Új kistermelői rendelet: a disznóvágás sem a régi!

Mostantól alap- és feldolgozott termékek is jóval nagyobb számban elérhetők lesznek a magyar fogyasztók számára, nemcsak a boltokban, hanem az éttermekben is. "Mostantól ugyanis az adott és a szomszédos megyében, valamint Budapesten is eladhatja termékét a kistermelő. Sőt, a régiós termékek a közétkeztetésben is felhasználhatók lesznek. Az új lehetőségek a magyar kistermelők piacra jutási esélyeit, a vidék fejlődését és a vidéki turizmust is segítik." - véli Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért (SZÖVET) programvezetője.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére például a strucc- és emutenyésztők és termékfeldolgozók is bekerültek a kistermelők körébe, valamint mostantól a méz mellett méhészeti termékeket is értékesíthet a kistermelő. További fontos változás, hogy egy családban elég lesz egy kistermelőt regisztrálni, valamint az, hogy részfeldolgoztatást a kistermelő máshol is elvégeztethet a nyomonkövethetőség figyelembe vételével (hús füstöltetés, paprika szárítás, őrlés, stb.)

Egyes intézkedések azonban új problémákat is felvetnek. A civilek ezért a jövőben további jogszabályok módosítását is kezdeményezni fogják, valamint ajánlásokat tesznek a magyar EU-elnökség számára az EU 2020 stratégiához és a 2013 utáni Közös Agrárpolitikához. "További jogszabályokhoz is hozzá kell még nyúlni, mint például a piac- és vásártartás szabályaihoz, ill. a jövedéki- és adótörvényhez." - mondta Sarbu-Simonyi Borbála, a Védegylet agrár programvezetője.

A rendeletben új fogalomként megjelenő kistermelői vendégasztal az ősszel megszüntetett falusi vendégasztalt is szabályozó kormányrendeletet hivatott pótolni. Ez új értékesítési lehetőséget biztosíthat a gazdálkodóknak, a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége ezért örömmel fogadta az új kistermelői rendeletet. A két fogalom azonban sajnos nem szinonimája egymásnak: a vendégasztal szolgáltatás hagyományos környezetben, hagyományos technológiával, tájjellegű ételreceptek alapján az adott gazdaságban megtermelt nyersanyagokból elkészült ételek családias környezetben történő bemutatása és értékesítése. Ezt azonban egyelőre akadályozza a tény, hogy a falusi szállásadók nem rendelkeznek kistermelői státusszal és nem is tudják magukat kistermelőként nyilvántartásba vetetni. Az együttműködő civilek kérni fogják az új kormányt a falusi vendégasztal és falusi turisztikai szolgáltatás szabályozásának visszaállítására.

"Az új jogszabály a népi hagyományokat őrző és turisztikai látványosságként működő hagyományos disznóvágást azonban nem engedélyezi, és félő, hogy így a disznóöléssel járó reggeli hagyományok teljesen elvesznek." - véli Dr. Csizmadia László, a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke.

A hagyományos disznóvágás helyett a rendelet ugyanis csak a vágóhídon való leölést engedélyezi. Az ott kötelezően elvégezendő trichinella orvosi vizsgálat meglétét követően lehet az állatot a falusi portán feldolgozni a vendégekkel közösen. A disznóöléssel járó reggeli hagyományok veszélybe kerülése mellett probléma az is, hogy a vendéglátóknak így komoly költségei merülhetnek fel, hiszen meg kell oldaniuk az állat elszállítását, hazaszállítását és hűtését.

Mint ismeretes, az Európai Unió 2004-ben létrehozta az ún. higiéniai csomagot, amely az áruk szabad áramlásának európai elvéhez igazított, egységes élelmiszerbiztonsági standardot állít minden európai, élelmiszert előállító üzem elé. Ez a kistermelőkre zuhanó uniós higiéniai és élelmiszerbiztonsági szabályozás tovább nehezítette a helyzetüket. Mindeközben különböző okok - például a bevásárló központok terjedése, és a helyi szabályozás szigorítása - miatt az értékesítés fontos terepét jelentő termelői piacok is megszűntek.

A "hagyomány és rugalmasság elvének" megfelelően azonban a nemzeti kormányok tehetnek engedményeket a "kisléptékű, helyben és közvetlenül a fogyasztónak értékesített élelmiszerek" tekintetében. A magyar 14/2006 számú magyar "kistermelői" rendelet erre a célra született, ám alkalmazásának tapasztalatai az érintettek és a kormányzat számára is hamar világossá tették, hogy módosításra szorul.

Ezért 2009 márciusában 17 civil szervezet szövegszerű módosításcsomagot nyújtott be a Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium számára, melyben a "helyi" és a "kisléptékű" kifejezések tágítását, a kategória által lehetővé tett értékesítési lehetőségek kiszélesítését szorgalmazták. Például a kertjéből a paprikát, paradicsomot korábban csak nyersen, és csak a saját falujában értékesíthette a kistermelő bolt részére. A most életbe lépő rendelet azonban lehetővé teszi, hogy ezen túl akár feldolgozva, például lecsóként is értékesítheti, akár a szomszéd megyében található boltban is.