA-ban sales-ben, működési költségben elindítani, van-e a csapatban kapacitás ezt a piacot meghódítani - tudásban, piacismeretben - és ha nincs, mennyibe kerül ezt a kapacitást megvenni. Össze tudja-e szedni ezt a finanszírozást az USA-ban és mennyit kell feladnia a cégéből kapacitás építésre. Egyértelmű exit stratégiában kell gondolkozni és folyamatosan számolni kell. A nagy, sikeres exiteknél az esetek jó részében a pénzügyi siker a növekedést finanszírozó A, B, C körös befektetőknél jelentkezik, az alapítóknak gyakran igen kevés marad. Ezt a matematikát - és a jogi kereteket - érteni kell, amikor az USA-ban fundrais-el egy startup. Nagyon olcsó és gyors Delaware-ben céget alapítani. De minden más, a cégalapitást követően olyan ügyvédi, könyvelői és egyéb óradíjba kerül, ami a fundraisel-t összeg jelentős részét megeszi.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Balogh Péter: Én drukkolok mindenkinek, aki egy amerikai inkubátorba jelentkezik és remélem, hogy minél többen bekerülnek ezekbe a programokba, hiszen nagyon sok hasznos tudást kapnak onnan, ami utána rajtuk keresztül beépül a hazai fejekbe is. De a statisztikák azt mutatják, hogy ennek nagyon kicsi az esélye, mert a nagy nemzetközi programok nagyon válogatósak. Pár évente egy magyar cég bejut a Y-Combinator programjába, ez legutóbb a Tailfin-nek sikerült, ahová mi is befektettünk.

De ez kevés lesz egy ökoszisztémának, kell legyenek színvonalas hazai programok is, hogy minél több csapathoz eljusson a tudás.

Györkő Zoltán: Ha valaki bejut egy nemzetközi, jónevű inkubátorba, ott olyan tudást, kapcsolatokat, tanácsadókat, tőkét kaphat, amire itthon esélye sincs. Jó lenne, ha nem csak néhány évente egy-egy startupnak sikerülne ez, és meggyőződésem, hogy azért van ilyen kevés, mert kevesen mernek jelentkezni. Nyilván csak olyan termékkel lehet bejutni, aminek lenne piaca az USA-ban is és globálisan is.

Kövesdi Gábor: Első lépésként mindenképp azt kell megnézni, hogy melyik piacon és iparágban szeretne terjeszkedni és növekedni az induló startup és ez alapján eldönteni, hogy hova jelentkezik. Természetesen egy USA-ban vagy Angliában lévő (pl. Entrepreuners First) program sokkal ‘életszagúbb’, jobban pörög a gazdaság, nagyobb tapasztalat van, több befektetőt és sokkal nagyobb kapcsolati tőkét lehet építeni. Érdemes akár több kontinensen több programot is végigcsinálni, főleg, ha CEE régióban szeretne az adott cég tőkét bevonni az inkubáció után. Egy Y Combinatorból, Techstars-ból vagy bármely más hasonló nemzetközi inkubátort elvégző startupnak sokkal nagyobb életbenmaradási és tőkebevonási esélyei vannak, mert fémjelezve vannak és hitelesebbek a piacon a befektetők körében.

Pénzcentrum: Mit tud ajánlani egy helyi inkubátor a nagy globális versenyben? Miért fontos a validálás?

Kozma Andrea: A startup ökoszisztémák mindig lokálisak. Egy város, egy ország azon a kapacitásainak az összessége, amikre egy startup építése során szükség van. A startupoknak nagyon szűkösek a forrásaik, könnyebb elindulni egy olyan közegben ahol a három F karnyújtásnyira van. A helyi inkubátoroknak képesnek kell lenniük a helyi ökoszisztéma erőforrásait egy platformra hozni és a startupok fejlődésének szolgálatába állítani. De nagyon sok múlik az alapítókon is. Én 8 éve foglalkozom inkubációval és nagyon sokféle alapítót láttam inkubációs programban. Láttam olyat, aki a végletekig kifacsar minden lehetőséget a programból, folyamatos a diskurzus és a fejlődés, mások ímmel-ámmal bejárnak, részt vesznek testben, de lélekben máshol vannak és igazából nem tanulnak semmit. Egy inkubációs programból annyit lehet kivenni amennyit a résztvevő beletesz.  Ha használja a mentorokat, ha van füle arra amit hall, ha le tudja küzdeni az alapitó legnagyobb mumusát, a “confirmation bias”t ,-  azaz aki csak a pozitív visszajelzést hallja meg a negatívat ignorálja - és van bátorsága alakítani, újraírni a projektet, az biztosan úgy fogja érezni, hogy értelme volt a programban részt venni.

A validálás arról szól, hogy el tudom-e adni a terméket. A startup-halálozás első számú oka, hogy a startup olyan terméket épít, amit nem lehet eladni. Egy inkubátor programban el kell dőlnie annak, hogy értelmes-e egy terméken dolgozni.

Balogh Péter: Hiába vannak szuper könyvek, videók, cikkek és online szakirodalom arról, hogy hogyan kell amerikában sikeres startupot építeni, ezek fele színarany, a másik fele pedig teljes képzavar Magyarországról indulva. Más a piac, más a finanszírozás, más a jogi környezet, a kollégák mentalitása, az adózás, stb. Azaz szükség van a nemzetközi tudás és a régiós, és lokális tudás egyfajta egyvelegére ahhoz, hogy sikeres céget építsünk.

Kövesdi Gábor: Egy inkubátornak nem csak általános tudásátadás a feladata, hanem a lokális és régiós kihívásokra reagálva kell felkészíteni a hozzájuk érkező cégeket. Nagyon korai fázisban, validálás szakaszban érdemes helyben indulni, mert azt a kultúrát ismerik az alapítók és jobban rezonálnak a jövőbeli felhasználók és vevők panaszaival és problémáival. Így sokkal jobban fel tudnak készülni a piacra lépéshez és az MVP elkészítéséhez helyi inkubálás segítségével és konkrét projektet tudnak kidolgozni a program végére, amivel lehet is indulni világot hódítani.

Kövesdi Gábor, a Brancsközösség.hu Zrt. alapítója, az igazgatóság elnöke (Fotó: Stiller Ákos)
Kövesdi Gábor (Fotó: Stiller Ákos)

Pénzcentrum: Az inkubátorház kifejezés nem véletlen, korábban inkább a kedvezményesen elérhető irodahelyiség volt ezek lényege, azonban az elmúlt időszakban már sokkal inkább dominál a szakmai segítség, a jogi, marketing- vagy üzleti tanácsadás – vagyis egyre közelebb kerül a határozott időre szóló akcelerátor programokhoz. Mit láttok, mire van leginkább szüksége jelenleg az induló vállalkozásoknak? Itt is a pénz (tőkebevonás) beszél?

Kozma Andrea: Már beszéltem az inkubáció-accelerator definíciós káoszról, és igen történelmileg az inkubátor egy ingatlanhasznosítási modell volt. A mai programokban semmiképpen sem a  fizikai infrastruktúra az ami elválasztja az inkubátort az accelerator-tól. Szerintem a startup programokban a közösség az egyik legnagyobb érték, és ebben a fizikai infrastruktúra sokat segít. Ha egy térben dolgozunk, ha rendszeresen találkozunk, több az interakció, több a tanulás és a megakadások alkalmával erősebb a közösség adta támogatás.Minden csapat más problémával küzd, ezért egy inkubációs program soha nem lehet “bevezetés a vállalkozástanba” tanfolyam. A Launchpadben validálunk, MVP-t építünk és üzleti modellt keresünk, startup sales-el  foglalkozunk. Ezt azonban heti 1 alkalommal tesszük, a standup foglalkozások között mindenki a saját projektjén dolgozik és egyénileg nyúlunk bele a problémákba. Az MVP építésnél kifejezetten az olcsó megoldásokra fókuszálunk, egy terméket le kell tudni validálni befektetés nélkül, és nem fejlesztünk szoftware-t le nem validált ötletre. A befektetés a program végén válhat realitássá.

Balogh Péter: Az induláshoz pénz is kell, de szerintem ezt többet használják a hazai csapatok kifogásnak, mint ahányszor tényleg ezen múlik az első pár lépés megtétele. Sokkal fontosabb az, hogy megfelelően priorizálva, tudással támogatva, felkészült segítséggel beletegye a csapat a munkát és módszeresen végigvigye az első pár hónap feladatait.

Kövesdi Gábor: Egyáltalán nem a tőke beszél ebben a szakaszban, nemzetközi jó példákat is figyelembe véve legfeljebb ‘pizza money’ tőkére van szüksége a korai fázisú csapatnak, hogy teljes mértékben a startupjuk építésére és fejlesztésére tudjanak koncentrálni a validálás és prototípus építése idején. A komolyan vehető inkubátorok elvárják, hogy a csapatból legalább az alapítók főállásként építsék a vállalkozásukat, azonban ezt kevesen tehetik meg, mert a megélhetés nem árt, ha finanszírozva van. Emellett a fizikai tér, irodahasználat elengedhetetlen és mindenképp szükséges. Nem csupán a közösség és kapcsolatok építése kapcsán, hanem egyféle motiváció is, a csapatok egymást tudják húzni - látják, hogy a másik mivel hogy halad és egymást is tudják tanítani, mert egy életszakaszban nagyon hasonló problémákkal szembesülnek. 

Pénzcentrum: Hogyan látjátok a magyarországi, és a közép-európai startup kínálatot? Van sok tehetség? Mik az esélyeik az innen induló startupoknak egy globális versenyben?

Kozma Andrea: Még mindig kevesen vannak a startupok és több a fóka mint a hal.  Inkubátor program nincs sok, de rengeteg startup tanácsadó cég vagy exisztenciális mentor van akik podcastokban, Linkedin posztban árulják magukat és a módszereiket.  Magyarországon nagyon alacsony a vállalkozó társadalmi megbecsülése, ez egyébként épp mostanában kezd változni: a legfrissebb GEM (Global Entrepreneurship Monitor) riportban - köszönet a BudapestLab kutató csapatának - már kis elmozdulás látszik. Az egyetemek oktatási rendszeréből hiányzik az interdiszciplináris curriculum, a fiatalok egyszerűen nem találkoznak a vállalkozással mint életpálya modellel. Alacsony a kockázatviselési hajlandóság is. Az 1936-os film címadó dala - “Havi 200 pengő fixszel, ma egy ember könnyen viccel” - még ma is jól szimbolizálja azt az életmodellt, ahol a havi fix fizetést igérő állások vonzóbb pályamodellt jelentenek sokak számára. A sikeres ökoszisztémákban a társadalom úgy tekint  startup vállalkozóra mint egy popsztárra vagy egy menő sportolóra. Az inkubátor programok sokat segíthetnek a vállalkozói életpálya népszerűsítésében is. Szerintem egy globális versenyben jó ötletnek, jó csapatnak van esélye. Ez tud jönni Magyarországról is. Mi ezeket szeretnénk megtalálni.

Balogh Péter: Ha kifelé hasonlítgatjuk az országot, akkor rosszul állunk. Ha önmagunkhoz mérjük, akkor haladunk előre. A tőlünk északra és nyugatra fekvő ökoszisztémák elhúztak, a tőlünk délre és keletre lévőkkel vagyunk egy csoportban. Pár évtizede az ország egyetlen startupja a Graphisoft volt. Aztán lett egy NNG, Prezi, Ustream, LogMeIn. Most pedig van kb két tucat izgalmas, jó cég, akikre érdemes figyelni. Azaz fejlődik a felhozatal, de még szerintem tudna tízszeresére is nőni.

Györkő Zoltán: Az innen induló startupoknak akkor van esélye a globálisi versenyben, ha kezdetektől globálisan gondolkodnak. Annak ellenére, hogy a “globális piac” fogalom egy lufi, hisz az sok kisebb-nagyobb lokális piacból épül fel, egy termék akkor lesz “világ-vezető” ha pont olyat tud, ami mindenhol kell. Ehhez pedig erőforrásokban, tőkében, csapatépítésben is globálisan kell gondolkodni.

Aki az “először leteszteljük Magyarországon-majd a környező országokban” stratégiát választja, egész biztos le fog maradni a bátrabb konkurenseihez képest. 

Kövesdi Gábor: Most abban az izgalmas és egyedülálló lehetőséggel állunk szemben, hogy a környező országokban elkezdtek gigaméretű ún. unikornis cégek kinőni. A szerencsénk az, hogy a nagyon nagy halak, befektetők, akcelerátor programok nem országokban gondolkodnak stratégiailag, hanem regionálisan. Egyre vonzóbb a CEE és V4 régió számukra és ezt a lehetőséget meg kell ragadnunk és kihozni belőle a legtöbbet, hogy nemzetközi sikersztorikat építsünk. Még hosszú az út, most is sok ígéretes cég indult el, arra kell koncentrálnunk, hogy ezek megismételhető és méretnövelhető történések legyenek.

Pénzcentrum: Hogyan tudnak a startup támogatásban olyan platform típusú szereplők, mint a Startup Hungary, a STRT és a Brancs együttműködni, hogy jelentős startup sikerek születhessenek?

Kozma Andrea: Most, amikor a piaci szereplőknek kicsit nagyobb tér jut az állami finanszírozás szintjének csökkenése miatt, a piaci szereplők együttműködésének megnő a szerepe. A STRT a Startup Hungary egyik alapítója és befektetők vagyunk a Brancs Közösségben. A Launchpad résztvevőit már az első nap elvittem a Startup Hungary First Monday rendezvényére, mert az egyik legfontosabb eleme a startup működésnek a network építés. A Startup Hungary ennek az egyik fontos platformja. A Brancs Közösség, mint közösségi platform a Launchpad programban résztvevő startupok termékeinek validálásában tud segiteni. Hálás vagyok Gábornak, hogy ebben partnerséget ajánlott és izgalommal várom a közös munkát.

Balogh Péter: Egyre több közösség épül, és ez jó. Közös célért küzdünk, és ha más-más oldalról is fogjuk meg, más eszközben gondolkodunk is, ugyanazt az eredményt akarjuk látni. És minél többet és jobban kooperálunk, annál nagyobb hatásunk lesz. Ez talán az egyik izgalmas fejleménye az utóbbi évtizednek, hogy már tudunk kooperációban gondolkodni, együttműködni. Ehhez ezeréves rossz magyar beidegződéseket kellett leküzdeni, mert az alap hozzáállásunk, ahogy a vicc is mondja: Magyarok vagyunk, tartsunk szét!

Balogh Péter, szoftverfejlesztő, üzletember, az NNG navigációsszoftver-gyártó cég alapítója, angyalbefektető, 2019 óta a Cápák között televíziós műsor szereplője (Fotó: Stiller Ákos)
Balogh Péter (Fotó: Stiller Ákos)

Györkő Zoltán: Beszéljünk rendszeresen, vitatkozzunk őszintén, értsük meg és fogadjuk el a másik céljait és érdekeit, osszuk meg az információinkat és lehetőleg ne építsünk párhuzamos rendszereket egy olyan kis pocsolyában ami Palo Alto-alsó méreteivel egyezik meg startupok számában és tőkében.   

Kövesdi Gábor: Lassan de biztosan kezdjük itthon is megérteni, hogy összetartás és egymás segítése nélkül ez nem fog menni - van egy 15-20 éves lemaradásunk ebben, de ahogy szokták mondani: jobb később, mint soha. Én nagyon örülök, hogy a magyar startup ökoszisztéma jelenében élhetek, sokkal pozitívabb és energikusabb a hozzáállása sok szereplőnek. Ahogy azt más kisebb lakosságszámú országban is láthatjuk (Észtország, Izrael), a tudásmegosztás, kapcsolati tőkemegosztás és egymás segítése nélkül nem fogunk messzire jutni. Érdemes előtérbe helyezni a közösséget, a közös jót és nem csak a saját tevékenységünkkel foglalkozni.

Remélem, hogy pár év múlva sok olyan vállalkozásról, projektről beszélgethetünk, ami a Brancson indult el, ott validálta az ötletét, ott szerezte az első néhány száz vásárlóját, miközben a STRT inkubációs programjában fejlesztette a termékét, csapatát és kapcsolatrendszerét, sőt kezdeti befektetést is kapott a STRT-tól és jó néhány HunBAN szereplőtől, majd a Startup Hungary kapcsolatrendszerének köszönhetően nemzetközi befektetőket szerzett és nemzetközi piacon tudott nagyon gyorsan növekedni és komoly sikereket elérni. És nem mellékesen ezek a vállalatok kicsit jobbá is teszik a világunkat.

Fotók: Stiller Ákos

NEKED AJÁNLJUK
Ezen a szőnyegen jógázva már semmi sem választ el a természettől (x)

Gombából és növényi szálakból fejlesztett újgenerációs jógamatracot egy fiatal magyar csapat.

Tücsökfehérjéből készít proteinszeletet a magyar orvostanhallgató, a Cápák között befektetője is beszállt az üzletbe (x)

Ennek nincs is tücsök íze, ez a leggyakoribb visszajelzés a többféle ízesítéssel gyártott, tücsökfehérjével dúsított proteinszelet, snack és shake kapcsán.

A legnagyobb hazai filmfesztiválon mutatkozik be a közösségi finanszírozásból megvalósult kisjátékfilm

A Magyar Mozgókép Fesztiválon találkozhat először a közönség Králl Kevin “Melange”című kisjátékfilmjével.

Üzleti ötletek tesztelése: ezt kell tenned, hogy befutó legyen a kampányod a közösségi piactéren

Magyarországon az üzleti ötletek mintegy 6 százaléka jut el abba a fázisba, hogy jutalomalapú közösségi finanszírozási kampány indulhat rájuk.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. július 13. szombat
Jenõ
28. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
A magyar Real Estate Agent találkozó a Kalmárok közreműködésével
Future of Finance 2024
Mi lesz a szerepe a pénzügyekben az AI-nak?
Sustainable World 2024
Zöld finanszírozási lehetőségek, befektetési döntések, ESG megfelelés
EZT OLVASTAD MÁR?
Itt a Pénzcentrum App!
Clickbait-mentes címek és egyéb extrák a Pénzcentrum mobilapplikációban!
Most nem
Letöltöm