50 százalékos rezsicsökkentés? Nem lehetetlen: ez kell hozzá

2016. június 2. 11:01

Alig fél év múlva lejár a türelmi időszak, 2016. december végéig minden magyar nagyvállalatnak eleget kell tennie az energiahatékonyságról szóló törvény előírásainak. A legtöbben természetesen csak a kötelezettséget látják a szabályozásban, pedig komoly költségcsökkentést is el lehet érni a kötelező energetikai audittal, vagy az azt kiváltó ISO 50001 szerinti szabványnak megfelelő energiairányítási rendszer bevezetésével. Pénzes Lászlóval, az MVM Partner Zrt. energetikai szolgáltatásokért felelős osztályvezetőjével beszélgettünk.

A hírek szerint sok vállalkozás csak a kötelezettséget, a temérdek új teendőt, papírmunkát látja az az energiahatékonyságról szóló törvény és a vonatkozó Kormány rendelet előírásaiban. Mit tapasztalnak, hogyan fogadták az érintett magyar vállalkozások a szigorú szabályokat?

A vállalkozások egy részét eleinte meglepte az új kötelezettség, de egészen gyorsan és rugalmasan reagáltak végül az új teendőkre. Megértették, hogy mi a feladatuk, és ezt miképp tudják teljesíteni, és több esetben azt is felfedezték, hogy ez a kötelezettség összességében számos előnnyel jár a számukra. A problémát kezdetben az okozhatta a nagyvállalatoknak, hogy a kihívásra nem voltak felkészülve nagyrészt költség, másodsorban humán erőforrás tekintetében. Azon érintett vállalkozások számára, melyek már korábban üzemeltettek valamilyen irányítási rendszert (például az ISO 9001, vagy az ISO 14001), a feladat sokkal egyszerűbbnek kínálkozott, mert az ISO 50001 szabvány szerinti energiairányítási rendszer könnyen illeszthető - akár integráltan is - a már meglévő rendszerekhez. Tapasztalataink alapján a legtöbb kötelezett mégis a törvényben definiált energetikai auditot választja, amelynek az az oka, hogy az audit a vállalkozás számára sok esetben kisebb befektetett energiával jár, egyszerűbbnek tűnő a teljesítése.

2015. december 5-én járt le az energiahatékonyságról szóló törvény első végrehajtási határideje. Ha minden igaz, egy apró pontosítás is bekerült azóta a szabályozásba. Mit lehet erről tudni?

A jogszabályalkotó a szabályozásban gyakorlatilag moratóriumot hirdetett és a végső teljesítési határidőt 2016. december 31-ben határozta meg. Tehát év végéig a kötelezett nagyvállalatok bírság nélkül teljesíthetik energetikai audittal a kötelezettséget vagy vezethetik be és tanúsíttathatják az ISO 50001 szabvány szerinti energiairányítási rendszert megfelelésül.

A rendeletben múlt év végén továbbá pontosításra került a kötelezetti kör meghatározása. Jelenleg a törvény által meghatározott kötelezettek körébe alapvetően az alábbi kritériumok szerinti nagyvállalatok tartoznak:

  • legalább 250 főt foglalkoztató vagy
  • melynek árbevétele meghaladja az 50 millió eurót és mérlegfőösszege meghaladja a 43 millió eurót.

A rendelkezésre álló statisztikák szerint eddig a vállalkozások hány százaléka tett eleget az előírásnak?

Tudomásunk szerint erre vonatkozó hivatalos statisztika jelenleg nem elérhető. Saját tapasztalatainkból merítve, a nagyvállalatok egy kisebb hányada már a múlt év végén megtette az első lépéseket a kötelezettségük teljesítésére, és jó néhányuknak már sikerült is például az energetikai auditot elvégeznünk. Az elsőként lépő kötelezettek mellett van számos olyan nagyvállalat is, amelyeknél jelenleg is folytatjuk az energiairányítási rendszer kiépítését vagy az energetikai auditálást. Arra számítunk, hogy az év második felében lesz az igazán nagy dömping, ahogy egyre inkább közeledünk a végső határidőhöz.

A rendelet előírásai és az ISO 50001 között teljes az átfedés, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki a szabvány szerint működik, az megfelel a direktíva előírásainak. Felmerül ugyanakkor a kérdés, kinek elég az audit és kinek érdemes áttérni az ISO-ra?

A kötelezett nagyvállalatok maguk dönthetik el, hogy melyik, a jogszabály által kínált megoldás mellett teszik le a voksukat. Az ISO 50001 szabvány szerinti energiairányítási rendszer bevezetését alapvetően az energiaintenzív vállalatok számára javasoljuk, ahol jól kimutathatóak a rendszer üzemeltetéséből adódó energia-megtakarítás eredményei, valamint olyan nagy szervezettel és telephelyekkel rendelkeznek, ahol az audit irreálisan nagy terhet róna a vállalatra. Előny továbbá a meglévő ISO szabványok alkalmazása, melyek szintén az ISO 50001 választása felé billenthetik a mérleg nyelvét. Az energetikai audit elvégzését főként a kevés telephellyel rendelkező, valamint olyan vállalatoknak ajánljuk, ahol a módszertan megfelelő kiválasztásával az audit erőforrásigénye jelentősen csökkenthető, vagy éppen az adott technológia - mintegy - igényli az audit elvégzését, illetve nem rendelkeznek a szabvány bevezetéséhez szükséges erőforrásokkal.

Közeledik az említett türelmi időszak vége, alig fél éve maradt a vállalkozásoknak arra, hogy teljesítsék kötelezettségeiket. Tapasztalataik szerint mennyi időt vesz igénybe a tanúsítás, meddig lehet még halogatni az auditálást vagy az ISO-ra való áttérést?

Alapvetően a nagyvállalat működésétől és néhány jellemzőjétől függ a teljesítés időigénye. Bonyolultabb energetikai berendezésekkel és folyamatokkal rendelkező nagyvállalatot alapul véve elmondható, hogy egy energetikai audit elvégzése körülbelül 3-4 hónapot vesz igénybe. Ezzel párhuzamba állítva, az ISO 50001 szabvány szerinti energiairányítási rendszer kiépítése nagyságrendileg 5-6 hónapot vesz igénybe - beleértve természetesen a nagyvállalat alapos energiaszint-felmérését, a jogszabály szerinti intézkedések megtételét és a szintén kötelező, kb. 3 hónapos próbaműködtetést. Mindkét megoldásnál fontos kiemelni, hogy a feladatok fajsúlyosabb és terjedelmesebb részét szakértő munkatársaink végzik el, tehát a kötelezett vállairól a terhet egyértelműen levesszük a rendszer kiépítésekor, de ugyanakkor nélkülözhetetlen az ügyfeleink szoros együttműködése is például a folyamat kezdeti adatszolgáltatása során.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

2017. január elsejétől komoly szankciókra számíthat az a vállalkozás, amelyik nem tesz eleget a törvény előírásainak. Konkrétan milyen büntetési tételeket határozott meg a jogalkotó?

A jogalkotó időleges moratóriumot szabott ki, mely szerint 2016. december 31-ig az érintett vállalatok mentesülnek a kötelezettség nem teljesítésének szankciója alól. Ezt követően a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ellenőrzéseket fog végezni és az a nagyvállalat, amely a törvény szerinti kötelezettségének nem - a Hivatal általi felszólítást követően sem - tesz eleget, legfeljebb 10 millió forint összegű bírsággal sújtható. A bírság ismételten is kiszabható, melynek legkisebb összege az előzőleg megállapított bírság 150 százaléka, de legfeljebb 15 millió forint lehet. A tételek tehát úgy definiáltak, hogy nem érdemes a büntetésbe belefutni, de mivel ez esetben valóban hasznos kötelezettségről van szó, így várhatóan ezt az utat senki nem választja.

Mégis milyen költségvonzata van az auditálás folyamatának, illetve az ISO 50001 szabványnak való megfelelésnek?

Természetesen pontos árat nem lehet mondani, mivel minden nagyvállalat más és más. Az energetikai audit elvégzése és az energiairányítási rendszer kiépítésének költsége - többek között - függ a cégek méretétől, a telephelyek számától, a felhasznált energianemektől, szervezeti felépítésüktől, azok méretétől, valamint attól, hogy a szükséges erőforrások az adott vállalatnál rendelkezésre állnak-e. Vállalatoktól függően néhány millió forintos eltéréseket tapasztalunk, például egy egyszerűbben elvégezhető energetikai audit ára és egy nagyobb cégcsoportra vonatkozó energiairányítási rendszer kiépítése között. Az definiálható, hogy egy bizonyos erőforrásigény szükséglet elérésénél már érdemes megfontolni az ISO 50001 szabvány bevezetését olyan nagyvállalatnak is, aki korábban ezen rendszer működtetésén nem gondolkodott.

A tapasztalatok szerint átlagosan milyen mértékű költségcsökkentést, illetve hatékonyságnövekedést érhet el egy vállalkozás, ha teljesíti az auditban foglalt ajánlásokat vagy áttér az ISO 50001-re? Mi a jellemző megtérülési idő?

Egyszerűen számszerűsíteni nehéz lenne a megtakarítás mértékét, hiszen a nagyvállalatok színességéből adódóan minden esetben különböző eredményeket lehet elérni. Ez egyrészt függ a folytatott tevékenységtől, az energiafelhasználás módjától és az aktuális energiafogyasztás mértékétől és formájától, és természetesen attól is, hogy az egyes vállalatok életében mennyire erős az energiatudatos magatartás. Külön kiemelendő és szerencsés, hogy a jogszabályalkotó nem számszerűsítette, hogy az egyes vállalkozásoknak mekkora energiamegtakarítást kell előirányozniuk, minden vállalat saját hatáskörében határozhatja meg az elérni kívánt célokat és tehet lépéseket az oda vezető úton.

Jellemző megtérülési időt nem lehet és nem is érdemes definiálni. Alapvetően minden, az energiatakarékosságra, energiahatékonyságra mutató tevékenység az auditált vállalattól függ. Gondolok itt arra, hogy például az auditban bemutatott energiahatékonyság növelő javaslataink közül melyeket szeretné az adott vállalat valóban megvalósítani. Több esetben külső szemszögből rálátással bíró szakértőként különösen rövid megtérülési idejű (0-2 év) megtakarítási javaslatokkal is tudunk szolgálni ügyfeleinknek. Ezen projektek egyértelműen támogatottak is a vállalatok részéről, amelyek az auditjelentés átnyújtásakor szembesülnek - számos példában először - a feltárt és az ügyfeleink elé tárt lehetőségeinkkel. Tapasztalataink alapján 2 év feletti megtérülési idő esetén már egyedi döntés szükséges a projektről, 5-10 év felett pedig jellemzően pályázati forrás esetén lehetősége esetén nyitottak csak a vállalatok, ami előre vetíti a Hivatal által több fórumon már vázolt támogatási forrás szükségességét.

Fontos, hogy az elvégzett auditálás önmagában nem elégséges az energia- vagy költségmegtakarítás eléréséhez, végre is kell hajtani az annak eredményeként megfogalmazott ajánlásokat.


NEKED AJÁNLJUK
Tücsökfehérjéből készít proteinszeletet a magyar orvostanhallgató, a Cápák között befektetője is beszállt az üzletbe (x)

Ennek nincs is tücsök íze, ez a leggyakoribb visszajelzés a többféle ízesítéssel gyártott, tücsökfehérjével dúsított proteinszelet, snack és shake kapcsán.

A legnagyobb hazai filmfesztiválon mutatkozik be a közösségi finanszírozásból megvalósult kisjátékfilm

A Magyar Mozgókép Fesztiválon találkozhat először a közönség Králl Kevin “Melange”című kisjátékfilmjével.

Üzleti ötletek tesztelése: ezt kell tenned, hogy befutó legyen a kampányod a közösségi piactéren

Magyarországon az üzleti ötletek mintegy 6 százaléka jut el abba a fázisba, hogy jutalomalapú közösségi finanszírozási kampány indulhat rájuk.

Meglepő dolgokat rejt egy kamasz naplója 2024-ben: less bele, a te gyereked is érintett!

Megvalósul Jocó bácsi nagy álma, színpadra állítják regényét. A Kamaszharc, bár fikció, a tanárként nap, mint nap megtapasztalt élethelyzeteket dolgozza fel.

NAPTÁR
Tovább
2024. június 22. szombat
Paulina
25. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
A magyar Real Estate Agent találkozó a Kalmárok közreműködésével
Future of Finance 2024
Mi lesz a szerepe a pénzügyekben az AI-nak?
Sustainable World 2024
Zöld finanszírozási lehetőségek, befektetési döntések, ESG megfelelés
EZT OLVASTAD MÁR?
Árfolyamok!
A legfontosabb magyar és nemzetközi részvény és devizaárfolyamok ÉLŐBEN!
Most nem