Súlyos veszélyben a magyar halgazdálkodás: pusztulnak a horgásztavak, gyors megoldás kell

Mint a lapnak egy szakértő elmondta, a probléma leginkább a völgyzárógátas halastavakat érinti, mert ezekbe a téli csapadékot fogják fel, így pedig nincs lehetőség víz-utánpótlásra egy állandó csatornával.

Már 2021 telén is nagyon kevés csapadék esett, ezért 2022 tavaszára nem tudták üzemi vízszintre feltölteni a termelők a halastavakat. A másik típusú halastó a körtöltéses, ezeket mesterséges csatornákból, szivattyúzással töltik fel a haltermelők, itt kevésbé súlyosak a problémák, de az elhúzódó meleg időjárás már ezeket a tavakat is veszélyezteti

 - mondta el a lapnak Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezetének ügyvezető igazgatója. Hozzátette azt is, hogy a halastavak területe folyamatosan csökken.

Nemcsak idén, hanem már tavaly is kevesebb csapadék hullott az előző évekhez képest. A magyarországi tógazdasági haltermelők már tavaly jelezték, hogy komoly gondokat okoz az aszály. Ez jól látszik az Agrárközgazdasági Kutatóintézet adataiból is, hiszen ma hazánkban csaknem 30 ezer hektár halastó van, de ebből jelenleg már csak 26 ezer hektár üzemel. 2020-hoz képest ez 2,5 százalékos csökkenést jelent.

Gond továbbá az is, hogy a halászatból élők nem várhatnak tovább, az aszály miatti kapkodás viszont egyrészt kevésbé jó minőségű halat eredményez, és várhatóan ennek is emelni kell majd az árát: a karácsonykor megvásárolt, eddig átlagosan 3 kilósan kifogott pontyokat most két kilósan kihalásszák, és rengeteg takarmány szükséges hozzá, hogy az értékesítésig elérje a megfelelő súlyt. A gabonafélék árának globális növekedése miatt azonban a takarmány is többe kerül, vagyis itt, ha nem emelnek árat, akkor mindenképpen mínusszal kellene számolniuk.

Érdekel a cikk többi része is? Olvasd el a HelloVidéken IDE KATTINTVA!