A tegnapi nap jelentette meg az Eurostat a Tudomány, Technológia és Innováció Európában címet viselő tanulmányát, melyben a kulcsfontosságú szerepet betöltő kutatás-fejlesztési teljesítményeket, az arra fordított összegeket, illetve számos egyéb ahhoz kapcsolható mutatót vett górcső alá.
Messze még a cél
Mindig kiemelt téma az, hogy egy-egy ország mennyit fordít kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységre, s persze az sem mindegy, hogy ezen költések zöme a kormányzati, vagy a magánszféra berkeiből ered. Az unióban sincsen másképp, ugyanis a Lisszaboni Stratégia is kitér erre a területre. Az úgynevezett barcelonai célkitűzés alapján a GDP 3 százalékát kellene k+f kiadásokra fordítani, s ebből 2 százalékpontot a magánszférának kellene biztosítania.
Mondanunk sem kell, hogy pillanatnyilag igen kevés régió teljesíti ezt a célt. A 2002-es adatok alapján a 254 régió közül mindössze 21 érte el a 3 százalékos célkitűzést, közülük a legtöbb Németországban található meg.
Ennek alapján jogosan merül fel a kérdés, szükséges-e, hogy minden régióban teljesítsék az előírást? A válasz az, hogy nem, ugyanis mindezt befolyásolhatják a helyi jellegzetességek, a célkitűzés lényege, a versenyképesség fokozása viszont mindig szem előtt kell, maradjon.

Ki mennyire innovál?
JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 42 386 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,35%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 11,29%-ot) és a MagNet Bank (THM 11.68%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A hazai kisvállalkozások többsége általában már nem képes a kutatás-fejlesztési kiadásokra megfelelő forrást elkülöníteni. Igaz ma már egyre több pályázat, támogatás jelenik meg, amelyek mind az innovációt hivatottak elősegíteni.
Itthon a legalacsonyabb mértékben a mikrovállalkozások járulnak hozzá a k+f kiadásokhoz, a kis- és középvállalati szféra hozzájárulása közel azonos, s a legnagyobb súlyt a nagyvállalatok képezik. Érdekességként elmondható, hogy ez Oroszországban teljesen más képet mutat, itt ugyanis a legmagasabb k+f kiadással a 250 és 499 fő közötti vállalkozások rendelkeznek.

A jelenlegi helyzeten számos ponton lehetne segíteni, így például a műszaki és természettudományos oktatás területén jelentkező hiányt lehetne pótolni, de az innováció alkalmazásának területe is segítségre szorul még.
Hatalmas bejelentést tett Vitézy Dávid: nem húzzák tovább az időt, komoly változás jön Rákosrendezőn
A miniszter hangsúlyozta, hogy a társadalom mindig súlyos árat fizet, ha a külföldi befektetők rövid távú érdekei és a politikai kampányok felülírják a szakmai szempontokat.







