Hülye szabályok miatt nem exportálhatjuk gyógyvizeinket

Korábban a Vikuv, a privatizáció óta a Medaqua Kft. termeli és palackozza az ismert hazai ivógyógyvizeket (a Salvus kivételével). Az uniós csatlakozás előtt a cég komoly exportpiacokat tudhatott magáénak egyrészt a szovjet utódállamokban, másrészt az olaszoknál, a spanyoloknál, a franciáknál, a németeknél, a svédeknél, a lengyeleknél, illetve Horvátországban, továbbá Szlovákiában és Szlovéniában, de kisebb tételeket Európa minden szegletébe szállított a társaság. Bár 2004-ben véget ért az uniós export, máig naponta érkeznek megkeresések külföldi kereskedőktől és magánszemélyektől, akik forgalmazni, illetve fogyasztani szeretnék e vizeket. A piac tehát adott. Ha az export elől elhárulna az adminisztratív akadály, a cég akár már az első évben megduplázná jelenlegi félmillió palackos termelését, és közel egymilliárd forintra növelhetné árbevételét - mondta Palik Tibor ügyvezető a Magyar Nemzetnek.

A magyar szabályozás szerint a gyógyvizek minősítését az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság végzi, míg a többi ásványvíz regisztrációja élelmiszerként a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (FVM) tartozik. Az uniós szabályozás szerint azonban nem tesz különbséget gyógyhatású ásványvíz és közönséges ásványvíz között. Az uniós exporthoz szükséges regisztrációs szám megszerzéséhez a gyógyhatású ásványvizeket élelmiszerként kéne lajstromba vennie a szaktárcának. Ők viszont megtagadják ezt, hiszen ezek a termékek a harmincas évek óta gyógyvízként vannak itthon regisztrálva, ráadásul az élelmiszerek nem tartalmazhatnak gyógyhatású összetevőt.

Elviekben négy megoldás is szóba kerülhet, ám egyik sem tűnik járhatónak. Az első: elérni, hogy az Unió hozzon létre egy alkategóriát a gyógyhatású ásványvizek számára. Ez az út azonban a brüsszeli bürokrácia útvesztői miatt majdnem esélytelen. A második, hogy élelmiszerként regisztrálják a gyógyvizeket: ez azonban a fogyasztók tömeges megtévesztéséhez vezethet, mivel a létezik egy EU-jogszabály, mely megtiltja, hogy az ásványvizeken fel legyen tüntetve bármilyen gyógyhatás.

A harmadik megoldás, hogy regisztráltassák "gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményként" a gyógyvizeket, ám ez a kategória 2011-től megszűnik az EU-ban és már most sem lehet új termékek felvetetni a listára. A negyedik pedig, hogy gyógyszerként kerüljenek forgalomba, ám ehhez többek közt biztosítani kéne az állandó összetételt, ami egy föld alól származó ásványvíz esetében nehezen kivitelezhető.