Rengeteg magyar cég kerülhet komoly bajba: lépniük kell, vagy lemaradnak

Ennek köszönhetően ugyanis az eddig időigényes, több kolléga közreműködését igénylő munkafolyamatok elvégzését a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és a robotikai eszközeivel automatizálhatják. Miért kihagyhatatlan lehetőség a hiperautomatizáció, hogyan érdemes belefogni és miért játszik benne mégis kulcsszerepet a humánerő elérhetősége és megfelelő képzettsége? A Stylers információ-technológiai cégcsoport szakértői összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat.

A Gartner nemzetközi technológiai kutató és tanácsadó cég néhány éve azt jósolta, hogy minden olyan üzleti folyamat, melyet automatizálni lehet, kikerülhetetlenül sorra is fog kerülni a digitalizáció egy bizonyos pontján. Igazuk lett: a hiperautomatizáció globális piacának mérete már 2021-ben nagyjából 9 milliárd dollárra rúgott, az előrejelzések szerint pedig ez az összeg közel triplájára nő 2028-ra.

A hiperautomatizáció számos területen támogathatja a cégeket a jobb eredmények elérésében, ezért nem érdemes belőle kimaradni. Az egyre inkább ügyfél-centrikus piaci környezetben lehetőséget kínál az ügyfélkapcsolatok proaktív és sikeres kezelésére, segít a vállalati adatvagyon kamatoztatásában, megváltoztatja a pénzügyi-, adminisztratív- és gyártási folyamatok eddig megszokott gyakorlatát. Egyszerűen mondva: minden gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb lesz

– mondja Gönczy Gábor, a Stylers ügyvezető-tulajdonosa.

Összeboronált technológiák

A hiperautomatizáció tehát nem csupán egy eszköz a digitálisan tudatos vállalkozások kezében, hanem egy komplex szemlélet, mely többféle technológiát és platformot fog össze a szervezet működése szempontjából nélkülözhetetlen üzleti folyamatok optimalizálására. A lehetőségek tárháza szerencsére ma már igen széles, a cégek fordulhatnak a mesterséges intelligenciához vagy a gépi tanuláshoz kapcsolódó legfrissebb fejlesztésekhez, a low-code/no-code rendszerekhez vagy éppen a robotizált folyamatautomatizálás eszközeihez. „A vállalatok számára első lépésként azonban az üzleti folyamatok áttekintése és az automatizálni kívánt folyamatok azonosítása javasolt, vagyis érdemes egy automatizációs stratégiát készíteni, mely tartalmazza a prioritásokat, konkrét lépéseket, valamint a felmerülő költségeket és a szükséges erőforrásokat” – teszi hozzá Gönczy Gábor. A leghatékonyabb megoldások egyébként a fenti technológiák „összeboronálásából” jönnek létre, nézzük is, mely területeken érdemes beszállni a hiperautomatizációba:

Egyre több cég ismeri fel, hogy automatizációs projektjeit nemcsak egységes stratégia szerint kell vezetnie, de érdemes őket a gyakorlatban is egy rendszerbe integrálnia. Ez nem csak az átláthatóságot és a hatékonyságot növeli – hiszen a folyamatokat menedzselése és az információk megosztása is egyszerűbb –, de azt is láttatni engedi, hogy mely üzleti tevékenységekben hozhat még hasznot az automatizáció.

A kognitív automatizációnak is nevezett megoldások – ahogy nevükben is szerepel – a szinte megállás nélkül „okosodó” mesterséges intelligenciát és a gépi tanulást fűzi össze az automatizációs törekvésekkel, hogy együtt egy olyan rendszert alkossanak, amely villámgyorsan és rugalmasan képes alkalmazkodni a változó körülményekhez, így hozzásegítve a szervezet egészét, hogy agilisan reagáljon a legváratlanabb kihívásokra is.

A ma már szinte kötelező fejlesztések közé tartoznak a chatbotok, melyek felbecsülhetetlen előnyt jelenthetnek a gyors és hatékony ügyfélkommunikációban, miközben egyre több cég már a kollégák tájékoztatására és lojalitásuk fenntartására is szívesen használják őket. A chatbotok és a virtuális asszisztensek egyre többet tudnak, ezt pedig minden vállalkozásnak érdemes kihasználnia.

A felhőalapú szolgáltatások szinte kikerülhetetlenné váltak a vállalati digitalizációban és az üzleti folyamatok automatizálására is egyre több ilyen megoldás áll rendelkezésre: ezzel a projektek rugalmasabban menedzselhetők és könnyedén skálázhatóak is lesznek.

Ideje tanulni

Az automatizációs törekvésekben komoly akadályt jelenthet a meglévő munkaerő kapcsolódó digitális készségeinek hiánya: miközben a vállalkozások közel 27%-a a bevezetés költségeiben látja az automatizáció legnagyobb akadályát, még ennél is többen, közel 32%-os arányban gondolják úgy, hogy a kollégák vonatkozó tudáskészlete jelenti a legnagyobb problémát. Nem meglepő módon ezért a cégek döntő része világosan látja, hogy a következő években sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a vállalati képzésekre és a munkavállalók digitális kompetenciáinak fejlesztésére, így felkészíthetik őket a rohamléptékű automatizációval kapcsolatos kihívásokra – sőt, olyan munkakörök betöltésére is, melyek most még nem léteznek.

Emellett természetesen kevés vállalatnál áll rendelkezésre a technológiai újításokat megvalósítani képes szakembergárda, illetve ezen jól képzett munkaerőből általános hiány is fennáll a piacon. Egyre keresettebb megoldás ezért az úgynevezett team augmentation, vagyis amikor komplett fejlesztői csapatokat kölcsönöznek a cégek egy-egy projekt erejéig, ami kifejezetten költség- és időhatékony lehetőség

– hangsúlyozza Gönczy Gábor.