Sokak fejében sztereotipikus kép és a magyar vállalkozókról: rózsaszín öltöny, lesötétített autó, állandóan a telefonján lóg és távolságtartó. De vajon tényleg ez a valóság?
A fővárosi startup ökoszisztéma teljes becsült értéke egy év alatt mintegy másfélszeresére, 200 milliárd forint fölé nőtt
"A startup egy olyan műfaj, ahol csak globálisan lehet gondolkodni. Nincs az az ötlet, ami exponenciális növekedést tudna csinálni csak az itthoni piacon..."
Lehet-e a társadalmi hasznosság lehet-e profitábilis, mennyire kell felhő-technológiát használni manapság egy induló tech-cégként,?
Nagyok a terveik.
Az európai uniós alapokból származó támogatásokból kockázati tőkebefektetésben részesülő céltársaságok már nem csak a befektetés 1 százalékát költhetik "rezsire".
Budapest is felkerült a Global Startup Ecosystem Report rangsorába.
A kultúra nehezen és lassan változik.
Az egészségügyben tapasztalható változások egyik fő katalizátora a mesterséges intelligencia lehet.
Magyarországon jelenleg még elég felemás a digitalizációnak a gazdaságra és a munkaerőpiacra gyakorolt hatása. Szakértők szerint Magyarországon még jó pár szolgáltatást nem lehet az interneten igénybe venni, de a nemzetközi szabályozás arra tereli a pénzügyi cégeket, hogy befektessenek az innovációba.
Vajon miképp látja a frissen induló, indulni szándékozó magyar vállalkozókat a kreatív szakember, akinek az a feladata, hogy kiszimatolja, melyik lehet életképes a többszáz jelentkező közül. Mint kiderült, nem csak üzleti, de kommunikációs szempontból is vizsgálják a vállalkozásokat és a vállalkozókat, és az a tapasztalat, hogy sok ugyan a lehetőség, csak mintha a magyar vállalkozók nagy része még mindig nem lenne birtokában annak az üzleti ismeretnek, amivel maximálisan ki tudnák aknázni ezeket a lehetőségeket - többek között erről is beszélt a Pénzcentrumnak Varró Szabolcs, az RTL Magyarország Cápák között című műsorának kreatív producere.
Az EU Horizont 2020 keretprogramja keretében EIC Accelerator néven fut az az uniós pályázat, amelyen az innovatív kkv-k akár 2,5 millió eurós támogatást nyerhetnek.
Mi van akkor, ha az eddig jól bevált irodánk már nem felel meg az “új világ" támasztotta követelményeknek? Épületek ezrei panganak az ürességtől, mióta a kollégák nagy része távmunkára kényszerült. A kialakult helyzet ráébresztette a cégeket arra, hogy bár a home office alkalmas lehet arra, hogy irodabérleti költségeiket és tereik méretét csökkentsék, viszont minőségben, designban és szolgáltatási portfólióban nem feltétlenül kívánnak alább adni. De mi lehet a megoldás? Hogyan alakulnak át az irodák és lesznek elégedettek az alkalmazottak?
Magyarországon az álláshirdetések száma drasztikusan, átlagosan 70 százalékkal csökkent a legjobban sújtott iparágaknál, de bizonyos szektorok, mint az online értékesítés, a logisztika, a digitális iparágak szereplői itthon és a globális piacokon is nagy arányban növekednek. A versenyképes vállalati szektor fejlődésének kulcsa, hogy a lehető leggyorsabban a legmegfelelőbb emberek csatlakozzanak a cégekhez, a kellően flexibilis munkavállalók pedig a krízisben is új lehetőségeket találhatnak. Ha a toborzás leáll, az a versenyképes szektorokban szinte azonnali munkaerőhiányt eredményez.
Elindult Magyarország első virtuális tőkebefektetési piactere.
500 fölé emelkedett a diagnosztizált fertőzöttek száma.
"Rendszeresen belefutottunk abba, hogy azzal az elvárással jelentkezik valaki, hogy ő csak befizeti az egymillió forint plusz áfás tandíjat, és három hónappal később a kezébe nyomunk egy bruttó egymilliós munkaszerződést. Nem így működik a piac" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Langmár Péter, a Green Fox Academy társalapítója, akivel beszélgettünk többek között a magyar bootcamp világról; az egyetemi, illetve kódolóiskolák alapvetően eltérő tanítási módszertanáról; a karrierváltás nehézségeiről; de arról a messiásvárásról is, amit sokan tanúsítanak a programozással kapcsolatban.
Mutatjuk a jövőt.
Kevesebbet költenek a nagy márkák véleményvezérekre.
Magyar cégek ezrei menekülhetnek meg.
